Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el:
Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
„Elnagyoltnak”, „hiányosnak”, „elsietettnek” tartották Semjén Zsolt disszertációjának bírálói a doktori egyes fejezeteit. A két teológus bíráló annak ellenére engedte szóbeli védésre a munkát, hogy szerintük nincs megfelelően kidolgozva a nagy keleti vallásokat bemutató fejezet, amely – mint a hvg.hu bemutatta – sokat merített Az öt világvallásból.
Semjén Zsolt 1992-ben megvédett szociológusi diplomamunkája jelentős átfedést mutat az egy évvel korábban doktori fokozattal jutalmazott teológiai értekezésével. A diplomamunka többoldalnyi átvételt is tartalmaz egy magyarra fordított német műből. Később a kereszténydemokrata pártvezér egyetemi dolgozatainak szövegét nagymértékben felhasználva több tanulmányt is publikált.
A választási eljárás és a kampány szabályainak kialakítása után már csak egy olyan sarkalatos törvény várat magára, amivel a parlamenti kétharmad hatással lehet a 2014-es választásokra. Az eddig kiszivárgott információk szerint a Fidesz úgy akarja átszabni a párt- és kampányfinanszírozást, hogy az minél nagyobb versenyt keltsen az ellenzéki térfélen, ráadásul még mindig napirenden van a párt vezetőségében a pártok állami támogatásának megvonása vagy csökkentése 2013 és 2014-re. Információink szerint a Fidesz az utolsó percig lebegtetni fogja, milyen kampányfinanszírozást tervez 2014-re.
Nem volt mindig olyan felhőtlen a Fidesz és a Századvég-csoport viszonya, mint az utóbbi években, amióta az agytröszt folyamatosan nyeri el a kormánypárt és a kormány milliárdos megbízásait. A Századvéget sikerre vivő elemzők, gazdasági szakemberek néhány éve még másképp képzelték el a jobboldali politikát, a Fidesz jövőjét, mint az egységhez körömszakadtáig ragaszkodó Orbán Viktor. Ám a sikertelen kísérletek után a lázadók megtértek, a pártelnök pedig megbocsátott nekik. A hvg.hu feleleveníti a századvéges kör és a kormánypárt vitákkal terhelt viszonyának alakulását.
Kifogta az LMP vitorlájából a szelet a Bajnai Gordon fémjelezte Együtt 2014 mozgalom. A legkisebb ellenzéki párt ugyanis „önálló pólus” címen maga akarta az MSZP ellenében összefogni a parlamenten kívüli új szervezeteket, és ezek révén megnyerni a kormányban csalódott jobboldali szavazókat. Míg ez a koncepció a párton belül jelentős vitákat váltott ki, Bajnai feltűnése egyfelől - az Orbán leváltására áhítozó szavazóbázis miatt - komoly dilemma elé állította az LMP-t, másrészt egy táborba sodorta a korábban más állásponton lévő vezetőket.
Legalább fél év türelmi időt kér Bajnai Gordon ahhoz, hogy megalapozzák a 2014-es választásoknak nekifutó szövetséget. Éppen ezért kevés konkrétumot árul el a terveikről, mert azokat előbb egyeztetni akarja a mostani és a jövendőbeli partnereivel. Viszont abban biztos, hogy az Orbán Viktor vezette Fidesszel nincs kiegyezés, és nemcsak kormányt, hanem "rezsimet" is váltani akar. A volt miniszterelnök szerint győzni viszont csak a Fideszből kiábrándult jobboldali szavazókkal lehet, akik még arra is felhatalmazhatják az új kormányt, hogy kemény kézzel lebontsa Orbán építményét.
Közel egymilliárd forintot keresett pár hónap leforgása alatt a Fidesz-közeli Századvég-csoport – derült ki egy októberi bírósági tárgyaláson. Ám a miniszterelnök főtanácsadójához köthető csoport nemcsak a kormány támogatását élvezi, a Fidesz-frakciónak és az MFB-nek is adnak tanácsokat, továbbá a kormányváltás óta a piacon is lendületet vettek, miután felismerték, az egészség jó befektetés. Megpróbáltuk feltérképezni a századvéges társaság szövevényes érdekeltségeit.
A nyugati világ nem áll a saját lábán, az európai élet „tengelytörést” szenvedett, az EU politikusai tévelyegnek, de Magyarország tudja, hol a helye – mondta Orbán Viktor ünnepi beszédében. Miközben a kormányfő arról beszélt, megvédi az országot az idegen érdekekkel szemben, elődje, Bajnai Gordon a leváltására szövetkezett a civilekkel. Az ellenzéki pártok külön ünnepeltek, de közösen sem tudtak volna akkora tömeget összegyűjteni, mint az Orbánt ünneplő Békemenet.
Közel félmillió ember vonult az utcára október 23-án. A nagy többség Orbán Viktorra volt kíváncsi: a Békemenet a budai Széna térről a Parlament elé vonult tömött sorokban, ahol a miniszterelnök az idegen érdekek ellen hirdetett harcot. Több tízezren várták Bajnai Gordon visszatérését, aki választási szövetséget hozott létre Orbán ellen. A Jobbik és Gyurcsány demonstrációján már kevesebben jelentek meg, de ők voltak a legharcosabbak. Videoriportjaink a nagy napról.
Az október 23-a megünneplésének akkor van igazán értelme, ha az erkölcsi világosság, amelyet az ünnep felmutat, inspirációként és iránymutatásként tud szolgálni a mai sorskérdések megoldásához - mondta Jávor Benedek, az LMP parlamenti frakcióvezetője.
Az 1989-es generáció "eltakarításáról" beszélt Vona Gábor a pártja fővárosi tüntetésén, melyen a "magyar föld védelméről is értekezett", hangsúlyozva, Magyarország nem lesz elnyomott Palesztina.
Harrach Péter, a KDNP országgyűlési frakciójának vezetője szerint ma ugyanúgy az egyén és a közösség szabadságáért küzdünk, mint 1956-ban, ám most a pénzvilág mohóságával és a brüsszeli bürokraták kettős mércéjével kell szembeszállnunk.
Varga Mihály, a Fidesz alelnöke szerint 1956 üzenete ma az, hogy nincs értelmetlen áldozat, nincs hiábavaló élet, nincs vesztett ügy, a siker, a győzelem, a felemelkedés azonban csak összefogással, a magyarok "korokon átívelő koalíciójával" érhető el.
Rogán Antal V. kerületi polgármester, a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője szerint ma is harcolnunk kell a szabadságunkért, habár egészen másféle harcot kell vívnunk, mint ’56-os elődeinknek.
A köztársasági elnök szerint 56 évvel ezelőtt, október 23-án Magyarországon írták a világtörténelmet és aznap lélekben újjászületett az ország. Áder János a forradalom és szabadságharc évfordulóján, kedden ünnepi nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozza: 1956. október 23. közös alap, amelyre építeni lehet a jövőt.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 56. évfordulóján a közjogi méltóságok jelenlétében, a Himnusz hangjaira felvonták a Magyarország lobogóját a Parlament épülete előtt, kedden.
1989. október 23-án Szűrös Mátyás, aki az Országgyűlés elnökeként átmenetileg ellátta a köztársasági elnöki teendőket is, Budapesten kikiáltotta a Magyar Köztársaságot.
1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra, valamint a szovjet megszállás ellen. 1990 májusa óta a forradalom október 23-ai kezdőnapja a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe.
Óvodás akció, reklámfogás, az MSZP-hatalom restaurációja, oligarcházás – ellentmondásos reakciók születtek az elmúlt egy hétben az ellenzéki térfélen Bajnai visszatérési kísérletével kapcsolatban. Az MSZP-ben, az LMP-ben, a Millában és a Szolidaritásban is feszültségeket gerjesztett az október 23-ra tervezett akció, azóta is megy az üzengetés, a beszólogatás. Összeszedtük az elmúlt napok aranyköpéseit.
Miben rejlik az unortodoxia lényege, avagy mennyire kreatív Matolcsy György, vagy csak kényszerpályán mozgott és folyton dilemmázott a kormány? Ki a keményebb tárgyalófél: az EU, melynek végül csendben engedett a kabinet, vagy a százmilliós kormányhirdetésekben támadott IMF? Milyen célt szolgál a segélyezés durva visszafogása, van-e szegénységpolitikája a Fidesznek? Ki erősebb még Orbánnál is? Interjú a kormánypárt két évéről a frakcióvezetővel, aki a hvg.hu-nak azt is elmondta, még idén ráveszik a bankokat, engedjenek a nyakig eladósodott önkormányzatoknak.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
