Önálló házőrség vigyázhatja jövőre a rendet a parlamentben és garantálná a mindenkori házelnök biztonságát – a hvg.hu értesülése szerint ezt tartalmazza a Kövér László stábja által kidolgozott sarkalatos törvénytervezet. A csapat a parlamenti beléptetést felügyelő és a házelnök védelmét ellátó rendőrökből verbuválódhat, tovább gyengítve az elsorvadásra ítélt Köztársasági Őrezredet. Kövér velük regulázhatná meg a botrányt keltő képviselőket is.
Egyre többen gondolják úgy a Fidesz frakciójában, hogy Matolcsy György gazdasági minisztert le kellene váltani. A hvg.hu által megkeresett képviselők egyike egyenesen úgy fogalmazott, ha a kormány úgy gondolja, hogy nincs valós alapja a Moody’s minősítésének, és a gazdasági mutatók rendben vannak, akkor a hitelminősítőnek Matolcsy személyével van baja. Ennek ellenére a Fideszben nem számítanak minisztercserére, mert Orbán Viktornak ez esetben be kéne látnia, hogy rossz lóra tett, amikor kiállt a minisztere elképzelései mellett.
Csak politikus garantálhatja a politikamentességet a közigazgatásban, és nem összeférhetetlen, hogy az önkormányzatok ellenőrzésére hivatott kormányhivatalok vezetői és a polgármesterek egy frakcióban ülnek a parlamentben – mondta egy csütörtöki konferencián a fővárosi hivatal vezetője, aki egyben fideszes képviselő. Az igazságügyi tárca főosztályvezetője szerint fordulóponthoz érkezett a hazai közigazgatás: ha nem lépnek fel a mindent behálózó korrupció ellen, könnyen széteshet az egész igazgatási rendszer. A hivatalvezetők többsége elismerte, hogy a politika nyomást gyakorol a szervezetre, de kerülték a túl forró témát.
Eldőlt a legfőbb bíró sorsa: a Fidesz által korábban még támogatott Baka András négy évvel mandátumának lejárta előtt, januári hatállyal távozik hivatalából – ezt az új alkotmány átmeneti rendelkezései véglegesítik. A kormánypártok hónapokig lebegtették a döntést, amit végül a Fideszben túlzónak vélt kritikus megjegyzései miatt hoztak meg. A főbíró az igazságszolgáltatáson belül is elszigetelődött.
Bár nehéz tárgyalásokra számítanak a kormányban, a kabinet befolyásos politikusai abban bíznak, hogy januárig sikerül megállapodni az IMF-fel. A kormányban arra számítanak, hogy több olyan ügyben is engedniük kell, melyek eddig a második Orbán-kabinet gazdaságpolitikájának legfőbb elemei voltak. Matolcsy György tekintélye a kabineten belül már szertefoszlott, de a miniszterelnök ragaszkodásának köszönhetően biztosan a helyén maradhat.
Hetek óta lógott a levegőben a kormány gazdaságpolitikai fordulata. A kormánypártaik többsége azonban nem számított arra, hogy az IMF-et még hétfőn is ellenfélként emlegető Matolcsy György a Valutaalap segítségét fogja kérni. A hvg.hu információi szerint pár hete Orbán Viktor egy kormányülésen kifakadt, mondván, nem gondolta volna, hogy egy évvel az új irány meghirdetése után ugyanott tart majd kabinetje. Pedig a miniszterelnök már a nyáron is számolt a válság újabb hullámával.
Gyurcsány Ferenc kiválása és az „öregek” háttérbe vonulása után megkérdőjelezhetetlen lett Mesterházy Attila hatalma az MSZP-ben. A pártelnöknek viszont alig fél éve van arra, hogy fiatalítson, átszervezze a pártot és növelje a szocialisták népszerűségét. Az MSZP-ben úgy vélik, ha ez a következő kongresszusig nem sikerül, újult erővel folytatódnak majd a belső harcok. Mesterházy a régi struktúrák megkerülésével próbálja ráncba szedni az MSZP-t.
Jelentős fizetésemelkedést eredményező ötletekkel bombázta szét a parlament illetékes albizottsága a képviselői juttatások átláthatóságát célzó koncepciót. A fideszes frakcióvezető eredetileg azért akarta megemelni az alapilletményt, hogy ne lehessen a különféle pótdíjakkal, költségtérítésekkel trükközni, ám a kormánypárti képviselők arra használják a tervezetet, hogy újabb plusz pénzeket szerezzenek. Nőhet a benzinpénz, jöhetnek a négycsillagos hotelszámlák és a magas pótdíjak.
Marad az eva, igaz, 40 százalékos lesz – ebben állapodott meg Orbán Viktor és a Fidesz frakciója. A miniszterelnök mindezt úgy tálalta, hogy a képviselőcsoport meggyőzte őt az adónem megtartásáról. A kormány és a mögötte álló két parlamenti frakció már három hete vitatkozik az eva megtartásáról, illetve a kivezetéséről.
Az utolsó Kun Béla, Marx, Szamuely Tibor, Lenin név is eltűnhet a magyarországi települések térképéről, ha a parlament elfogadja a fideszes és KDNP-s politikusok kedden benyújtott indítványát. A hvg.hu több tucat olyan települést talált, ahol egy-egy utca, tér neve még őrzi a kommunista vezetők, esetleg véres kezű politikusok emlékét. Még a fideszes vezetésű önkormányzatok is adósak a névváltoztatással, a Lázár János irányította Hódmezővásárhely pedig 2005-ben szedte le a város utolsó Lenin-tábláját. A települések eddig a lakosok ellenállására hivatkoztak: az érintett utcákban, tereken élő emberek nem akarták kifizetni a lakcímváltozás költségeit.
Nemcsak a frakcióalakítás jogát veszítette el fél évre a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció Párt, de az őt követő képviselők még a parlamenti bizottságokból is kiszorultak. Mivel az illetékes bizottság nem vette napirendre a kérdést, egyelőre nem vehetnek részt a testületek munkájában, ami jelentős pótdíjkiesést jelent. A hvg.hu úgy értesült, ez is a DKP és az MSZP közötti vitára vezethető vissza.
Komoly konfliktus lesz a Fidesz-frakció és a kormány között, mert a parlamenti képviselők ragaszkodnak a kisvállalkozók körében népszerű eva megtartásához. A hvg.hu információi szerint jelentős lobbierők mozdultak meg a kormánypárti képviselőcsoportban, hogy leszavazzák a kormány ötletét, sőt a frakcióvezető, Lázár János is kész szembemenni a gazdasági minisztériummal és a miniszterelnökkel.
Már elkészült az a törvénytervezet, amely alapján a kormány áttekintené, hogy az elmúlt évtizedek kitüntetettjei közül „kik váltak érdemtelenné” az állami díjak, így a Kossuth-díj viselésére. Orbán Viktor a múlt héten azt mondta a parlamentben, hogy nem a „rasszista szamárságokat” beszélő Kertész Ákos ügye a legfontosabb, a kommunista diktatúra kitüntetéseit is felül kell vizsgálni. Nem lesz könnyű dolga a kormánynak: 1948 és 1953 között több mint kétezer Kossuth-díjat osztottak ki írók és költők mellett politikusoknak és sztahanovista munkásoknak, bányászoknak.
A Jobbik csütörtökön nyújtotta be az Országgyűlésnek azon törvénymódosító javaslatát, amely a kerékpárlopást is büntető törvénykönyvi szintre emelné - olvasható a JogIQ blogon.
Hetek óta azon megy a vita az MSZP-ben, hogy Gyurcsány Ferencet és híveit a frakcióalakításuk megakadályozásával „szorítsák ki” vagy a konfliktusok békés lezárásával tegyék lehetővé a „kiválást”. Ezeken a kifejezéseken múlik ugyanis, hogy a Demokratikus Koalíció Pártjának lesz-e önálló képviselőcsoportja a parlamentben, ami nélkül a volt miniszterelnök támogatói több tízmilliós támogatástól, bizottsági helyektől és posztoktól eshetnek el. Az MSZP szakadásának története.
Nem lassúak a bíróságok, a gazdasági és polgári perekben a magyar törvényszékek gyorsabbak még a svédországiaknál is. Viszont az igazgatás központosítása és tologatása nem segít a magyar bíróságok évtizedes, évszázados bajain, különösen akkor nem, ha egy teljesen kontrollálatlan, ellensúlyok nélküli hivatal kerül a bírói önkormányzat helyére. A Legfelsőbb Bíróság elnöke nem érti, hogy a kormány miért nem kérte ki a bírósági testületek véleményét az új törvény megalkotásakor, miközben az ügyészséget és az Alkotmánybíróságot megkérdezték. Interjú Baka Andrással.
Több hamis hiedelem is kötődik az átalakulás előtt álló magyar választási rendszerhez: így soha nem iktatták az alkotmányba a 200 fős parlamentet, ahogy az Alkotmánybíróság sem követeli a parlamenttől a kisebbségek országgyűlési képviseletét. A Fidesz választási koncepciója arra utal, hogy a kormánypárt megkönnyítené a kétharmad újbóli megszerzését, a határon túliaknak adott „félszavazat” pedig nemzetközi egyezményekbe ütközik, ezért dupla vagy semmi alapon járna nekik a szavazati jog – állítja Jakab András, az alkotmánykommentár szerkesztője, a Heidelbergi Egyetemen oktatója a hvg.hu-nak adott interjúban.
Bár nincs nyilvánvaló ok a korábbi, az elmúlt húsz évben jól vizsgázott választási rendszer leváltására, a reform nagy lehetőség lenne a kulturáltabb politikai légkör, a párbeszédre alapuló kormányzás és parlamenti politizálás megteremtésére. Ám a kormánypártok eddigi javaslatai inkább az aránytalanságot, a pártközpontok uralmát, a magas bejutási küszöböket, a vezérközpontúságot erősítené – elemezte a választójogi reformot a Közép-európai Egyetem docense, Enyedi Zsolt.
Nem tudott elég támogatót összegyűjteni Gyurcsány Ferenc az MSZP frakciójában ahhoz, hogy új pártot és új képviselőcsoportot alakíthasson - ezzel magyarázzák a szocialista pártban, miért írták alá a volt miniszterelnök hívei a párt mellett hitet tevő nyilatkozatukat. Mesterházy Attila jól taktikázott ugyan, amikor hűségnyilatkozatot kért a frakciótagoktól - és ezzel átmeneti győzelmet aratott Gyurcsány felett -, ám nem adott elég időt a korábbi kormányfő körül csoportosulóknak, hogy megszervezzék a kilépést. Így viszont a pártelnök tovább fokozta a párton belüli feszültséget, tovább gyengítve az MSZP-t - vélik a hvg.hu-nak nyilatkozó szocialisták.
Komoly dilemmát okoz a Fideszben, hogyan teljesítse a párt a hazai kisebbségeknek – többek között a cigányságnak, németeknek, szlovákoknak, horvátoknak – a kedvezményes mandátumról tett ígéretét. A hvg.hu úgy tudja, a párt elnökségének hétfő ülésén Orbán Viktor és Kövér László között élénk vita folyt a kérdésről. A házelnök szerint félmegoldás lenne, ha csak a legnagyobb közösségek jutnának képviselethez a parlamentben.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
