A 18 vádlott közül adócsalás miatt hatan letöltendő – két évnél nem súlyosabb – szabadságvesztést kaptak, bár ez a korábban már előzetes letartóztatásban töltött időt és a szokásos kedvezményeket figyelembe véve a legtöbb vádlott esetében letöltöttnek tekinthető.

További hat vádlott felfüggesztett szabadságvesztést kapott, egy személyt próbára bocsátott a bíróság, ötöt pedig felmentett, köztük a kecskeméti maffiaperben súlyos bűncselekmények miatt jogerősen elítélt Ferencsik Attilát és Csikós Józsefet, aki a rendszerváltás előtt az MSZMP KB apparátusában dolgozott, majd a Belügyminisztérium ezredeseként a központi adatnyilvántartó hivatalt vezette, a '90-es évek közepén pedig az Energol Rt. egyik vezérigazgatója volt.

Az ügyész és 14 vádlott tudomásul vette az elsőfokú döntést, amely így az ő vonatkozásukban jogerőre emelkedett. Két vádlott felmentésért fellebbezett, ketten pedig három nap gondolkodási időt kértek a jogorvoslat vonatkozásában, így másodfokra már csak legfeljebb négy vádlott kerülhet az Energol-ügyben.

A bíró szóbeli indoklásának elején nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a bíróság csak a vád tárgyává tett cselekményekről mondhat ítéletet. Az elsőfokú bíróság szerint a vádirat nem felel meg az alapvető kritériumoknak, és hiányosságait elévülés miatt az eljárás során már nem is lehetett orvosolni.

A bíró az egyes vádpontok indoklásakor is lépten-nyomon visszatért a vádirat hiányosságaira, melyek miatt számos esetben a törvényes eljárás keretei között nem volt megállapítható a büntetőjogi felelősség, így csak felmentő rendelkezést hozhatott a bíróság. Például a vádban szereplő rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűncselekménye a szakértői vélemények szerint nem bizonyítható, a határértékeken belül volt az inkriminált kőolajszármazék. Egy közokirat-hamisítási ügy néhány nappal a vádlott elfogása előtt évült el, és volt olyan felmentett vádlott, akinél a bíróság azt állapította meg, hogy a vád nem tartalmaz olyan cselekményt, amely bűncselekmény lenne. 

Az időmúlásról szólva a bíró hangsúlyozta: az eltelt 11 év  olyan mérték, ami normál büntetőeljárásnál nem értékelhető”.  Öt éve még egész más ítélet születhetett volna. Hozzátette: az ügyben kiszabható legsúlyosabb büntetési tételt, az öt évet több mint kétszeresen haladja meg az eljárás időtartama, ez európai mércével elfogadhatatlan, és ennek nem a vádlottak az okozói. Ebben az ügyben soron kívüliséget rendeltek el, képzeljék el, mi lett volna, ha nem – jegyezte meg a bíró.

A szövevényes ügy nyomozása 1996-ban kezdődött el a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség feljelentése alapján a 
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságon rossz minőségű termék forgalomba hozatala miatt. Az eljárás kezdeti szakaszában a nyomozók még az olajügyek és az 1990-es évek második felében elkövetett fővárosi robbantásos leszámolások közti összefüggés lehetőségét is vizsgálták, ám ebben az irányban eredménytelen maradt az adatgyűjtés. 

Az 1990-es évek legnagyobb olajügyében az ügyészség 19 vádlottat állított bíróság elé sok százmilliós adócsalás és más  bűncselekmények miatt. Az eredeti vádak szerint a bűnözői csoport több tízmillió liter ismeretlen eredetű kőolaj forgalmazásával és  közterhek meg nem fizetésével követte el a súlyos bűncselekmény-sorozatot.

Az Energol-ügy vádlottjai között van a kecskeméti maffiaperben tavaly bűnszervezetben elkövetett fegyvercsempészet, illetve emberölés előkészülete miatt jogerősen 12 év fegyházbüntetésre ítélt Radnai László, továbbá bűnszervezetben elkövetett emberölés előkészülete miatt 5, illetve 6 év fegyházra ítélt Csüllög Zsigmond és Ferencsik Attila. Radnai és Csüllög az 1990-es években a Conti Car tulajdonosaként többször szerepelt a bűnügyi krónikákban. Az Energol-ügy több másik vádlottja is állt már büntetőbíróság előtt.

Elévülés miatt szüntették meg korábban az ügy gyanúsítottjaként szereplő Portik Tamás ellen az eljárást, a férfi egy időben a  körözött magyar személyek listáján a legkeresettebbnek számított. A vádlottak az eljárás során többnyire tagadták bűnösségüket, de volt, aki társaira terhelő vallomást tett.

Az ügyész korábbi vádbeszédében a terhelő bizonyítékok közt említette egy védett tanú vallomását és az 1998-as, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantásban elhunyt Boros Tamás nyilatkozatát is. Boros Tamás egy időben a rendőrség koronatanújának számított többek között az olajmaffia-ügyekkel kapcsolatban is. 

Az elsőfokú büntetőper 2003 júniusában kezdődött el, több tucatnyi tárgyaláson számos tanút hallgattak meg, ám bírócsere miatt 2005-ben elölről el kellett kezdeni a pert. A vádbeszédben az ügyészség már hetekkel ezelőtt elismerte, hogy az Energol Rt.-vel kapcsolatos vádpont lényegében nem bizonyítható, téves az a megállapítás, hogy ez a cég "első forgalomba hozó" lenne, az adóhatóság többször ellenőrizte az Energolt, továbbá ezzel a vádponttal kapcsolatban a rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűncselekménye sem bizonyítható.