„A hittanhoz való viszonyomat meghatározta, hogy Faddy Ottmár atyánál tanultam (…) Akkoriban még egy kétméteres rúddal jártunk, aminek a végén kis bársonypersely volt. Ezt toltuk be a padsorok közé. Amikor ministránskodtam és én mentem a persellyel, Ottmár atya a lelkemre kötötte, hogy fiam, addig rázogasd az ember előtt, míg bele nem tesz valami!” Ezt a gyerekkori emlékét még 1999-ben, a Demokrata című lapnak adott interjúban idézte fel Semjén Zsolt, akkori egyházügyi helyettes államtitkár, jelenlegi miniszterelnök-helyettes, hogyan tanult meg perselyezni a kolduló ferences rend tagjától. Ez a makacsság aztán kitartott később is: Semjén több mint két évtizede kitartóan azon dolgozik, hogy biztosítsa – és személy szerint ő biztosíthassa – a kereszténydemokrata eszmék, ezáltal pedig a katolikus egyház politikai képviseletét.

Semjén Zsolt a rendszerváltás hajnalán kezdett politizálni, már az 1990-es választásokon is indult. Igaz, csak 1994-ben lett parlamenti képviselő, de az I. kerületi önkormányzatban, illetve a KDNP-frakció titkárságán már az első ciklusban is profi politikusnak számított. Már javában politizált, amikor megszerezte a teológián doktoriját, amit egy szociológia diplomával is megfejelt az ELTE-n. Utóbb mindkét dolgozatról kiderült, hogy jelentős forrásmegjelölés nélküli szövegátvételeket tartalmaz, ráadásul a szociológia diplomamunka lényegében a doktori rövidített, újrahasznosított változata. Az ELTE vizsgálóbizottsága múlt héten lezárt jelentésében arra jutott, hogy Semjén súlyos tudományos-etikai vétséget követett el, a KDNP-s politikus viszont szombaton "fekete PR-nak" minősítette a "támadásokat", és visszautasította az etikai vádakat.

Karrierje 2010-ben ért a csúcsra, amikor Orbán Viktor kormányfő első számú helyettese lett. Ebben a minőségében ő felel a határon túli magyarok ügyeiért, de nem ez az igazi szakterülete, hiszen már az első Orbán-kormányban is ő közvetített az egyház és a politika között. Bár 22 éve a politika színpadán mozog, a tudományos élettől doktorija megszerzése óta nem szakadt el: 1996-tól címzetes egyetemi docens a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, az akadémia filozófiai és történettudományok osztályának nem akadémikus tagja, 2011-ben címzetes egyetemi tanári kinevezést kapott az Óbudai Egyetemen.

Aprópénzre váltani a tanítást

A KDNP elnöke másképp értelmezi az állam és egyház szétválasztását, mint az uralkodó, szerinte liberális felfogás. A Szövetség című lapnak 2004-ben azt mondta (majd ezt később sokszor megismételte): az állam nem sértheti meg az egyház autonómiáját, "ne akarjon teológiai kérdésekbe avatkozni”, ugyanakkor az egyházat helytelen arra kényszeríteni, „hogy kizárólag sekrestyeügyekkel foglalkozzon”, vagyis ne szólaljon meg társadalmi, politikai kérdésekben.

Nézze meg galériánkat Semjén Zsolt életútjáról

Semjén Zsolt mint máltai lovag

MTI / Földi Imre

A helyes megközelítése ennek a kérdésnek – mondta Semjén –, ha elfogadjuk, hogy az egyháznak van társadalmi tanítása, ami része a teológiájának, vagyis „a szószékről hirdethető és hirdetendő”. A világi keresztényeknek pedig az a feladatuk, hogy „ezt mintegy aprópénzre váltva a társadalmi-politikai életben lelkiismeretünk alapján megvalósítsuk, keresztény válaszokat adva a társadalomban lévő konkrét problémák kihívására”.

„Az egyház nem az állami intézményrendszer valamely alrendszere, hanem azzal azonos jogú valóság, következésképpen állam és egyház viszonyában nem fogadható el alá-fölérendeltség, csak mellérendeltség” – fogalmazta meg 2002-ben, még a kormányváltás előtt, hogy képzeli az állam és az egyház viszonyát. A Fidesz és a KDNP viszonyát is egyenrangúnak látja: előbbi a gyűjtőpárt, utóbbi pedig világnézeti alapon politizál, vagyis megjeleníti a keresztény értékeket.

A teológiáról a KDNP-be

Semjént a szó szoros értelmében az egyház – legalábbis annak egyik képviselője – küldte a politikába: még teológus hallgató volt, amikor 1989-ben egyik professzora, Bolberitz Pál elküldte az Új Ember című katolikus lap szerkesztőségébe, ahol épp megalakult a Márton Áron Társaság, a KDNP közvetlen előzménye. „Az a társaság, amely körül a KDNP létrejött, elég homogén volt. Az eredeti alapító tagok komoly egyházi kapcsolatokkal rendelkező középosztálybeli értelmiségiek voltak” – mondta Semjén a Beszélőnek 1998-ban.

„Nekem mint katolikus teológusnak és kereszténydemokrata politikusnak természetesen rendkívül fontos az egyházi személyiségek véleménye” – mondta szerényen 1997-ben, amikor megkérdezték tőle, hogy valóban „bizonyos egyházi körök” biztatására indult-e el mindössze 35 évesen a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöki posztjáért. Hozzátette, és azóta is számtalanszor elismételte, hogy a feladatának az egyház tanításának „politikai megvalósítását” tartja.

Még a kereszténydemokraták közt is akadtak olyanok, akiknek feltűnt, hogy Semjén túlzásba viszi az egyház képviseletét. Harrach Péter, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnöke (ma a KDNP frakcióvezetője) 2005-ben a Heti Válasznak azt mondta: „a KDNP a Fidesztől jobbra álló radikális, egyházias párt, az MKDSZ [pedig] a Fideszben működő keresztény szervezet”. A különbséget úgy magyarázta: a kettő nem ellentétes, de mást jelent: „Előbbi a történelmi egyházak érdekeit, utóbbi a keresztény értékrendet képviseli.”

Megmentette az egyház

Az egyházi kapcsolat mindvégig meghatározó maradt a karrierjében. Bár 1998-ban nem került be a parlamentbe (Nógrád megyében, a pásztói választókerületben indult az MDF színeiben, miután a KDNP belső csatározásai nyomán egy évvel korábban egy időre elhagyta eredeti pártját), az első Orbán-kormányban egyházügyi helyettes államtitkári posztot kapott. Bár az egyházalapítás szigorítását, az úgynevezett szektatörvényt ellenzéki támogatás nélkül nem tudta keresztülverni, munkáját a történelmi egyházak megelégedésére végezte, hiszen sikerült megállapodni az egykor államosított egyházi ingatlanok sorsának rendezéséről.

Semjén a Békejobb 2000 plakátján (középen)

Horváth Szabolcs

Az egyházi vezetők egy alkalommal, 2000-ben meg is mentették a politikai pályafutását. Semjén ugyanis óvatlanul csatlakozott a Békejobb 2000 nevű MDF-es kezdeményezéshez, amellyel Dávid Ibolya pártja megpróbálta összefogni a kisebb jobboldali szervezeteket, hogy azok ne oldódjanak fel a Fideszben. Semjén ott mosolygott a mozgalom bemutatkozó plakátján, amivel kivívta a Fidesz-vezetés haragját, a sajtó hamarosan meg is szellőztette, hogy távozik a posztjáról.

"Orbán első dühében ki akarta rúgni" – írta a kormányfőről szóló könyvében Debreczeni József, aki ekkor még Orbán tanácsadója volt –, de állítólag a katolikus egyház legmagasabb rangú vezetői léptek fel az érdekében. Az egyházi védelmet nem élvező Pusztai Erzsébetet, a Békejobban szintén részt vevő MDNP elnökét el is távolították helyettes államtitkári posztjáról. Az egyház bizalmát jelezte az is, hogy Semjén a 2002-es kormányváltás után megkapta a legmagasabb vatikáni kitüntetést, a Szent Szilveszter Rend nagykeresztjét.

Túl szabadelvű volt a Fidesz

A Békejobb-epizód jelezte azt is, hogy Semjénnek sokáig egészen másfajta elképzelései voltak a jobboldalról, mint ma. 1996-ban egy konferencián az elsők közt fogalmazta meg a „konzervatív oldal” összefogásának szükségességét. Ennek a konzervatív összefogásnak azonban Semjén elképzelése szerint a kereszténydemokraták lettek volna a motorjai, sőt hídként összekötötték volna a konzervatívokat az ekkor már „nemzeti elkötelezettségű, szabadelvű” jelzőkkel illetett Fidesszel is. Ráadásul – érvelt Semjén – a keresztényszociális üzenetekkel meg lehetne nyerni baloldali érzelmű szavazókat is.

Bár egyfajta béketeremtő, a rivális felek közt álló jelöltként, püspöki támogatással lépett fel, szoros versenyben alulmaradt a KDNP 1997-es elnökválasztásán. Alelnökként sem adta fel elképzeléseit, és a „történelem parancsára”, és Antall József néhai miniszterelnökre hivatkozva azt szorgalmazta, hogy az MDF és a KDNP szövetségéből hozzák létre a Kereszténydemokrata Uniót. „Minden józanul gondolkodó politikai erőnek és az országnak is az az érdeke, hogy a kereszténydemokrácia ne hiányozzék a politikai palettáról” – mondta akkor a pártunióról.

Dudás Szabolcs

A KDNP rivális vezetői viszont nem kértek ebből az ötletből, sőt 1997 októberében, egy botrányos választmányi ülésen – amelyről a szemben álló felek megpróbálták kizárni egymást, ezért még a rendőrséget is kihívták – az ellenkezőjéről döntöttek, vagyis inkább a Torgyán József által vezetett Független Kisgazdapárttal akartak választási szövetséget kötni. Semjén lemondott, felfüggesztette párttagságát majd pár nap múlva csatlakozott az MDF-frakcióhoz.

Más, volt KDNP-sek Isépy Tamás vezetésével a Fidesz-frakcióba ültek át, de Semjén akkor még az MDF-et tartotta az egyetlen létező, valóban kereszténydemokrata pártnak. „A Fidesz nagyon pozitív változáson megy keresztül (…) a Fideszben kezdetekből számos hiteles kereszténydemokrata politikus munkálkodik (…) ám mindezekkel együtt mégiscsak szabadelvű párt” – indokolta a döntését a Reformnak Semjén.

A szövetség szövetségese

A Békejobb kudarca után azonban minden akkori jobboldali politikai szereplőnek el kellett ismernie: a politikai realitás megköveteli, hogy a Fidesz mögött sorakozzanak fel. Így aztán a Fidesz és az MDF 2002-ben közösen indult, az országos lista elején pedig helyet kapott négy volt kereszténydemokrata is, köztük – a befutónak számító, de nem feltűnő tizennyolcadik helyen – Semjén is. „Semmit nem változtam az elmúlt tizenhat évben. A politika változott körülöttem” – mondta utólag, 2006-ban a pálfordulásról.

A 2002-es választási vereség után az MDF levált a Fideszről (ez később pártszakadást okozott), Orbán Viktor viszont nekilátott, hogy szövetséggé szervezze a Fideszt, magához kötve minden rendű és rangú jobboldali szervezetet. Ezek egyike volt a korábban Fideszhez pártolt volt KDNP-sek által alapított MKDSZ. Ennek Semjén egyik meghatározó szereplője lett, de még korántsem volt biztos, hogy ő viheti majd a kereszténydemokrata zászlót. Egy váratlan fordulat azonban megalapozta a felemelkedését.

Túry Gergely

A Legfelsőbb Bíróság egy hosszú eljárás után, 2002. szeptember 26-án úgy döntött, törvénytelen volt a KDNP országos választmányának 1997. júniusi ülése, ezért a választmányt a korábbi összetételben újra össze kell hívni. A megismételt ülésen az ekkor már 92 éves veterán politikust, Varga Lászlót választották elnökké, Semjén az egyik elnökhelyettesi posztot kapta. Amikor a következő évben Varga László elhunyt, utódjának – állítólag politikai végrendeletének megfelelően – Semjént választották.

A Semjén által vezetett KDNP 2003 végén kötött szövetséget a Fidesszel. A megállapodás fontos eleme volt a kettős párttagság bevezetése, vagyis – más pártoknál szokatlan módon – valaki egyszerre lehet a Fidesz és a KDNP tagja. „A kettős tagság a garanciája a saját identitás intézményes megőrzésének (…) ez annak az intézményes garanciája, hogy a Fideszt és a KDNP-t soha többé nem lehet szembe állítani egymással” – mondta erről 2006-ban.

2006-ban Semjén már a Fidesz–KDNP-lista negyedik helyén állt. A második választási vereség után a Fideszen belül is elindultak beszélgetések arról, hogy esetleg nem Orbán a megfelelő vezető, de Semjén viszonylag gyorsan letette a hűségesküt. Úgy nyilatkozott: „nyilvánvaló számomra, hogy a szövetség egyben tartásának garanciája éppen Orbán Viktor karizmája”.  Egy teológus szájából ez nem csak azt jelenti, hogy Orbán tehetséges politikus, a karizma ugyanis a szó bibliai értelemben a szentlélek ajándéka. Olyan erő, amellyel akár csodát is lehet tenni, ahogy az apostolok is tették azt.

A mellőzött helyettes

2010 óta Semjént a miniszterelnök általános helyetteseként a második ember a kormányban – ha Orbán távol van, ő vezeti a kabinetet –, vagyis elvileg minden lehetősége meglenne arra, hogy a gyakorlatban érvényesítse az egyház társadalmi tanítását. A gyakorlatban azonban Semjénre nem bíztak semmilyen tárcát, csak az úgynevezett nemzetpolitika, vagyis a határon túli magyarokkal való kapcsolattartás tartozik hozzá. Szereplései leginkább protokolláris jellegűek.

Nem teljesen egyértelmű az sem, hogy a KDNP mint világnézeti párt mennyire tudja érvényesíteni a nézeteit. Az alkotmányozás során például kiderült, hogy a Fidesz nem volt hajlandó belemenni egy komoly konfliktusba csak azért, hogy kedvezzen a keresztényeknek. Az eredeti koncepcióban az szerepelt, hogy az élethez való jog „a fogantatástól kezdve” érvényes, ami lehetőséget adott volna az abortusz teljes tilalmára. Végül azonban annál maradtak, hogy „a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg”, és nem változtatnak az 1991-es abortuszszabályokon.

A sarkalatos törvények közül eredetileg a Fidesz a KDNP-re bízta az új egyházügyi törvény kidolgozását, de az utolsó pillanatban, egy zárószavazás előtti módosító indítvánnyal teljesen átírták a szöveget (ezért az Alkotmánybíróság meg is semmisítette, de elfogadták újra). Nem tudta érvényesíteni az akaratát a KDNP a szabad vasárnap ügyében sem. Hiába volt ez hangsúlyos követelése a kisebbik kormánypártnak, a Fidesz nem járult hozzá az üzletek vasárnapi nyitva tartásának korlátozásához. Amikor ezt KDNP-s politikusok szóvá tették, a Fidesz akkori frakcióvezetője, Lázár János rájuk is pirított: jó lenne, ha a kereszténydemokraták szembenézzenek azzal, hogy "ez nem egy koalíciós kormány".

A kezdeti lelkesedés után ma már az egyházak sem elégedettek maradéktalanul a kormány munkájával. Erdő Péter bíboros, Budapest-esztergomi érsek idén nyáron pedig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ülése után kifogásolta, hogy hiába járnak bizonyos támogatások, „az összegek nem jönnek”, ami problémát okoz az egyháznak, mert nincsen olyan tartalékuk, ami a hiányzó pénzt pótolná.

MTI / Kovács Tamás

A konfliktust jelezte az is, hogy Orbán Viktor idén nyáron azt mondta: kormányzati javaslat készül arról, hogy egy egyház ne vállalhassa több intézmény fenntartását annál, mint amennyi a tényleges támogatottsága az országban. Ezzel látszólag attól óvott, hogy a kisegyházak túlvállalják magukat, valószínűbb azonban, hogy a kormányban is rájöttek, az iskolák és más intézmények tömeges egyházi átvétele korlátozza a spórolási lehetőségeiket.

Mellék- és főszerepek

Ma már az sem egyértelmű, hogy Orbán Viktornak szüksége van-e egy olyan szövetséges pártra, amely a keresztény jelzőt hordozza a nevében. A kormányfő ma már elég kereszténynek gondolhatta magát KDNP nélkül is, legalábbis erre utal, hogy nemrég ő maga tartott előadást a madridi Szent Pál Egyetemen Remény és keresztény válasz a válságra címmel, miközben Semjént – akinek erősebb kötődése lenne a valláshoz – Albániába küldte egy hivatalos, de inkább csak protokolláris látogatásra.

Az utóbbi időben a Fidesz és a KDNP közt is tapasztalhatók súrlódások: a 2010-es önkormányzati választásokon például a kereszténydemokraták több Pest megyei településen is önállóan indultak. Vidéki fideszesek amiatt zsörtölődnek, hogy szerintük túl sok posztot kellett átadni a KDNP-nek, míg a kereszténydemokraták közt vannak olyanok, akik lazítanának a nagyobb kormánypárthoz fűződő kötelékeken. Szalma Botond budapesti elnök például még a kettős tagság megszüntetésének ötletét is felvetette.

Semjén előtt ebben a ciklusban ugyanakkor még áll egy nagy feladat, amivel megerősítheti egyházi támogatottságát: a kormány teljes egészében újratárgyalná a Szentszékkel 1997-ben (még a Horn-kormány idején) kötött vatikáni szerződést, és ez érinteni fogja az egyházi iskolák finanszírozását, vagy a személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlásából származó forrásokat is.