A gazdaság 2024-es év végi növekedését váratlan lassulás váltotta: 2025 első negyedében az előző negyedévhez képest 0,2 százalékkal csökkent a magyar GDP. A következő időszakban a növekedés motorja a fogyasztás lehet: a háztartások 2024-ben visszaépítették az inflációs sokk idején elveszített megtakarításaikat, így a következő években várható reálbér-emelkedés teret ad a fogyasztás élénkülésének.

A 2026-os választások közeledtével az Egyensúly Intézet arra számít, hogy a fiskális politika is a fogyasztás élénkítése irányába tesz majd további lépéseket – vagyis további „hangulatjavító”, a költségvetési hiányt növelő intézkedések várhatók. A jelentős értékű külföldi befektetések ugyan a beruházás mérsékelt növekedését támogathatják, azonban import bővítő hatásain keresztül külkereskedelmi egyenleg romlását fogják okozni. Az Egyensúly Intézet

2025-re 0,8 százalékos, 2026-ra pedig 1,7 százalékos GDP-növekedést jelez előre.

Ez nagyjából összhangban van a nagy hitelminősítők friss előrejelzéseivel – legalábbis az idei évre, a minősítők 2026-ra már jelentősebb növekedést várnak.

Az infláció magasan ragad

Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint az infláció a 2025. januári tetőzés után az év közepéig lassulni fog, majd újra emelkedésbe kezd. Az agytröszt úgy számol, hogy

a 2025-ös átlagos áremelkedés 4,9 százalékos lesz, 2026-ban pedig 4,6 százalékra mérséklődik.

(A jegybank inflációs célja 3 százalék, plusz/mínusz egy százalékpontos toleranciával.)

Az átmeneti csökkenés irányába hat a gyenge belső kereslet és a továbbra is inkább szigorú monetáris környezet, vagyis a magas kamatok. 2026-hoz közeledve ugyanakkor a kereslet élénkítését célzó fiskális és monetáris politika jelentős lökést adhat az áremelkedésnek.

A jegybank nehéz helyzetben van: bár a reálgazdaság állapota szükségessé tenné a kamatvágást, a maginfláció magas szinten való beragadása és az árfolyam instabilitása ezt nem teszi lehetővé. A jegybank új vezetése ezért folytatta az eddigi monetáris politikát. Az Egyensúly Intézet arra számít, hogy az irányadó kamat 2025 negyedik negyedévéig változatlan marad.

Varga Mihály beszámol

Vörös Szilárd

A forint kicsit gyengülni fog

A forint egyre csökkenő mértékben, de továbbra is túlértékelt, vagyis túl erős: a reálárfolyam az egyensúlyi szint felett helyezkedik el. Ez rontja az exportőrök és a fogyasztók helyzetét, így hűti a gazdaságot, és elősegíti a dezinflációt.

Az Egyensúly Intézet arra számít, hogy a forint a jövőben a jelenlegi túlértékeltség fokozatos korrekciójával, továbbá a magyar gazdaságpolitika iránti bizalmatlanság miatt a nemzetközi befektetők által igényelt magasabb kockázati prémiummal összhangban gyengülő pályán marad. 2025-ben az euró-forint árfolyam várhatóan a 406–416-os, 2026-ban pedig a 412–428-as sávban fog mozogni

Lassul a béremelkedés

A reálgazdaság gyenge teljesítménye a munkaerőpiacon is érezteti a hatását: az elmúlt negyedévekben mind a foglalkoztatás, mind az üres álláshelyek száma enyhén csökkent. Számos jel utal arra, hogy a munkaerőpiac feszessége jelentős mértékben enyhült.  Az Egyensúly Intézet ezért

a foglalkoztatottság évi 0,3-0,4 százalékos csökkenése mellett 2025-ben a munkanélküliség enyhe növekedésére számít.

Mindezek alapján a reálbérek növekedésének üteme jelentősen lassulni fog. A várható pozitív gazdasági növekedés miatt 2025-ben és 2026-ban is a bérnövekedés fennmaradásával lehet számolni, de a munkaerőpiac feszességének csökkenése miatt egyúttal e növekedés ütemének lassulásával is:

a versenyszférában 2025-ben 2,5 százalékos, 2026-ban pedig 2,6 százalékos medián reálbér-növekedés várható.

(Tehát a 4,9-4,6 százalékos infláció mellett 7,5-8 százalék körüli nominális béremelkedés.)