Nem emelt elvi kifogásokat az Európai Bizottság a magyar-orosz atomenergiáról szóló egyezmény tervezete miatt, legalábbis az Euratom-szerződés betartásának szempontjából – olvasható abban a február 7-i dátumozású válaszlevélben, amelyet a testület elnöke írt Orbán Viktornak. A tervezettel kapcsolatban az EB érdemi észrevételeket is tett a kormánynak, de hogy ezek mire vonatkoztak, Barroso leveléből nem derül ki.

A kormány honlapján közzétett válaszlevél szerint Barroso arról is írt, hogy az Euratom-szerződés mellett természetesen más EU-jogszabályokat, például a közbeszerzésre és állami támogatásra vonatkozó uniós előírásokat is be kell tartani a magyar-orosz egyezménnyel kapcsolatban.

Az EB-elnök hozzátette, bízik benne, hogy ezeknek a kérdéseknek a kezelésében szintén számíthat a magyar kormány "konstruktív és átlátható megközelítésére". Azt írta, utasította a bizottság hivatalnokait, vegyék fel a kapcsolatot a kormány brüsszeli képviseletével a további lépések egyeztetésére.

AFP / John Thys

Barroso arra a levélre válaszolt, amelyet Orbán Viktor küldött neki a paksi bővítésről január 23-án, vagyis kilenc nappal az után, hogy az általa vezette delegáció megállapodott az orosz féllel arról, hogy a paksi atomerőmű újabb két blokkját a Roszatom építi.

A szerződéstervezetet benyújtottuk a bizottsághoz előzetes értékelésre december 10-én az Euratom-szerződés 103-as cikkelye alapján – közölte levelében Orbán, aki szerint mivel kifogást a bizottság nem emelt, a kormány január 14-én aláírta a kormányközi szerződést. A kormányfő levelében leírja, hogy milyen nukleáris létesítményről, és milyen pénzügyi konstrukcióról van szó.

A szintén a kormány honlapján közzétett levélben a kormányfő arról is írt Barrosónak, hogy a magyar hatóságok folyamatosan tájékoztatják a bizottságot a két ország közötti együttműködési megállapodás végrehajtásáról. A megállapodást a vonatkozó uniós szabályok figyelembe vételével dolgozták ki, és külön kitérnek benne Magyarország uniós tagállamként vállalt kötelezettségeire – közölte, hozzátéve, hogy Magyarország tisztában van azzal, hogy tájékoztatnia kell a bizottságot, és időben eleget is tesz e kötelezettségének.

Kedden az Energiaklub közzétette az Európai Bizottág 2014. február 21-én kelt levelét, amelyben az áll, hogy a magyar kormány nem tájékoztatta még őket a paksi bővítés terveiről.

A paksi bővítésről január 15-én állapodtunk meg Oroszországgal, másnap pedig Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár azt közölte, hogy Brüsszel mindent tud a tárgyalásokról, és nem emeltek kifogást. Azt mondta, hogy a Magyarország és Oroszország közötti államközi szerződés szövegét december 14-én átküldték az EB-hez, annak illetékes részéhez, az energiaügyi főigazgatósághoz, Brüsszelnek egy hónapja volt kifogást tenni, a határidő január 16-án járt le, de addig már kapott levelet a magyar kormány. Abban Lázár elmondása szerint azt írta Brüsszel, hogy nem emelnek kifogást az Euratom-szerződés (nukleáris technológiák felhasználását szabályozó uniós szerződés) alapján.

Az NFM kedden este közleményt adott ki, amelyben megismételte, hogy az Euratom-szerződés 103. cikke szerinti kötelezettségének tett eleget azzal, hogy megküldte a bizottságnak az egyezmény tervezetét. A tervezettel kapcsolatban Brüsszel politikai vagy jogi jellegű kifogással nem élt – közölte a tárca.