A háttérben akár már hétfő délután eldőlhet a IX. kerületbe tervezett* atlétikai stadion sorsa, ekkor találkozik Karácsony Gergely a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) képviselőivel – értesült a hvg.hu. Úgy tudjuk, a jövő heti találkozón nemcsak a létesítmény és a környék rendezésének terveit mutatják meg a főpolgármesternek, hanem arról is szó lesz, mennyibe kerülne az országnak, ha elállna az építéstől, vagyis egyúttal a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezésétől.

„Bízom benne, hogy meg tudjuk győzni egymást, és hiszem, hogy Karácsony Gergely sem akar rombolni” – nyilatkozta lapunknak Gyulai Miklós, a szövetség elnöke. Azt még ő sem tudta elmondani, pontosan kik és hányan mennek a főpolgármesterhez, csak annyit, hogy nem akarnak erődemonstrációt.

Az idő mindenesetre egyre fogy, a stadion kérdésében november 27-én hozhat döntést a Fővárosi Közgyűlés.

Zsarolási potenciál

Az biztos, hogy Karácsony Gergelynek az atlétikai stadionnal fontos ütőkártya került a kezébe, amivel akár komoly ígéreteket kényszeríthet ki a kormánytól. A főpolgármester erre utalt is a Blikknek adott interjúban, ahol úgy fogalmazott, hogy a centrum építése komoly mérlegelés tárgya, a lap kérdésére megerősítette, ez egy deal lesz.

Juhász István

„Értem, hogy a kormánynak ez fontos és vállalt kötelezettségeket, és a sporttársadalom is szeretné. Nem fogok ennek ellene menni, de nem támogatom. Akkor tudok egy óvatos, semleges álláspontot kialakítani, ha tudom képviselni a saját programomat” – mondta. A választási programjában egyébként azt hirdette, "addig nem épül új stadion Budapesten, míg nincs minden kerületben CT-készülék."

A mostani feltételek között a budapesti egészségügyi ellátás többlet-finanszírozását és a minőségi zöldfelületek növelését említette, a Csepelre tervezett sportlétesítményeket viszont Karácsony „marhaságoknak” nevezte, szerinte a helyszínen inkább egy közparkot kellene létesíteni. Nem támogatja a stadion tervét Baranyi Krisztina, a IX. kerület polgármestere sem.

KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt.

A legfontosabb kérdés tehát az, hogy a kormánynak mennyit ér meg a vb megrendezése. Ezért is fontos, hogy a hétfői delegáció milyen érveket tud majd felsorolni, amivel meggyőzik a városvezetést, hogy az építkezés mindenki érdeke. Információink szerint éppen ezért nem is az épület áll majd a tárgyalások középpontjában, hanem annak hatásai a fővárosra és a sportra.

„Sokan félreértik a történteket, a világbajnokság kérdése itt másodlagos téma, a legfontosabb az, hogy a magyar atlétikának nincs otthona” – mondta a hvg.hu-nak Gyulai Márton, a pályázat ügyvezető igazgatója.

A szakember szerint már a terveknél is az volt a fő szempont, hogy ne a vb-re építsenek valamit, hanem „olyan központot teremtsenek, ahol mindenki tud normális körülmények között atletizálni”.

„Karácsony Gergely egyszer azt nyilatkozta, hogy neki a serpenyő másik oldalát is néznie kell, én viszont csak a sportág serpenyőjét tartom, csak azzal tudok főzni” – tette hozzá.

Milliárdos garancia

Az érzelmi érvek mellett lesz még egy, amit biztosan nem lehet megkerülni, ez pedig a pénz. A vb-rendezést Budapest 2018 decemberében nyerte el a Magyar Atlétikai Szövetség a nemzetközi szervezettől (IAAF), úgy tudjuk,

a szerződésben 30 milliárdos kormánygarancia szerepel.

Ez nem a fővárosi költségvetést terhelné, hiszen az állam vállalta, bár adófizetők szempontjából ennek nincs jelentősége.

A magyar szövetség elnöke nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a visszalépésen többet is bukhatna a magyar állam, de ez azon is múlik, hogy egy ilyen döntésre hogyan reagálna a nemzetközi szövetség. Más forrás arra is felhívta a figyelmet: ilyen esetben sok függ attól is, hogy a már esetlegesen leszerződött szponzorok mit lépnének lemondás esetén.

Nem mellékes információ, hogy a magyar főváros az IAAF teljes átalakulása után, nem nyílt pályázaton, hanem egy új, meghívásos rendszerben kapta meg a lehetőséget a rendezésre. A szövetségnek így duplán presztízsveszteség lenne, ha ezek után új helyszínt kellene keresnie.

Fürjes Balázs, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár a 24.hu-nak is megerősítette, hogy az IAAF-szerződésből nem lehet csak úgy kiugrani.

„A rendelkezés szerint minden költséget és kárt meg kell teríteni, ami abból fakad, hogy az IAAF-nek új helyszínt kell biztosítania. Ez lehet több és lehet kevesebb is az állami garancia összegénél. Lehet néhány milliárd forint, de legrosszabb esetben lehet több tízmilliárd is. Nem beszélve Budapest hírnevének romlásáról, a nemzetközi bizalom elvesztéséről. Ezután sokan nem vesznek majd komolyan minket” – írta az államtitkár.

Megkerestük a Miniszterelnökséget is, hogy zsarolásnak tartják-e Karácsony mostani nyilatkozatát, de csak annyit írtak, a november 6-i kormányülésen abban maradtak, hogy Karácsony Gergely és a Fővárosi Közgyűlés világosan nyilatkozik az általuk kért november végi határidőig, hogy az atlétikai világbajnokságot támogatja-e vagy sem.

KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt.

A kormány továbbra is úgy gondolja, hogy az atlétikai vb megrendezése a Ferencvárosban és a Csepel-szigeten összesen közel 33 hektár barnamezős terület megújulását jelenti, ami több mint 26,7 hektár zöldterület kialakítását is jelentené.

„Kérjük, hogy Karácsony Gergely erre tekintettel, a saját maga által kért és vállalt határidőig nyilatkozzon” – tették hozzá.

És ezzel még nincs vége

Ráadásul könnyen lehet, hogy a stadion építése körüli bizonytalanság egy pozitív közgyűlési döntés esetén sem múlik el. A stadionépítésekről népszavazást kezdeményező Kassai Dániel, XVIII. kerületi önkormányzati és Hadházy Ákos országgyűlési képviselő még mindig nekifoghat, hogy összegyűjtse a szükséges 200 ezer aláírást.

Több forrásból származó információink szerint a Momentum képviselői kedd délután találkoztak is Hadházy Ákossal, akivel a népszavazás különböző lehetséges forgatókönyveiről beszéltek, de megállapodás nem született. Ilyen alternatív forgatókönyv lehetne akár egy fővárosi népszavazás is.

Hadházy Ákos a hvg.hu-nak nem erősítette meg a találkozó tényét, de azt mondta, nagyon sok múlik az ellenzéki polgármesterek véleményén, ezeket próbálja most begyűjteni, az alapján javasolja majd a kollégáknak, hogy megkezdjék-e a gyűjtést vagy sem. Azt még nem tudta megmondani, lesz-e aláírásgyűjtés, illetve népszavazás, ha a Fővárosi Közgyűlés többsége jóváhagyja az Atlétikai Centrum építését. Hadházy maga ellenzi a százmilliárdos beruházást, de igyekszik felmérni a hangulatot november 24-ig, amikor el lehet elkezdeni az aláírásgyűjtést. Az biztos, ezt a gyűjtést nem akarja „magányos harcosként” végigvinni, mint az Európai Ügyészségért indított petíciót, várja a pártok támogatását is.

Kassai Dániel lapunknak azt mondta, hogy ő maga népszavazáspárti, ehhez azonban várja a pártok jelentkezését.

A Fővárosi Közgyűlés egyébként dönthet úgy is, hogy budapesti népszavazást kezdeményez, ehhez aláírásgyűjtés sem kell, az országos népszavazáshoz képest pillanatok alatt meg lehet tartani.

Egy esetleges népszavazásról a főpolgármester először egy Facebook-posztban írt arról, hogy „közvetlenül a budapestiekhez fog fordulni” a stadionépítések ügyében, később pedig az ATV-nek adott interjúban beszélt arról, hogy az idő rövidsége miatt az országos népszavazást nem tartja  valószínű forgatókönyvnek. Ezt a lehetőséget tovább gyengíti, hogy Karácsony a kormányülés után azt ígérte, november végén dönt az ügyben Budapest.

Mi kerül többe?

A Magyar Atlétikai Szövetségnek tehát bőven van dolga, talán nem véletlen, hogy a héten egy imázsfilmet is készítettek, melyben bemutatták, hogyan nézne ki a világbajnokságra épülő stadion és sportközpont.

Ebben azt írták, hogy Budapest a szemétlerakónak használt területek, elhanyagolt épületek, szennyezett Duna-part helyett 15 hektáros új zöldfelületet kaphat sétányokkal és bicikliutakkal, ebből 11,7 hektár közpark és közösségi tér, 1,5 hektáron pedig új rendezvényhelyszín jöhet létre. A stadiont a kezdetekre 40 ezer férőhelyesnek tervezték, de 30 ezres mobillelátóját a vb után visszabontanák, a helyén közösségi fedett teret alakítanának ki, kávézókkal, kiállításokkal, konditeremmel és futókörrel.

A szervezők szerint ez éppen azt a fenntarthatóságot segíti elő, amit Karácsony Gergely is feltételként szabott. Az atlétikai szövetség érvei között emellett a promóciós lehetőség és a nemzetközi hírnév is szerepel. A rendezvény mellett számos híresség és sportoló is szót emelt, ami szintén nyomhat a latba.

A már emlegetett serpenyő másik felében azonban ott van a teljes sportközpont költsége, amiről a mai napig nincsenek pontos adatok. A hvg.hu saját számításai szerint a tervekre már eddig is elment 21 milliárd forint, és könnyen lehet, hogy a vizes vb-nél is drágább lesz, 100 milliárd felett is lehet a végső összeg. Így azt kell majd mérlegelni, hogy a hosszú távú előnyök tudják-e ellensúlyozni az összeget, ami a magyar beruházásokat ismerve a csillagos égig is emelkedhet.

*Cikkünk előző változatában tévesen azt írtuk, hogy az atlétikai stadion Csepel területén épül. A valóság ezzel szemben az, hogy a létesítmény a IX. kerületben, a Rákóczi hídtól délre eső részen kap helyet.