A kormányzati és a törvényalkotási rohamtempó okozott feszültséget a nagy felekezetek és a történelmi egyházakkal jó kapcsolat kiépítésére törekvő kabinet között. A kormány felismerhette, hogy az iskolák, bölcsődék egyházi átvétele korlátozza a spórolásra kényszerülő kabinetet, ezért az egyházak támogatottságához kötné az intézményátvételi arányt. Az egyházak azt nehezményezik, hogy az Orbán-kormány még mindig nem tájékoztatta őket, hogyan számolják majd ki a nekik járó oktatási és szociális támogatásokat.
Bár alig 150 ezer fővel nőtt a magyar választópolgárok száma az elmúlt másfél évben, még nem tudni, hogy milyen szerepet játszik majd a 2014-es választásokon a világban szétszórtan élő, becslések szerint milliós lélekszámú magyarság. Sokan el sem veszítették az állampolgárságukat, vagy kivándorló nagyszüleiktől, dédszüleiktől örökölték azt. Kérdés, hogy akarják-e a honpolgárságuk felelevenítését és szavaznak-e két év múlva a magyarországi pártokra.
Előrehozták a jövő évi költségvetés vitáját a Fidesz frakciójában: a kormánypárti képviselőcsoport vezetői rendkívüli ülésen, pénteken vitatják meg a kabinet javaslatát – értesült a hvg.hu. Több fideszes képviselő szerint komoly lobbik indultak be a megszorító büdzsé átírására.
Meg szeretné tartani a kultúrára szánt pénzeket pályázati úton osztó alap vezetői posztját a kulturális államtitkárnak felkért L. Simon László, ám a hatályos törvények ezt nem teszik lehetővé számára. A kormánypárti politikus viszont rögtön felkérését követő napon benyújtott egy törvénytervezetet, ami ezt az összeférhetetlenségét megszüntetné. A Fidesz a 2010 óta tartó ciklusban már többször szabta át a törvényeket valamelyik politikusának vagy egy-egy üzletembernek kedvezve.
Nem a Fidesz által támogatott szervezeteken múlt a magyar önkormányzati vezetők veresége a hétvégi romániai választásokon. Bár Kövér Lászlótól Tarlós Istvánon keresztül Budai Gyuláig mindenki kitelepült az elmúlt hetekben Erdélybe, az EMNP és az MPP még megszorongatni sem tudta az RMDSZ-t. A legfrissebb eredmények szerint a Szövetség nem a Fidesz megosztó politikája, hanem saját maga miatt veszített posztokat, ugyanis a polgári politikusok nagy többségét levegőnek nézték a választók.
Összeállt Lázár János régi-új stábja a Miniszterelnökségen. Az államtitkár hét helyettesével kell, hogy sikerre vigye a „politikai kormányzást”, és felpörgesse a kormányzati döntéshozatalt. Úgy tudjuk, a volt frakcióvezető stábjának nagy részét magával vitte a kormányba. Információink szerint teljesül Lázár másik vágya is: megkaphatja a polgári titkosszolgálatok egyik szervezetét, átveheti a Külügyminisztériumhoz tartozó külföldi hírszerzést.
Már a második alkalommal buktatja el a Fidesz a párt- és kampányfinanszírozásról folyó pártok közti egyeztetést. 2009-ben több hónapos tárgyalás után a parlamenti beterjesztés előtt új ötletekkel álltak elő. Most egy hónap alatt háromszor mondták le az egyeztetést arra hivatkozva, hogy nem jó nekik a kijelölt időpont. Az ellenzék nem is akart tárgyalni, a Transparency International (TI) győzte meg őket, hogy érdemes lenne megegyezni a Fidesszel. A kormánypártok halogatása miatt a TI mégis bedobta a törölközőt. A jelenlegi rendszer miatt az ombudsman is az Alkotmánybírósághoz fordult. Lázár János tavaly szeptemberben még azt ígérte, 2011. decemberig teljesen új törvényt fogadnak el.
A párt indoklása szerint a felelőtlen ígérgetésnek, a populizmusnak akar véget vetni az a Fidesz vezetőségében felvetődött ötlet, amely arra kötelezné a választókat, hogy egy-két hónappal a szavazás előtt tegyék nyilvánvalóvá voksolási szándékukat. Ha mégsem veszik nyilvántartásba magukat, nem szavazhatnak. Bár az elképzelésről még nem született döntés, információink szerint a párt elnökségéből többen támogatják, és Orbán Viktor sem ellenzi. Mind a 2002-es, mind a 2006-os választásokat az utolsó percig bizonytalankodók döntötték el.
Bár a miniszterelnök a jelöltek megnevezésével lezártnak tekinti a kormányátalakítást, még mindig nem világos, hogy az új miniszterek, államtitkárok milyen hatásköröket kaphatnak. Még mindig zajlik a legnagyobb minisztérium átalakítása, Szijjártó Pétert pedig női szóvivővel akarják pótolni, tovább növelve a kormányzati kommunikátorok számát. Forrásaink szerint az átalakítás még legalább két hétig tart.
A kabineten belüli feszültségek és nézeteltérések lassítják a tervezett kormányátalakítást, pedig Orbán Viktor már hetekkel ezelőtt le akarta zárni a hivatalokat bizonytalanságban tartó, a munkát bénító átszervezést. Az átalakításnak betett Schmitt Pál váratlan lemondása és az államfőjelölés körüli huzavona is, ami felkészületlenül érte a miniszerelnök-pártelnököt. Orbán a politikai kormányzást erőlteti, mert úgy látja, hogy a ciklus feléhez közeledve kicsúsznak az időből és még rengeteg teendő vár a kabinetre.
Feltétlen híve Orbán Viktornak, konfliktuskerülő politikus, aki régóta pályázik a miniszteri székre. Pedig néhány évvel ezelőtt még a tibetiek jogaiért küzdött, szembeszállt az egyháza MIÉP-es szárnyával, követelte az ügynökmúlt feltárását, harcolt a pártállami rendszer lebontásáért és azt hangoztatta, hogy a magyaroknak „nem fáj” eléggé a romák kiszolgáltatottsága. Balog Zoltán fordulatokban gazdag pályaképe.
Pesti Imre kormánymegbízott hivatalvezetője veheti át május 10-e után a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetését – értesült a hvg.hu. Áder le akarja cserélni Schmitt stábjának nagy részét, információink szerint jelenleg is zajlik a vezetők kiválasztása.
Nehéz döntés előtt áll Lázár János, akinek arról kell határoznia, hogy elfogadja-e a második legfőbb posztot Orbán Viktor mellett. Ha igent mond, elveszítheti jelenlegi önállóságát, ha azonban ellenáll a miniszterelnök hívásának, megrendülhet a pozíciója a Fidesz-frakció élén. Információink szerint jelenleg is folyik az egyeztetés arról, hogy Lázár milyen feltételekkel venné át a Miniszterelnökség irányítását, ahol a kormányzati munkába bekapcsolódott Századvéggel és Orbán bizalmasaival kellene megküzdenie mozgásterének bővítéséért.
Már nem sokkal Schmitt Pál plágiumbotrányának kirobbanása után kijutottak a Brüsszelben élő Áder Jánoshoz olyan hírek, hogy a párt vezetésében néhányan az ő jelölését tekintik a B tervnek arra az esetre, ha a köztársasági elnök belebukna a kisdoktorija ügyébe. A Fidesz európai parlamenti képviselője sokáig eltartotta magától a felkérést, mert úgy látta, hogy pártpolitikusként nem tudná helyreállítani az államfői intézmény tekintélyét. Végül Kövér László győzte meg telefonon, hogy térjen haza. Áder jelölésének története.
A nagyobbik kormánypártnak a hétfői parlamenti ülésig kell lezárnia a képviselői fizetésekről és az összeférhetetlenségről a KDNP-vel kirobbant vitáját, és meg kell találnia azt az államfőjelöltet, aki mindkét párt támogatását megkaphatja. A kereszténydemokraták - miközben továbbra is ragaszkodnak a vitatott törvényről kialakult álláspontjukhoz - csütörtökön jelezték, örülnének, ha Surján László neve is bekerülne az államfőjelöltek nevét tartalmazó kalapba.
Az orbáni politika, a „centrális erőtér” kétéves eredményeit kellene megvédenie Schmitt Pál utódának: erre a szerepre keres alkalmas államfőjelöltet a miniszterelnök-pártelnök. Fideszes források a hvg.hu-nak azt mondták, ezeknek a feltételeknek legfeljebb Kövér László felelne meg, de őt pótolhatatlannak tartják a pártban, ráadásul úgy tudjuk, az átvedléshez a házelnök feltételeket szabott. A másik lehetséges jelölt, Áder János már 2002-ben eltávolodott a pártelnöktől, és annak a kritériumnak sem felel meg, mely szerint az államfőnek Orbántól jobbra álló politikusnak kellene lennie.
Mesterházy Attila szerint elnöksége alatt szervezetileg és a vezető káderek szintjén is megújult pártja, de a nagyszabású átalakítás gyümölcsei még nem értek be, az áttörésre még várni kell. Az MSZP is képes lesz akkora tüntetésre, mint a Békemenet. Interjú az MSZP újrázni készülő elnökével.
Nem tartanak a Fideszben a Schmitt Pál doktoriját vizsgáló bizottság szerdai jelentésétől, de az államfő elleni támadások folytatására számítanak, ami egyes kormánypárti politikusok szerint ellehetetlenítheti hosszú távon az államfőt. Ahogy Schmitt 2010-es jelölésekor, most is Orbán Viktor fog dönteni, akinek viszont komoly presztízsveszteséget jelentene az államfő leváltása. A fideszesek fokozódó izgalommal várják a március 28-i bejelentést.
A tavalyi alkotmányozásból adódó jogalkotási rutineljárás miatt kell változtatni a parlament működési szabályain, és nem Schmitt Pál leváltására vagy lemondására készülnek az előírások módosításával – mondták az Országgyűlés előtt fekvő, a köztársasági elnök jogköreit is érintő tervezetekről a Fideszben. A napokban olyan hírek jelentek meg, hogy a módosítókkal a plágiumügybe keveredett államfő elmozdítását akarják megkönnyíteni. A Fideszben továbbra is tabu a Schmitt-ügy.
Ígéri, ha ő lesz az MSZP új elnöke, a párt nem fog belefulladni az unalomba: újraírnák a párt 20 éves történetét, egyik rendezvény követné a másikat, régi baloldali hagyományokat élesztene fel. Azt mondja, össze tudna hozni egy Békemenet nagyságú tüntetést, mert egy ilyen tömegdemonstráció csak szervezés és pénz kérdése, nem ezen múlik, ki győz 2014-ben. Viszont a Jobbiktól komolyan tart, mert szerinte a radikális párt olyan szavazatszerző erővel rendelkezik, amivel a Fidesz már nem, a gödörből kimászó MSZP még nem. Interjú Szanyi Tiborral, az MSZP elnöki posztjára pályázó "XIII. kerületi vagabunddal".
És eközben a kormány politikai súlya látványosan csökken.
Egy videón az látható, hogy a politikust maszkot viselő rendőrök ültetik be egy jelzés nélküli autóba.
Herendi Gábor vígjátéka az állami finanszírozási rendszeren kívül készült.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
