Esterházy Péter 1950. április 14-én született Budapesten. A Kossuth-díjas magyar író, publicista, a kortárs magyar irodalom kiemelkedő alakja 66 éves volt.

Stiller Ákos

Az 1968-as érettségije után az ELTE Természettudományi Karának matematika szakos hallgatója lett.

1974-ben Optimum Binary Search Trees címmel írta meg szakdolgozatát, a diploma megszerzése után a Kohó- és Gépipari Minisztérium Számítástechnikai Intézetében dolgozott számítástechnikai rendszerszervezőként 1978-ig, és ettől az időtől kezdve az írást tekinti főfoglalkozásának.

Két első kötetében, a Fancsikó és Pinta (1976), valamint a Pápai vizeken ne kalózkodj (1977) című elbeszélésfüzérekben az újszerű, szokatlan nyelv mellett felhasználta a magyar irodalom anekdotikus hagyományait is.

Első nagy sikerét az 1979-ben megjelent Termelési-regény (kisssregény) című művével aratta. Ebben az időben nagy feltűnést aratott nem mindennapi gesztusával: Ottlik Géza 70. születésnapjára az Iskola a határon című regényt kézírással egyetlen rajzlapra másolta le.

Drámaíróként is jelentőset alkotott, színpadon is játszották Rubens és a nemeuklideszi asszonyok, a Harminchárom változat Haydn-koponyára és az Én vagyok a Te című darabjait.

2015-ben a Mercedes Benz című történelmi revüjével nyílt meg Budapesten a Tesla Teátrum. Műveiből több film is készült (Idő van, Tiszta Amerika, Anna filmje, Érzékek iskolája).

MTI / Kollányi Péter

1996-ban Kossuth-díjat kapott, 1999-ben az Európai Irodalom Osztrák Állami Díjat vehette át. 2001-ben Márai Sándor-díjas lett. 2004-ben megkapta a Német Könyvkereskedelem Békedíját. 2006-ban Prima Primissima-díjas, 2009-ben Budapest díszpolgárává választották. 2010-ben megkapta a román kulturális érdemrend legmagasabb, parancsnoki fokozatát, valamint a Nemzetközi Masi-díjat, 2011-ben Esti című kötetéért az AEGON Művészeti Díjat, 2013-ban pedig a Premio Mondello nemzetközi irodalmi díjat.

Esterházy Péter 2012-ben volt a HVG Porté-rovatának vendége, az interjút itt olvashatják. 2014 decemberében pedig a magyar közéletről írt pengeéles jellemzést a HVG-ben, amit itt olvashatnak.

Tavaly a göteborgi könyvvásárra írt levelében jelentette be, hogy hasnyálmirigyrákja van.

A 87. Ünnepi Könyvhetet és a 15. Gyermekkönyvnapokat még ő nyitotta meg, barátjával, Dés Lászlóval. Hasnyálmirigynapló című kötete is arra az alkalomra jelent meg.

A család és a Magvető Kiadó mély fájdalommal tudatja, hogy 2016. július 14-én a délutáni órákban Esterházy Péter elhunyt" – olvasható a család és Nyáry Krisztián közleményében. Az írót a Magvető Kiadó saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.

"Felfoghatatlan veszteség"

Szegő János, az életművet gondozó Magvető Kiadó szerkesztője azt nyilatkozta: felfoghatatlan veszteség érte a magyar irodalmat Esterházy Péter halálával.

"Hiába tudtuk az elmúlt egy évben, hogy milyen nagy a baj, mégsem tudtuk pontosan felmérni" - fogalmazott. Mint mondta, jelenleg könnyeken át nehéz objektívan nézni Esterházy életművét, amelynek nagy sajátossága volt a személyes jelenlét, az a hang, ami ő volt.

Esterházy Péter életművét méltatva Szegő János hangsúlyozta, hogy olyan nagy írók közé lehet őt sorolni, mint Mészöly Miklós, Kosztolányi Dezső vagy Ottlik Géza. Megfogalmazása szerint Esterházy Péter a magyar irodalom "apafigurája volt", aki egész életének minden cselekedetét, eseményét szöveggé tudta tenni, legyen szó akár a családjáról vagy betegségéről.

Esterházy Péter alkotótársait lesújtotta az író csütörtöki halálának híre.

"Nagyon szerettem őt, nem tudok ezen kívül most mást mondani" – mondta megrendülten Spiró György író az MTI-nek.

Závada Pált annyira megrendítette írótársa halála, hogy nem tudott róla nyilatkozni csütörtök este.

A nagy hírügynökségek és a nemzetközi lapok is méltatták Esterházy Pétert

Elhunyt a posztmodern irónia magyar mestere – emelte ki az APA osztrák hírügynökség az Esterházy Péter haláláról szóló, csütörtök esti tudósításában. A dpa német hírügynökség ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy Esterházy egy humorban gazdag, posztmodern stílust képviselt.

Az AFP francai hírügynökség az író halálával kapcsolatos tudósításában arra emlékeztetett, hogy a 2009-ben elhunyt világhírű amerikai író, John Updike a legjelentősebb amerikai irodalmi hetilap, a New Yorker rendszeres recenzenseként gyakran írt kritikát kelet-közép-európai szerzők műveiről, a többi között Esterházyról is, azt emelve ki, hogy a magyar író prózáját az élettel teli "csibésznyelv" használata jellemezte.

Halálhírét közölte egyebek mellett a The New York Times, a Süddeutsche Zeitung és a Bild.