Megszületett a magyar kormány válasza Viviane Reding uniós alapjogi biztos kérdéseire, melyekben a magyar alkotmánnyal kapcsolatos súlyos aggodalmait osztja meg Reding uniós biztos Navracsics Tibor miniszterrel. A közigazagatási és igazságügyi miniszter levele több helyen különös érvelést tartalmaz a bírói reformmal, az igazságszolgáltatás függetlenségével és az ombudsmani hivatal megszüntetésével kapcsolatban. Alább olvashatják részletesen a kérdésekre adott válaszokat.

Mi volt a célja a bírák kötelező nyugdíjazásának? Miért 62 év lett a korhatár, amikor ezt 2014-ben emelni fogják?

A válasz szerint 62 év fölött is dolgozhatnak a bírák, csak adózniuk kell másképpen – lehetnek például jogtanácsosok vagy egyetemi tanárok, ámbár bírák nem, ezért a kormány szerint nem diszkriminatív a rendelkezés. A kormányzati érvelés szerint éppen az volt diszkriminatív, hogy a korábbi években a bírók 62 éves koruk után is tovább dolgozhattak bíróként, és nem kellett nyugdíjba vonulniuk, így tulajdonképpen most szüntették meg a különbségtételt. A levél azt is megemlíti, hogy nem lenne igazságos a 70 éves korhatár már csak azért sem, mert Magyarországon a férfiak születéskor várható élettartama 70 év.

Hogyan illik ez az intézkedés abba az általános uniós törekvésbe, hogy csökkentsék a közkiadásokat?

A kormány szerint az intézkedés összesen 274 bírót érint (ez nem igaz egyébként, mert ez csak a 2012-ben a korhatárt elérők száma, összesen körülbelül 400 bíróról van szó – a szerk.), ez elenyésző ahhoz képest, hogy nő a nyugdíjkorhatár.

Miért kötelező nyugdíjba vonulniuk a bíróknak, ha ugyanez más foglalkozási ágakban nem az? Miért nem csökkentették a kötelező nyugdíjba vonulás korhatárát más foglalkozási ágak (közjegyzők, egyetemi tanárok) esetében vagy általában a közszférában?

A levél érvelése szerint bárki, aki munkaszerződéssel dolgozik, tovább végezheti munkáját a nyugdíjkorhatár után is, de azok, akik kinevezés útján nyerik el mandátumukat, speciális felelősséggel tartoznak, így rájuk más szabályok vonatkozhatnak.

Miért ilyen szoros a törvény hatálybalépésének határideje, ha egyébként a nyugdíjkorhatár emelésének határideje 2014? Történtek-e lépések az érintettek anyagi kompenzálására?

A válasz szerint fél-másfél év közötti „felkészülési” időszak áll a bírák rendelkezésére a nyugdíjbavonulásig, ami „elégséges idő”. Ráadásul az idős bírók „várható egészségromlását is figyelembe véve” amúgy sem lehet tudni, hogy hányan akartak volna 70 éves korukig dolgozni – így (a levél érvelése szerint) azt sem lehet tudni, pontosan milyen mértékű veszteségek érik az érintetteket.

Megtörténhet-e, hogy egyes bírók nem kapják meg a teljes összegű nyugdíjukat a korai nyugdíjazás miatt? A jövőben egyáltalán jogosultak lesznek a bírók teljes összegű nyugdíjra 62 vagy 65 éves korukban, ha az új alkotmány szerint minimum 30 évet munkaviszonyban kell ehhez tölteniük?

A válasz szerint bárkit megillet a teljes nyugdíjjogosultság, ha elérte a törvényben meghatározott kort, és legalább 30 év szolgálati idővel rendelkezik – a bírók esetében a kinevezésük előtti időszakot is beleszámítják.

Reding súlyosan aggódik az uniós alapértékek miatt

AP

Mik az intézkedés konkrét hatásai? (A bírói kar számára, a bírók pótlására nézve.)

A válasz részletesen felsorolja, hogy 2012-ig hányan mennek nyugdíjba, és azt írja, 129 bírót kell majd kinevezni ebben az időszakban, amit meg lehet oldani, már csak azért is, mert meggyorsítják a kinevezéseket. A válasz nem foglalkozik a következő évek fejleményeivel.

Mik voltak az átszervezés céljai, mi lesz a szerepe az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének, a hivatalnak magának és az Országos Bírói Tanácsnak?

A válasz megemlíti, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács nem volt képes megfelelően irányítani a bírói testület működését, a bírók magukat ellenőrizték, és a havi egyszeri ülésezés nem volt elég a megfelelő ügymenethez. Az átalakítás célja pedig az, hogy hatékonyabb legyen az igazságszolgáltatás működése.

Mi garantálja a bíróságok független működését?

A válasz szerint az, hogy csak bírók lehetnek az Országos Bírói Hivatal elnökei, akik nem lehetnek politikai pártok tagjai, nem lehetnek képviselők, és a köztársasági elnök nevezi ki őket, aki „a hatalommegosztás elves szerint független a többi hatalmi ágtól”. Érdekes, hogy ezek szerint Orbán Viktor közjogi elképzelései alapvetően különböznek Navracsics Tiborétól, ugyanis 2011 augusztusában a kormányfő még arról beszélt a köztévében, hogy az államfő nem különálló hatalmi ág, így nem is lehet ellensúlya a kormánynak, hanem a végrehajtó hatalom része. Ugyanilyen szerepfelfogásról nyilatkozott az államfő is.

Milyen hatóság felelős a bírók kinevezéséért, megbüntetésükért, és mi a pontos döntéshozatali eljárás?

A bírók kinevezése az OBH elnökének (Szájer József feleségének, Handó Tündének) a joga – írja a válasz, majd megemlíti, hogy a bírói előmenetelt külön törvényben szabályozták még korábban.

Hogyan alakul át az LB Kúriává, és milyen hatással lesz ez a bírók kinevezésére, továbbá miért eredményezi a reform az LB-elnök mandátumának idő előtti végét?

Navracsics erre a kérdésre adott válaszában azt hangsúlyozza, hogy a Legfelső Bíróság és a Kúria közötti jogutódlás nem érinti a bírók státuszát, és így a kinevezési kompetenciákat, jogköröket sem. Ugyanis ez utóbbit továbbra is a köztársasági elnök gyakorolja. Az LB-elnök mandátuma azért jár le idő előtt, mert a Legfelső Bíróság megszűnik.

Mi biztosítja, hogy az LB-elnök idő előtti távozása ellenére is garantált marad az igazságszolgáltatás függetlensége?

A bírói hatalom abban nyilvánul meg levél szerint, hogy bírói döntéseket hoz. Ennek megfelelően a bírók függetlensége azt jelenti, hogy nem kapnak instrukciókat a bírói működésük gyakorlásakor. Ez az alapelv nem módosult sem az új alaptörvény, sem az új sarkalatos törvények által – hangsúlyozza Navracsics. Ezek ugyanis egészükben megőrzik a bírói függetlenség intézményét és az ezeket garantáló szabályokat.

Ennek következtében - a magyar kormány válasza szerint - nincs jogilag értelmezhető kapcsolat a LB elnökének személye és a bírói függetlenség intézménye között, hiszen a Kúria elnöke nem adhat instrukciókat a bíróknak, azok bírói tevékenysége gyakorlásakor, és nem gyakorolhat hatalmat a bírók kinevezése és elbocsátása tárgyában sem.

Végül a válasz után három csillaggal elválasztva, Navracsicsék leszögezik: „Az Európai Unió tagállamaiban a nemzeti szuverenitás része a bírósági formák szervezeti struktúrájának meghatározása.” Ezen a területen az Európai Bizottságnak nincs általános jogköre, kompetenciája Navracsicsék szerint, így a tagállamoknak joguk van szabadon formálni saját bírósági rendszerüket, és nemzeti törvényhozásuk keretében rakhatják le annak alapjait.

A magyar kormány szerint mind az új alaptörvény, mint az átmeneti rendelkezések, mind a sarkalatos törvények, mind a szervezeti és személyi változások összhangban vannak az EU által garantált alapjogokkal, és az Unió alapelveivel, a nemzetközi alapelvekkel és követelményekkel, már ami a bírói hatalmi ág szabályozását illeti. A kormány intézkedései ugyanis a magyar kormány szerint nem sértik a bírói függetlenséget.

Miért kellett a jelenlegi ombudsmani hivatalt egy újjal felváltani?

Az intézményi modell módosításának kérdésköre már többször felmerült a kormány szerint Magyarországon. Az 1992-ben felállított ombudsmani modellt már többször megfontolás tárgyává tették, mármint azt, hogy nem kellene-e egy újabb, más hatósággal felváltani, ami erősebb és több jogkörrel rendelkezne. Ezzel az ellenőrzés is hatékonyabbá válhatna – a magyar válaszlevél szerint. Végül is ezt a hatósági modellt részesítették előnyben – írja Navracsics. A uniós csatlakozás során és később sem kifogásolta viszont az EB a magyar modellt.

A válaszlevél szerint a magyar kormány tudomása szerint a legtöbb EU-tagállamban az adatvédelmet egy hatóság felügyeli, nem ombudsman. Úgy vélik Navracsicsék, hogy Magyarország – a többi EU-tagországhoz hasonlóan – szabadon dönthet a legmegfelelőbb intézményi modellről a kérdéses alapjogok védelmekor.

Sőt Navracsicsék leveléből az vehető ki, hogy Magyarországnak szinte kötelessége volt erősítenie a hatékony ellenőrzés érdekében a hatósági jogköröket, miután az ombudsmannak nem volt elég hatalma ehhez.

Miért nem átmeneti intézkedéseket hoztak addig, amíg a hivatalban lévő ombudsman mandátuma le nem jár 2014-ig?

Navracsicsék szerint törvényhozói szempontból nem volt garantálva a hatékony ellenőrzés lehetősége. Ha 2014-ig megtartották volna az ombudsmani intézményt, akkor Magyarországot az a veszély fenyegette volna, hogy nem felel meg az Európai Unió előírásainak. Ezzel akár eljárásokat is kockáztatott volna (maga ellen) Magyarország. Az új alaptörvény ugyanakkor az európai uniós direktívának megfelelően szabályozza az információszabadságot és az adatvédelmet.

Ami az új adatvédelmi hatóságot illeti, arról Navracsicsék levele szerint Jóri András egy újságinterjúban – két nappal a parlamenti szavazás előtt – deklarálta, hogy nem akarja munkáját az új hatóság élén folytatni. (Jóri András lapunknak adott nyilatkozata ennek ellentmond.) A kormánynak ezért kellett új vezető után néznie. (Ez Péterfalvi Attila lett, aki 2001 és 2007 között volt adatvédelmi ombudsman – ez is kiderül a válaszlevélből.)

Hogyan biztosítják, hogy ez ne sértse az adatvédelmi biztos függetlenségét, ami uniós jog?

Az adatvédelmi hatóság függetlensége közös európai érték, amit Magyarország is oszt számos európai és Európán kívüli országgal együtt. A törvényhozó szándékai szerint az adatvédelmi biztos mandátumának ciklusának korábbi befejezése nincs káros hatással a nemzeti adatvédelmi hatóság működésére és függetlenségére. A mandátum korábbi befejeződése nem zárja ki a független ellenőrzést. Az új hatóság 2012 januárjában jön létre. Az adatvédelmi törvény 2011 júliusában született meg – ezzel a parlamenti módosításra utalhattak valószínűleg idén nyáron. A kormány szerint így megszakítás nélkül érvényesülhet az adatvédelem ellenőrzése Magyarországon.