A miniszterelnök péntek reggeli interjújában ezt azzal indokolta, hogy az Európai Bizottság (EB) „napjai meg vannak számlálva”, mivel jövő májusban lejár a mandátuma. Így annyit kell tenni, hogy valahogyan addig „el kell lavírozni, evickélni”.

Azt a brüsszeli javaslatot, amely szerint az Európai Unió 6 ezer eurót fizetne minden befogadott, a Földközi-tengerből kimentett menedékkérő után, Orbán hasonlóan értékelte: mint amikor az iskolában felboncolt béka combja még egyet-egyet rándul. „Nincs jelentősége.”

A kormányfő szerint figyelni kell arra, hogy olyan EB alakuljon a jövő évi európai parlamenti választások után, amely nem akarja az európai emberek pénzét a migránsoknak adni, amelyik nem áll elő „ekkora szamársággal”. Illetve olyan, amelyik, ha büntet, nem azokat az országokat bünteti, amelyek védik a közösség határait, hanem azokat, amelyek milliószámra beengedték a bevándorlókat. „Új Bizottság, új szemlélet, új megközelítés kell” – jelentette ki.

Az ENSZ fenyeget

Magyarország nemrég kilépett az ENSZ globális migrációs csomagjának tárgyalásaiból az Egyesült Államok példáját követve. Ezzel kapcsolatban Orbán az interjúban azt mondta: a tagállamok az ENSZ-ben született döntéseket nem hagyják ugyan figyelmen kívül, de nem is kezelik úgy, mintha azoknak közvetlen belpolitikai hatása volna rájuk. A szervezet ugyanis nem világkormány, még ha „otthon megbukott és az ENSZ-be ejtőernyőzött politikusok” ezt máshogy gondolják is. Ezek viszont csak „aberrált egyéni ambíciók”.

Most azonban a miniszterelnök szerint néhány állam úgy látja, hogy amit az ENSZ a migrációval kapcsolatban keresztül akar vinni, az fenyegetést jelent. Ebben az ügyben szerinte nem szabad felelőtlenül nyilatkozni, és olyan dokumentumokat előállítani, amelyek aztán a „népvándorlás szabályozásának zsinórmértékeként szolgálhatnak”. Jogilag ugyan nehéz lenne kikényszeríteni az elfogadottakat, de a puha hatalom alapvetően liberális eszközein – így a médián, az egyetemeken, a bíróságokon – keresztül azonban lehetővé válhat – magyarázta.

Orbán szerint sok ország még csak most ébredezik, és veszi észre ezeket a veszélyeket, ő azt jósolja, lesznek még néhányan, akik kiugranak a megállapodás előtt. Ezek az államok most kezdik felismerni – mondta –, hogy az ENSZ-ben a kibocsátó országok vannak többen, azok, ahonnan el akarnak menni az emberek. A javaslatcsomag az ő szempontjaikat tartalmazza, a többiekéit pedig negligálja.

Bannon megmutatja Amerika konzervatív arcát

Arról is kérdezték Orbánt, lehet-e az amerikai elnök korábbi tanácsadója, Steve Bannon által életre hívott mozgalomban annyi erő, hogy kiegyensúlyozza Soros György ténykedést. A miniszterelnök ennek kapcsán először arról beszélt, hogy időnként a térdét csapkodva nevet, amikor hallja, hogy az Egyesült Államokban az orosz beavatkozásról vitáznak a 2016-os elnökválasztásba, mert hiszen az ország és amerikai szervezetek napról napra szerte a világban beavatkoznak más országok belpolitikájába.

A „Soros-pénzből” működő „álcivil szervezetekre” rátérve pedig közölte, hogy betiltani nem lehet őket, de az átláthatóságot meg lehet tőlük követelni, így az emberek megtudhatják, ki fizeti azokat, akik befolyásolni próbálják a közhangulatot.

Bannonnal kapcsolatban megjegyezte: az amerikai szervezetek többsége liberális irányvonalat képvisel, a volt elnöki tanácsadó azonban Amerika konzervatív arcát mutathatja meg.

Fontos, hogy a kormány élvezze a nyugdíjasok bizalmát

Egy hete fogadta el a parlament a jövő évi költségvetést, amivel kapcsolatban Orbán a legfontosabbnak azt tartotta elmondani: bár a Magyar Nemzeti Bank és a pénzügyminiszter inflációs várakozásai valamelyest eltérnek, a nyugdíjasok, akiknek járandósága az inflációhoz van kötve, bármi is lesz, nem fognak rosszul járni.

„Amíg kereszténydemokrata kormány van, az ő járandóságuk biztos, megőrzi a vásárlóerejét” – jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint fontos, hogy a kormány élvezze a nyugdíjasok bizalmát. Egyrészt azért, mert sokan vannak, fontos bázist jelentenek, másrészt erkölcsi kötelesség is segíteni őket – okított Orbán, hozzátéve: ők az elmúlt években igyekeztek jóvá tenni a szocialisták által elkövetett „merényleteket”, a nyugdíjasok visszakapták a korábban elvett összegeket.

Aztán arról is beszélt még, hogy a magyar gazdasági modell sikertörténet, a magyar ügyek jól mennek, a világgazdaságban azonban sötét felhők gyülekeznek – bár azt senki sem akarja kimondani, hogy ezek egy válság előjelei. Ezek miatt aztán Varga Mihálynak részben optimista, részben azonban, a külföldről leselkedő veszélyek miatt egy esetleges válság kivédésére képes költségvetést kellett kialakítania. Szerinte ez sikerült, amiért gratulált a pénzügyminiszternek.

Feltölti az akkumulátorokat

Szóba került Orbán szombati, tusnádfürdői beszéde is, amely után, hétfőn a miniszterelnök szabadságra megy. Azt mondta, elfáradt, hosszú és küzdelmes év áll mögötte. Folyamatos volt például a nyomás, amely bevándorlóországgá akarja tenni Magyarországot, ott volt a választási kampány, a kormány átalakítása, aztán meg a költségvetés elfogadása.

„Az erőm végén vagyok, fel kell töltenem az akkumulátoraimat” – mondta Orbán, hozzátéve, hogy ha az ember fáradt, akkor türelmetlen, pedig az emberek ügyeihez, amiről a politika szól, türelem kell. „Augusztus végén, szeptember elején kezdjük újra” – jegyezte meg.