„Valójában az a helyzet, hogy az ellenzéki összefogás támogatottsága szorosan a Fideszé mellett van. Mi ezzel tisztában vagyunk, nyilván a Fidesz is. Zavarja is őket, ezért megpróbálnak ügyeket kreálni ellenünk, ezzel semmi gond nincs, választási kampány van. Én csak azt nem értem, hogy ennyire mélyre hogy mehetnek, ha Zuschlag János az erkölcsi mérce számukra, az mindent elmond” – így kommentálta a korrupciós ügyek miatt töltött hatéves börtönbüntetéséből tavaly szeptemberben szabadult Zuschlag János Napi Gazdaságnak adott interjúját Szigetvári Viktor, az Együtt 2014 társelnöke.

Miután a képviselői mandátumáról egy otromba zsidózásért 2004-ben lemondott, 2006-ban újra képviselőjelölt lett, mondja az interjúban, de az MSZP vezetése 50 millió forintot adott neki azért, hogy lépjen vissza a politikai porondról. Időközben nyomozás is indult ellene, amely csak 2007-től vált komollyá.

MTI / Ujvári Sándor

Most, szabadulása után úgy érezte, könyvet kell írnia a történetéről, amikor pedig meglátta, hogy Simon Gábor 240 milliós sikkasztás gyanújával is szabadlábon marad egyelőre, felháborodott, és ezért ment el a Napi Gazdasághoz. Barcza György, a Napi Gazdaság főszerkesztője azt mondta a hvg.hu-nak, Zuschlag Jánost az háborította fel, hogy „míg ő hetvenmillióért hat évet kapott, Simon Gábor 240 milliójának ügyében eddig semmi nem történt”. A könyvet egyébként a Napi Gazdaság Kiadó adja ki, a szerkesztőségben is tördelték be, úgy tudjuk, egy szerkesztő emiatt távozott is.

Barcza György szerint az interjúval „arra akartak rávilágítani, hogy a magyar társadalom a Kádár-korszak óta hazugságban él, a közéletet átszövi a korrupció, voltak Zuschlag Jánosénál sokkal súlyosabb ügyek is, mégis, a rendszerváltás óta ő az egyetlen politikus, akinek börtönbe kellett vonulnia”. „Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy egy bűnelkövetővel beszéltünk, nem erkölcsi mérce számunkra Zuschlag János értékítélete, de újságíróként be akartuk mutatni, hogy milyen visszás a helyzet” – mondta Barcza György.

A szocialisták nem kommentálnak

Az MSZP részéről csak annyit közöltek, Budai Bernadett nyilatkozatán túl nem akarják kommentálni a történteket, a párt szóvivője az MTI-nek azt mondta, Zuschlag csak a megjelenő könyvét akarja reklámozni, egy szó sem igaz abból, amit állít. Gyurcsány Ferenc az ATV-ben arról beszélt, Zuschlagot lefizethették, hogy ilyeneket mondjon.

Az ellenzéki pártszövetségben ettől függetlenül komoly zavart okozhatott az interjú és a könyv időzítése, több szempontból is. Mint egy forrásunk fogalmazott, „komolyan tartottak attól, hogy a Fidesz egyik aknája robbanni fog a héten, mivel most zárult le a jelöltállítás”. Mint a hvg.hu korábban, még a Simon-ügy kapcsán megírta, egy Fidesz-vezető arról beszélt lapunk munkatársának, „még két aknájuk van beélesítve” szocialista politikusokkal kapcsolatban. Igaz, a forgatókönyvnek némileg ellentmond, hogy ez a mostani ügy nem ellenzéki képviselőjelöltet érint. Egy másik fideszes forrásunk szerint pedig „lesz még jobb" találat is a részükről.

Tény, hogy az ellenzéki kampány szempontjából a lehető legrosszabbkor jött Zuschlag nyilatkozata és a könyv megjelenése: mint megírtuk, az összefogás pártjai éppen a napokban kezdték el nyolcpontos ígéretcsomagjuk népszerűsítését, a figyelem most könnyen ismét másra terelődhet majd.

Ezzel együtt igaz az is, hogy – miként az őszödi jelentések kikerülése esetében is azért kellett Kósa Lajosnak magyarázkodnia, mert kiderült, hogy a Fidesz szivárogtatta ki a felvételt a sajtónak – a mostani kormánypártoknak sem érdekük, hogy komolyabban belemélyedjen bárki, hogy miért is kellett börtönbe vonulnia Zuschlag Jánosnak, és kik lehetnek még érintettek. Hiszen emlékezetes, hogy Zuschlag híresen jó viszonyban volt a számos nyugat-magyarországi ifjúsági szervezet felett bábáskodó Szijjártó Péterrel.

„Egy kosár, amit mindig feltöltenek”

Bár annak idején csak Zuschlagnak kellett börtönbe vonulnia, a sajtóban azért bőven jelentek meg híradások arról is, hogy a Fideszhez kötődő szervezetek, fideszes politikusok is érintettek lehetnek az ügyben, hiszen ha – mint azt most a legautentikusabb hírforrásként maga Gyurcsány Ferenc mondta el az ATV-ben – az ifjúsági támogatások rendszere valóban úgy működött, mint „egy kosár, amit rendszeresen feltöltöttek, aztán, akinek szüksége volt rá, az vett belőle” – akkor ebben, különösen a 2002-es választások előtt az akkori kormánypártok is vastagon benne lehettek. Nem véletlen, hogy a korabeli jegyzőkönyvek tanúsága szerint az illetékes bizottságban Hegyi Gyula az MSZP, valamint Halász János a Fidesz részéről is lelkendezve beszélt arról, hogy a pénzek elosztása a politikán felülemelkedő „ésszerű szakmai konszenzus szép példája” volt. Béki Gabriella az SZDSZ színeiben már 2001-ben a parlament plenáris ülésén felhívta a figyelmet a visszás gyakorlatra, de semmi nem történt.

A Hírszerzőnek még 2007-ben arról beszélt Béki Gabriella, hogy az ifjúsági szervezeteknek juttatandó állami támogatásokról döntő parlamenti bizottságban a pályázatokat átnézve számára nyilvánvalóvá vált, hogy a Fideszhez és az MSZP-hez is kötődnek olyan ifjúsági szervezetek, melyek olyan pályázatokat adtak be, melyeket kapásból el kellett volna utasítani, mivel formailag sem feleltek meg a kiírásnak. A Fidesz–MSZP-nagykoalíció mégis futószalagon ítélte meg számukra a támogatásukat, miközben a két nagy párt által delegált tagok kifejezetten nem kedvelték, hogy Béki megpróbált minden pályázatot részletesen átnézni és „akadékoskodott”.

Zuschlag „Feriről”: küldetéstudata van és beteg

Gyurcsány Ferenc mindenesetre a mostani interjúra elég hamar válaszolt, mégpedig egy a pertárgyalás során lejátszott, lehallgatott telefonbeszélgetés leiratával, melyben Zuschlag éppen arról beszél, hogy ő nem megvesztegethető. „Ezt nem érti a Feri, hogy ez egy pénzből és erőből működtetett rendszer. Én elmondtam, hogy bele fog ebbe bukni, ha ebbe bele akar nyúlkálni. Azt mondta, hogy nem, én tévedek. Mondtam, jó, Feri majd meglátjuk négy év múlva. (...)Tényleg az a baj, úgy érzem, hogy Ferinek üldözési... vagy küldetéstudata van. És ez betegség. Ezt nagyon súlyos betegségnek tekintem. Tényleg azt hiszi, hogy mindenki más hülye, korrupt, disznó, állat rajta kívül.”

2007-ben egyébként Gyurcsány még miniszterelnökként a TV2-ben azt hangsúlyozta: nem tudott arról, hogy – a gyanú szerint – a pályázati pénzek sok esetben fiktív alapítványokhoz kerültek, amelyek mögött nem volt valós tartalom. „Az lett volna furcsa, ha tudok róla, a pályázatok elbírálása ugyanis üzemszerű volt” – mondta. Igaz, az akkori ifjúsági helyettes államtitkár, Ocsovai Tamás, aki számos támogatási szerződést aláírt, a perben – tanúként – azt mondta: Gyurcsány Ferenc kifejezetten sürgette néha, hogy megkössék a megállapodásokat, néha még hétvégén is be kellett menni a minisztériumba aláírni.

Gyanúsítás és előzetes – ez volt a Zuschlag-ügy

A nyomozás egyébként egy ügyészségi rutinvizsgálat után indult, melynek következményeként 2005-ben a Kiskunhalasi Városi Ügyészség indított vizsgálatot számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanújával, több alapítvány és egyesület pályázatokon nyert pénzeinek felhasználása miatt. A nyomozás során kiderült, hogy a vizsgált egyesületek és alapítványok mintegy 75 millió forint pályázaton nyert pénz „rendeltetésszerű használatával” nem tudnak elszámolni. Zuschlagot 2007 júniusában gyanúsították meg és három hónap múlva előzetes letartóztatásba került. Az ügyészség szerint az MSZP Bács-Kiskun megyei területi szövetségének ügyvezető elnöke egyértelműen gyanúsítható volt azzal, hogy utasításokat adott az érintett egyesületek és alapítványok munkatársainak. Zuschlag 2007. szeptember 19-én került őrizetbe, majd utána előzetes letartóztatásba.

A tárgyaláson Szilvásy György, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium 2002-2003 közötti közigazgatási államtitkára, később a Gyurcsány-kormány titokminisztere arról számolt be, hogy amikor a pártvezetésben felvetődött, hogy Zuschlag Jánost rehabilitálják, mert vissza akart kerülni az országos politikába, ő javasolta azt, hogy várják meg a Zuschlag ellen elindult eljárás végét. Emlékezetes, Zuschlag János, aki az MSZP országos listájáról került az Országgyűlésbe 2002-ben, két évvel később lemondott a mandátumáról a Terror Háza előtt tett, a nyilasterror áldozatainak emlékét sértő kijelentése miatt. (A hideg időben ácsorogva azzal viccelődött az áldozatok utalva, hogy „azoknak már nem volt hideg”.)

Szilvásy azt állította, hogy Zuschlagtól tudta meg, hogy a hozzá kapcsolódó társadalmi szervezetek számviteli szabálytalanságai miatt vizsgálat indult. Mindezt Gyurcsánynak is elmondta. Beszámolt arról is, hogy a pályázatok elbírálása a pályázati kiírásban meghatározott szakmai szempontok alapján történt, az egyedi támogatási kérelmek esetében a helyettes államtitkár szakmai programja, a minisztérium szakmai tervei, programja alapján döntöttek. Szilvásy azt vallotta: nem volt tudomása arról, hogy a Fibisz (Fiatal Baloldal – Ifjú Szocialisták) finanszírozási problémákkal küzd, és ezt úgy próbálja orvosolni, hogy társadalmi szervezetek költségvetési szervekhez benyújtott pályázatain elnyert pénzeket használt fel.

180 millió forintot kért Zuschlag a kárenyhítésére

A tárgyaláson az egyik vádlott arról beszélt: Zuschlag 180 milliót kért a párttól, amikor mikor már szorult körötte a hurok, és érezte, nem ússza meg a büntetőjogi felelősségre vonást. Ebből 50 milliót arra szánt, hogy az alapítványokon keresztül elcsalt pénzeket visszafizesse, 30 milliót pedig az ebbéli mesterkedése során felmerülő költségekre fordított volna. A tárgyaláson arra vonatkozóan nem hangzott el információ, hogy Zuschlag akár az első, akár a második esetben kapott volna pénzt pártjától.

Zuschlag Jánost első fokon 2010 márciusában nyolc és fél év börtönre ítélte a Bács-Kiskun Megyei Bíróság, ezt a büntetést a Szegedi Ítélőtábla jogerős döntése 2011. január 31-én hat év börtönbüntetésre enyhítette. Zuschlag vádlott-társai egy és három és fél év közötti börtönt, illetve pénzbüntetést kaptak. Az ítélet osztotta a vádhatóság álláspontját, miszerint Zuschlag János és társai civil szervezetek közbeiktatásával szabálytalanul használtak fel a központi költségvetéstől, a Fővárosi Önkormányzattól, a Táncsics Alapítványtól és az Európai Uniótól pályázatokon elnyert támogatásokat. Az összeg egy részéből baloldali politikai ifjúsági szervezetek rendezvényeit, táborait finanszírozták, illetve a pénzt a kiskunhalasi MSZP-alapszervezet működtetésére fordították.