Félidőben: a kormány beváltott és beváltatlan ígéretei
Többek között söralátét méretű adóbevallást és két hét alatt megteremtett közbiztonságot ígért 2010-ben a választóknak a Fidesz–KDNP-szövetség. A "söralátét" végül egy A4-es oldal lett - kevés szerencsés adózónak. A lényegesen jobb közbiztonságot pedig nem két hét, hanem két év alatt sem sikerült megvalósítani. Számba vettük az ígéreteket, és a megvalósulásukat is.
Igazán prominens személyiségek jegyezték 2007-ben az Erős Magyarország című Fidesz-ígéretgyűjtemény egyes részeit. Orbán Viktor a "nemzeti ügyek politikáját" taglaló részeket, Matolcsy György a gazdasági fejezeteket, Lázár János a rendészeti ügyeket, Pesti Imre az egészségügyi teendőket, Soltész Miklós a szociális kérdéseket, Navracsics Tibor pedig a demokratikus berendezkedés elveit fejtette ki. Az alapértékek az azóta is oly sokat hangoztatott munka, otthon, család, egészség és rend voltak.
Gazdasági ígéretek és tettek
A 2010-es országgyűlési választások első fordulója után tartott sajtótájékoztatóján Orbán Viktor, akkor még a Fidesz elnökeként azt ígérte, hogy kormánya első gazdaságpolitikai lépései között az adócsökkentés, a bürokrácia ellen indított „átfogó támadás”, a korrupció visszaszorítása és az államreform szerepelnek majd. A program középpontjában nem a megszorítás, hanem a gazdasági növekedés beindítása állt.
Ezzel szemben a második Orbán-kormány egymás után hozta a megszorító intézkedéseket – bár közben következetesen tagadta, hogy erről lenne szó. Az első Széll Kálmán-terv például szigorítást jelentett be a foglalkoztatáspolitikában, a nyugdíjrendszer átalakításában, a rokkantnyugdíjazás felülvizsgálatában. Emellett csökkentette a támogatásokat a közösségi közlekedésben, a támogatott felsőoktatási létszámkeretben. A gyógyszergyártók extra terhei nőttek, miközben a gyógyszerfelhasználást korlátozták.
A Széll Kálmán-terv 2.0 elnevezésű konvergenciaprogramban a tervezett kiigazítás: 2012-re 155 milliárd, 2013-ra 567-665 milliárd forint. A program további kiadáscsökkentést irányoz elő, így azt, hogy 2013-ig az önkormányzatoknál 100 milliárdos megtakarítást kell elérni 2011-hez képest. A gyógyszerkasszát az eredeti Széll Kálmán-terv szerint idén 83, jövőre 37 milliárd forinttal szorította volna meg a kormány. Azonban idén februárban világossá vált, hogy ez nem elég, ezért ezen felül idén még 10, jövőre pedig 40 milliárd forintos megtakarítást terveznek. A tavalyihoz képest 20 milliárddal kevesebbet kapnak az állami kézbe került megyei kórházak, valamint 20-23 milliárd forintot szeretnének megtakarítani a központi hitelengedélyezéssel (vagyis az önkormányzatok helyett a központi kormányzat döntene a helyhatóságok hitelfelvételéről).
A GDP alakulása
A kormány növekedési programja helyett immár a recesszió mérséklése a cél. A kabinet előzetes várakozásait Magyarország gazdasági növekedéséről nem igazolta az ország bruttó hazai termékének (GDP) alakulása. A KSH és az Ecostat közös márciusi gyorsbecslése szerint ugyanis a GDP 2011-ben 1,7 százalékkal nőtt, ám a növekedés ellenére a gazdaság teljesítménye még 4,0 százalékkal elmaradt a 2008-as szinttől. Az április 23-án nyilvánosságra hozott konvergenciaprogram már csak 0,1 százalékos GDP-"bővülést" vár, és úgy számol, hogy ha nem lenne semmiféle újabb kiigazítás, 2,2 helyett 3,6 százalék lenne a GDP-arányos államháztartási hiány.
Adókivetés
Az elmaradt növekedés miatt kieső bevételek borítják a költségvetést is, a hiányt újabb adók kivetésével igyekszik tartani a kabinet. A konvergenciaprogram alapján a kormány öt új adóintézkedésre építi a jövőt; a munkára rakodó adókat és járulékokat csökkenti, de ezt a fogyasztást terhelő adók megemelésével ellensúlyozza. Bevezetik a 0,1 százalékos pénzügyi tranzakciós adót, amelyet a vállalatoknak és a lakosságnak kell megfizetnie. Adót kell fizetni a készpénzfelvételre és -befizetésre, a gazdasági szereplők banki átutalásaira, a csoportos beszedésekre, a bankkártyás vásárlásokra és a sárga csekkek után is. Az adó bevezetéséből 130-228 milliárd forint bevételt vár a kormány.
Az eredeti terveknek megfelelően 2012-ben kivezetik az energiaszektorra 2010-ben kivetett ágazati különadót, ugyanakkor duplájára, 16 százalékra emelik az energiaellátók 2009-ben bevezetett jövedelemadóját. Mindettől 55 milliárd forintos többletbevételt vár a kormány. A kormány adót vet ki a biztosítókra is. A baleseti adó mintájára – amit a kormány idén vezetett be, és lényege, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást adóztatják meg – újabb termékekre vet ki fizetési kötelezettséget. Így 10 százalékos adót kell fizetni a vagyon- és balesetbiztosítások után, a casco esetében ez a mérték 15 százalékos, a kötelezőnél pedig meghagyja a 30 százalékot.
A kormány a fordított adózás bevezetését tervezi a gabona-, az olajosmag és fehérjenövény szektorban, amiből idén 10 milliárd forint eredményszemléletű többletbevételt várnak, jövőre pedig 15 milliárdot. Már 2012-től bevezetnék a mobiladót, ami azt jelenti, hogy minden megkezdett perc és elküldött sms/mms után 2 forintot kellene fizetni. A kormány ebből idén 30 milliárd forintot, 2013-tól 52 milliárd forintnyi bevételt vár. A gyógyszertárak szolidaritási adóját és a katasztrófavédelmi hozzájárulást azonban eltörlik.
A 98 százalékos különadó és a söralátét
Nehezen jutott dűlőre a kormány a 98 százalékos különadót illetően. Másfél évvel ezelőtt – miután az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a végkielégítésekre kivetett 98 százalékos, visszamenőleges hatályú különadót – törvénybe foglalták, hogy az Ab a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, az adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról szóló törvényeket csak akkor vizsgálhatja felül, ha azok az élethez és emberi méltósághoz való jogot sértik. Ez bekerült az új alkotmányba is, amely kimondja: amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Ab nem foglalkozhat ilyen kérdésekkel. A Széll Kálmán-terv 2.0 ugyanakkor kivezette volna a 98 százalékos különadót, de ezt – a felháborodás hatására – a kormány végül nem lépte meg.
Az úgynevezett söralátét bevallás – hiszen Orbán Viktor ígérete szerint erre elégnek kell lennie ekkora papírocskának – nem lett túl népszerű az állampolgárok körében: május elejéig hozzávetőleg 13 ezren választották ezt a lehetőséget. Az egyoldalas dokumentumon – az azonosító adatokon kívül – mindössze három számot kell feltüntetni. Azt, hogy az adózó mennyit keresett az előző évben, valamint hogy a 16 százalékos kulcs alapján mekkora összeg illeti meg az államot és, hogy a keresmény után a munkáltató év közben mennyit fizetett be előleg címén.
Munkahelyteremtés
Egyelőre álmodozásnak bizonyul a tíz év alatt egymillió munkahely teremtésére tett ígéret. A munkanélküliek létszáma ugyanis idén január-márciusban 504 ezer fő volt, ami az egy évvel korábbihoz hasonló, 11,7 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) április 27-én. Nem túl biztatóak azok az adatok sem, amelyek szerint a munkanélküliek 44 százaléka legalább egy éve keres munkát, az átlagos álláskeresési időtartam pedig 17 hónap.
Elmaradt az EU-pályázatokon nyertes kisvállalkozásoknak történő előlegfizetés ígéretének beváltása, csakúgy, mint a 90 napos fizetési határidők 30 napra való csökkentése, valamint a lakásállomány évenkénti tíz százalékának felújítása. Az utóbbit az új Széchenyi-tervben vállalta be a kormány. Sehol nem találni a nyomát annak, hogy a kiváló termék embléma elterjesztésével a kormány miként halad.
Az adórendszer egyszerűsítésére tett ígéretet a kormány beváltottnak tekinti a jövedelemadó egykulcsossá tételével. Gazdasági szakemberek, Pitti Zoltán, az APEH volt elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára és Vadász Iván adószakértő, az Adókamara alelnöke szerint ez elvben ugyan ösztönzi az adófizetést, hiszen növeli a rendszer átláthatóságát, de a szja egyszerűsítésétől várt fehérítő hatást ellensúlyozzák az újonnan kivetett szektorális különadók okozta torzulások.
A kis- és középvállalkozásokat a kormány valóban előnyben hozta azzal, hogy hirdetmény nélküli eljárásokban a kkv-k tehetnek ajánlatot, és mindenképpen jól jön számukra, hogy az alvállalkozói kifizetéseket is ellenőrzik. Ugyanakkor jelentős problémát jelent a kkv-knak, hogy a jogorvoslati díj olyan magas, hogy ezzel a lehetőséggel nem tudnak élni.
Az oktatáshoz fűződő elképzelések
A 2010-es ígéretek szerint idén szeptembertől a diákoknak mindennap lesz testnevelés órájuk. A felsőoktatásban a természettudományos és a mérnökképzés erősítése nem maradt csupán elképzelés, az ezekre a területekre vonatkozó keretszámokat a felsőoktatási törvény 2012-ben negyven százalékkal megemelte. Ezek mellett a kormány azzal számol a konvergenciaprogramban, hogy a pedagógus-életpályamodell 2013 szeptember 1-től lép hatályba, de amennyiben a gazdasági körülmények nem adottak, ez 2014 január 1-re tolódhat. A közoktatásban az önkormányzatoktól fognak forrásokat átcsoportosítani az államhoz, és a finanszírozás mellett a szakmai irányítás is központi szervezésű lesz, egyes önkormányzatok legfeljebb akkor szólhatnak majd bele ilyen kérdésekbe, ha „hozzászerződnek” a szolgáltatások nyújtásához, ezt azonban nekik kell finanszírozniuk.
A Széll Kálmán-terv 2.0 több ellentmondást is tartalmaz a felsőoktatással kapcsolatban. Például a kormány vállalja a diplomások számának növelését 2020-ig, miközben a következő években is csökkentik az államilag támogatott férőhelyek számát. 2012-ben már jelentősen csökkentették az államilag támogatott férőhelyek keretszámát, különösen a jogász és közgazdász szakokon, a tervek szerint 2013-ra pedig egyáltalán nem biztosítanának férőhelyet államilag támogatott jogászképzéshez. Az illetékes tárca a műszaki és a társadalomtudományi képzést erősítené, de 2012-ben még nem tudták feltölteni a férőhelyeket ezeken a területeken. Az állami támogatás mértékét tovább csökkentik: 2012-ben az előző évi támogatás 85 százalékát adták meg, ezt pedig 2013-ra tovább csökkentenék.
Elszámoltatás
Döcögve halad az elszámoltatás. Ezért először Papcsák Ferenc fideszes képviselő felelt. Miután Zugló polgármestere lett, Budai Gyula vette át a kormánybiztosi teendőket. Elszámoltatási kormánybiztosként számos üggyel foglalkozott, a sukorói telekcsere mellett, a Malévval, a Volánbusz ingatlanügyleteivel, földbérletekkel vagy a Honvédelmi Minisztérium tulajdonában lévő lakás eladásával kapcsolatban is vizsgálatokat kezdett, ezek közül azonban az elmarasztaló jogerős ítéletig még egy sem jutott el, a nagy hangon bejelentett "filozófusbotrányban" pedig egy hete született - első fokon - felmentő ítélet, bűncselekmény hiányában.
Közbiztonság
A be nem váltott kormányígéretek közül elhíresült, és rendszeresen a kormány fejére olvassák, hogy Pintér Sándor két hét alatt "rendet" ígért. Ennek teljesíthetetlensége már akkor nyilvánvaló volt, amikor elhangzott.
A Btk. szigorítása is megtörtént, az idén április 27-én elfogadott új Büntető törvénykönyv szigorítja a visszaeső bűnözők büntetését. A büntethetőség korhatára kizárólag az élet elleni bűncselekmények esetében 12 évre csökkenne. Az erőszakos elkövetőket sújtó úgynevezett „három csapás” intézménye pedig úgy szól, hogy ha a vádlott halmazatban három erőszakos bűncselekményt követ el, akkor a büntetési tétel a kétszeresére emelkedik. Amennyiben ez meghaladja a húsz évet, akkor életfogytiglani szabadságvesztést kell kiszabni.
A közbiztonságot azzal is javítani igyekezett a második Orbán-kormány, hogy hadat üzent a "megélhetési bűnözés" ellen és egymás után avatták fel a rendőröket, hogy az állomány számának emelésével növeljék a közterületi jelenlétet. Idén februárban Pintér Sándor belügyminiszter már arról számolt be, hogy 4200 emberrel növelték az egyenruhások számát.
Egészségügyi ígéretek
Természetes dolognak tűnik, hogy az az egészségüggyel kapcsolatban tett ígéret, hogy a szükségletekhez rendeljék a kapacitást, és azokhoz forrást biztosítsanak. A konkrét célként kitűzött kórházi várólisták hosszának csökkentése egyelőre nem teljesült, idén év elején ezzel kapcsolatban javaslatokkal állt elő a Magyar Kórházszövetség.
Az orvosok megfelelő bérezésének rendezését béremeléssel kívánták rendezni. Az egységesnek mondott emelés azonban mást jelent egy kezdő szakembernek és megint mást egy PhD-vel rendelkező professzornak. Eddig a kezdő orvosok bére bruttó 129 500 forint volt, náluk a közel 60 ezer forintos többlet 50 százalékos fizetésemelést jelent. Egy középkorú, ötven év körüli orvos, akinek fizetése eddig bruttó 230 ezer forint volt, a 66 ezres plusszal 28 százalékos fizetésemelést könyvelhet el. A bérrendezésből viszont a praktizáló szakdolgozóként a teljes alapellátói kör, így a 6800 háziorvos is kimaradt.
A kormány tervbe vette a külföldre távozott orvosok hazacsábítását is, ugyanakkor 2011-ben 1200 orvos vállalt munkát másik országban, és ez a szám a korábbiakhoz képest rekordot jelentett. A rezidensek akcióját, miszerint az egészségügyi dolgozók anyagi helyzetének rendezése érdekében az orvosok letétbe helyezhetik felmondó leveleiket, 250-en nem várták meg, hanem külföldre távoztak.
Szociális ügyek
A szociális ügyek terén a második Orbán-kormány meghirdette a segélyből élők munkára terelését, amit leginkább a közmunkaprogrammal próbált elérni. A szociális ellátásban dolgozók anyagi helyzetének javítása szintén szerepelt az ígéretek között. Ezzel kapcsolatban idén év elején nonprofit szervezetek jelezték Soltész Miklós szociális államtitkárnál, hogy helyzetük komolyan romlott az elmúlt években.
A családok segítéséről Bánkuty Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri főtanácsosa egy március végi sajtótájékoztatón azt mondta, az arányos, családbarát adórendszer 155 milliárd forintot hagyott 2011-ben a családoknál, emellett átlagosan 6 százalékkal nőtt a reálbér, a háromgyerekeseknél pedig csaknem 20 százalékos reálbér-növekedést regisztráltak.
A konvergenciaprogram készítői egyébként a segélyek szűkítésével kapcsolatban azt írják, a segélyezés eddig igazságtalan volt, mert a tehetősebb önkormányzatok nagy százalékban nyújtanak olyan nem kötelező ellátásokat, amire a „szegényebbek” nem képesek. Ennek a gyakorlatnak a megszüntetésére csökkentette az állam tízmilliárd forinttal az ezekhez való hozzáférést. Jövőre pedig „mindössze egyetlen krízissegélyezés maradna az önkormányzatok saját hatáskörében”.
A gyereksegélyezés további szűkítése várható jövőre, hiszen a program világosan fogalmaz: az állam jövőre a rászoruló gyerekek szüleitől is a „hozzátartozói felelősség növelését” fogja elvárni, és ennek eredményeképpen „számottevő megtakarításokkal” számolnak. A szociális ellátásokkal kapcsolatban a szöveg úgy fogalmaz, hogy mivel az állam „jóval többet költ jóléti ellátásokra nemzetközi összehasonlításban”, ezért ezeken jelentős megtakarításokat lehet elérni. Bár a családi pótlék, az anyasági támogatás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az életkezdési támogatás, továbbá a pénzbeli gyermekvédelmi támogatások összege 2012-ben nem emelkedik, a program szerint jövőre is maradhat a befagyasztás.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Korrupció: tovább gyengítette az Orbán-kormány az állam immunrendszerét
Semmit nem javult a korrupciós helyzet Magyarországon 2008-óta, de a kormányváltás után kifejezetten gyengült több területen az állam védekező képessége – áll a Transparency International most megjelent tanulmányában.
