A Lakásvásár szervezőinek adatai szerint a rendezvény egyenlő arányban képviselte az új építésű  és a használt lakásokat, ám tudósítónk látogatói szemszögű benyomása az volt, hogy a nagy franchise hálózatok pavilonjai mellett kevesebb volt az olyan ingatlanközvetítő, aki használt lakással is foglalkozott volna. Újdonság volt az is, hogy a kiállítók közül hiányoztak a külföldi ingatlanokkal foglalkozó cégek − és ha mégis találtunk ilyet, vevő, érdeklődő aligha akadt.

Vásáron a lakások: nem kell a garzon © hvg.hu

„Nagyon sok a projektet hoztak ki a vásárra, és meglehetősen nagy a választék. A legtöbb kerületben több projekt is van, ami a vevők számára mindenképpen előnyös” − mondja Rabb Margit, az Interestate értékesítési igazgatója, aki szerint továbbra is a 40−50 négyzetméter körüli, nappali plusz hálószobás lakások a legnépszerűbbek, bár a fiatalok egyre inkább keresik a nappali plusz két-három hálószobás lakásokat is. Beák Attila, a Beák és Társa Ingatlaniroda vezetője azon kevés kiállító közé tartozott, aki többségében használt lakásokkal foglalkozik. Ő azt tapasztalta, hogy az igények változóak, hiszen az iroda standjánál garzont, családi házat és üres telket keresők is megfordultak, és akadt olyan érdeklődő is, akinek egy 120 millió forintos tetőtéri lakás tetszett meg. Nagyon sokan kerestek kifejezetten felújításra szoruló lakásokat is, hogy azt saját igényeik szerint újíthassák fel.

Zelei Zoltán, az Elephant Holding értékesítési vezetője azt tapasztalta, hogy az érdeklődők többsége vagy a belső kerületekben, vagy pedig az agglomerációs településeken keresett magának otthont. A szakember szerint a vevők 98 százaléka hitelre vásárolt, a finanszírozás pedig abszolút kardinális kérdéssé lett. Szerinte az a fejlesztő a legversenyképesebb, amelyik a legtöbb bankot és finanszírozót tudja bevonni az értékesítési folyamatba. Pintér J. Gábor, a Swietelsky képviseletében kiállító Harmatház és a Balázs házak értékesítője azt hangsúlyozta, hogy a vevőkért egyre jobban meg kell küzdeni. Tervasztalról ezért csak az olyan cégek tudják értékesíteni lakásaikat, amelyek kellő garanciákkal és referenciákkal is rendelkeznek.

Állandósuló méretek

A legkeresettebbek a 10 és 20 millió forint között lakások voltak, de Budapesten tovább szűkült a kör a 12 és a 16 millió forint közötti intervallumra − mondja Kesthely Bence, a Re/Max regionális igazgatója. Ebben az árkategóriában a XIII. kerület volt a legnépszerűbb, Budán pedig egyértelműen tarolt a XI. kerület. A vásárra főleg az első lakást keresők, vagy olyan kisgyermekes családok látogattak ki, akik nagyobb lakásra vadásztak. Ez alatt viszont nem feltétlenül minőségi cserét kell érteni: sokkal inkább arról van szó, hogy a család gyarapodásával egyre több helyre van szükség.

Kesthely Bence megerősítette az állandósulni látszó tendenciát is, amely szerint a garzonoknak leáldozott: „Még az újépítésű projektek kisebb lakásait sem olyan könnyű eladni, mint régebben, egyre többen keresnek ugyanis nagyobb otthonokat. A legtöbb eladott lakásunk 50−70 négyzetméteres volt.” Kerek Éva, a Paradiso Lakópart ingatlan tanácsadója nem értett egyet ezzel a vélekedéssel: „Szerintünk a garzonoknak sem áldozott le, ezeket a lakásokat az értékesítés megkezdésekor egyből eladtuk egyedülálló fiataloknak. Visszaesést egyébként egyik lakástípusnál sem tapasztaltunk.” Szobaszámban és méretben Járosi Tamás, a CEU Reality ügyvezetője sem érzékelt változást: a legtöbben az ő standjuknál is a másfél, két szobás, kettő plusz fél szobás lakásokat keresték, bár 30 millió forintos sorházaik iránt is sokan érdeklődtek. A Lido Investments csomádi projektjét a kert és a nagy terasz miatt inkább családosok, vagy gyermekvállalás előtt álló fiatal párok keresték. Pataki Szabolcs, ügyvezető igazgató arra panaszkodott, hogy a 110 négyzetméteres házak iránt kevesen érdeklődnek, mert a többség inkább a kisebb lakásokat részesítette előnyben.

Minimális költséggel

Az érdeklődők többsége a lehető legalacsonyabban szeretette volna tartani a szerződéskötéskor fizetendő díjak összegét. Ennek háttérben az áll, hogy a vevők nagy részének még el kell adnia meglévő lakását, hitelt és szocpolt kell fölvennie. Új lakások esetében továbbra is tartották magukat a támogatott lakáshitelek, egyedülállóknál viszont csak a devizakölcsönök jöhettek szóba − a vásárra kilátogatók legalábbis erről számoltak be. A minimális önerős hitelek aránya egyelőre 5 százalék alatt van, ilyesmit jellemzően azok igényelnek, akik nem tudják eladni meglévő ingatlanukat, ezért áthidaló hitelt vesznek fel. Az ilyen családok arra készülnek, hogy az eladási árból előtörlesztenek. A húszmillió forintos hiteleket ez a réteg jellemzően nem vállalja, kölcsönt pedig csak átmeneti megoldásként vesz igénybe.

Tartalmi partnerünk a Bookmark Media ingatlanpiaci hírügynökség