"A Magyarországon államilag elismert és akkreditált egyetemeken a kutatói és oktatói munka folyamatosságát a törvényjavaslat nem érinti. A már megkezdett magyarországi képzések változatlan feltételekkel folytathatóak. Ezért mai napon elrendeltem a törvény kihirdetését" – olvasható Áder János hétfőn, este fél nyolc előtt kiadott közleményében.

Áder szerint az elmúlt napokban a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosításával kapcsolatban alkotmányos aggályok merültek fel, de szerinte az a tanulásnak és tanításnak az Alaptörvény X. cikkében rögzített szabadságát nem sérti, valamint az Alaptörvény azon rendelkezése sem sérült, amely önállóságot biztosít a felsőoktatási intézmények számára a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően.

A törvény két új feltételt támaszt a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi tevékenységével kapcsolatban. Ezek alkotmányos szabályt nem sértenek, nemzetközi szerződésbe, európai uniós irányelvbe nem ütköznek – véli az államfő.

Áder szerint a törvény gyors elfogadása, a két új törvényi feltétel előírása sokakban ellenérzést váltott ki, „jó néhányan egyetemük jövőjéért aggódnak. Azért, hogy senkiben szemernyi kétség se maradjon az iránt, hogy a Magyarországon működő külföldi egyetemeken folyó magas színvonalú munka folytatásának feltételei továbbra is biztosítottak lesznek, felkérem Magyarország Kormányát, hogy az érintettekkel haladéktalanul kezdje meg a tárgyalásokat az új törvényi rendelkezések végrehajtása érdekében”.

A köztársasági elnök úgy gondolja: kölcsönös jó szándékkal és közös akarattal a törvényben biztosított határidőn belül ez megoldható. „Mindannyiunk érdeke, hogy az az érték, amely a Magyarországon működő külföldi egyetemeken az elmúlt években létrejött, tovább gyarapodjék, és a tudományos munka zavartalanul folytatódjék” – zárul a közlemény.

Áder után az élet

Azután, hogy Áder János aláírta a törvényt, már csak utólagos normakontroll kérhető, vagyis a törvény hatálybalépése után kérhető az alkormánybírósági vizsgálata. Ezt megteheti az alapvető jogok biztosa és a parlamenti képviselők negyede is. Utóbbival van egy kis baj: a baloldali ellenzék nincs elegen, így a beadványhoz kell a Jobbik is. Bárándy Gergely szocialista politikus szerint politikai vétót kellett volna gyakorolnia Ádernek, mert nem az a törvény fő baja, hogy sérti a tanszabadságot, hanem a politikai motiváció, ami mögötte van.

A Jobbik nem volt egyszerű helyzetben, hogy Soros György mellett kellett volna kiállnia, így pár napos tűnődés után végül Szávay István arról beszélt, elutasítják a Fidesz bolsevik típusú hatalomgyakorlását, a törvény elfogadásakor pedig egyszerűen nem szavaztak. Délelőtt megkerestük a sajtófőnököt, beleállnának-e egy alkotmánybírósági beadványba, de eddig nem kaptunk választ.

Érintettként a CEU is fordulhat az Alkotmánybírósághoz. Itt két út van: egy sima bíróságon keresztül az Alkotmánybíróság elé vinni a törvényt arra hivatkozva, hogy sérültek a jogaik, vagy közvetlenül megtámadják. Az eljárási idő miatt nem mindegy az út: a bírói kezdeményezést soron kívül, de legalább 90 napon belül megvizsgálja a testület, míg az érintett alkotmányjogi panaszáról „észszerű határidőn belül” hoz döntést. Egy ilyen indítvány sem függeszti fel a már kihirdetett törvény érvényességét vagy alkalmazását.

Mráz Attila, a TASZ programvezetője korábban azt mondta, az ombudsman kérheti az Alkotmánybíróságtól, hogy a még nem hatályos rendelkezéseket függesszék fel a vizsgálat végéig. A törvény egyes rendelkezései később lépnek hatályba, így itt alkalmazni lehetne.

Az Európai Bizottság is azt ígérte, hatálybalépés után alapos vizsgálatnak veti alá a törvényt.

Pedig volt pár támpontja Ádernek

A Társaság a Szabadságjogokért, az ELTE Bibó István Szakkollégiuma, a CEU, legutóbb pedig Jakab András alkotmányjogász sorolta, miért Alaptörvény-ellenes a kormány által rapid tempóban átvert jogszabály.

Jakab kapásból 4 fogást talált a törvényen:

1. nemzetközi szerződéshez kötéssel kormányzati diszkrécióhoz (saját belátása szerinti döntéshez) van kötve a működés

2. a külföldi kampusz megkívánása az Alaptörvény X. és XI. cikk aránytalan korlátozása (az egyik tanulás és kutatás szabadságáról, a másik a művelődéshez való jogról szól)

3. hiányzik a felkészülési idő, ami jogbiztonság szempontjából aggályos

4. konkrét intézményre szabták

A CEU-nak ennél több érve volt, a törvény megszavazása után az államfőnek küldött levélben hivatkoztak arra is, alaptörvény-ellenes az elfogadás módja, mert elmaradt az egyeztetés és az érdemi vita is, a villámgyors elfogadást lehetővé tévő kivételes eljárást sem indokolták azon túl, hogy „kormányzati érdekből” van rá szükség.

A CEU hosszabban részletezte Jakab András 1. pontját: azt írták, a kormány mindenfajta tartalmi szemponttól vagy jogi kötöttségtől mentesen dönthet úgy, hogy nem köt nemzetközi szerződést egy külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működéséről. Ezt pedig semmilyen módon nem kell megindokolnia. Az intézmény szerint alaptörvény-ellenes az is, hogy olyan megállapodásokra utal, amik nem jöhetnek létre.

A székhely szerinti egyetemnyitás is aránytalanul korlátozza szerintük a tudományos élet és tanítás szabadságát, mert a minőségbiztosításhoz elég, hogy megfeleljen az intézmény a székhely szerinti akkreditációs szabályoknak. A licencképzés megszüntetését sem indkolhatják minőségbiztosítással.

Kifogásolták még azt is, hogy nem volt elég idő a felkészülésre sem.

CEU-történet

Az Oktatási Hivatal vizsgálata után rögtön benyújtotta a kormány a felsőoktatási törvény módosítását, amelyről első ránézésre látszott, lehetetlen helyzetbe hozza a CEU-t. Bár a kormánypárti politikusok – élükön az oktatási államtitkár – kezdetben azt bizonygatta, ez nem a CEU ellen szól, nem sokkal később már Soros-egyetemezésbe fordult az érvelés, maga a miniszterelnök is csalást emlegetett, majd Balog Zoltán miniszter egyszer csak közölte, a jelenlegi formájában nem akarják itt látni a CEU-t.

Megjegyeznénk, hiába mondják, hogy csalt az egyetem, ez nincs így. Az Oktatási Hivatal vizsgálata valóban talált hiányosságokat, de ezek pótlása folyamatban van. A hivatal határozottan közölte, az egyetem jogszerűen működik. Az új jogszabály alapán viszont már nem, az ugyanis az EGT-országokon kívüli székhellyel rendelkező egyetemeknél nemzetközi szerződést ír elő – Amerika esetében olyat, amit az elnöknek így kapásból úgy tűnik, nincs is joga megkötni –, plusz a székhelyen is üzemelő intézményt.

A CEU-törvény ellen rengetegen tiltakoztak, ennek hatására a kormány még gyorsított is a tempón, a múlt hétfőn napirendre került törvényt kedden már el is fogadták. Szerdán és vasárnap is tüntettek a CEU mellett, utóbbi az egyik legnagyobb tüntetés volt, 80 ezren lehettek az utcákon. A CEU rektora, Michael Ignatieff kemény hangú üzenetekben ment neki a kormánynak, hétfő délután átadta Soros üzenetét az egyetemi polgároknak: soha nem hagyják el Budapestet.