"Ma nem csak a Magyar Helsinki Bizottság szíriai kurd ügyfele nyert pert, de kisemmizett sorstársai is esélyt kaptak a tisztességes hazai menekültügyi eljárásra" – olvasható a jogvédő szervezet közleményében, amelyet az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítélethozatala után tettek közzé.

A bíróság csütörtökön

az uniós joggal ellentétesnek mondta ki a hazai menekültügyi szabályozás egyik önkényes rendelkezését, amely bevezette az úgynevezett "biztonságos tranzitország" fogalmát, és arra hivatkozva érdemi vizsgálat nélkül tömegével nyilvánították elfogadhatatlannak és utasították el a menedékkérelmeket 2018 nyara óta.

A Magyar Helsinki Bizottság emlékeztetett: a menedékjogi törvény a menedékkérők helyzetét megnehezítő rendelkezései 2018. július 1-jén léptek hatályba. Az egyik szabály ezek közül az úgynevezett "elfogadhatatlansági eljárásban" biztosított újabb lehetőséget a menekültügyi hatóságnak, hogy a kérelmeket érdemi vizsgálat nélkül utasítsa el.

Ezt a jogintézményt az uniós szabályozás is ismeri, de azt csak szűk körben engedi alkalmazni. Például akkor, ha a kérelmező már másutt kapott védelmet, vagy ha lényeges új körülmény hiányában nyújt be újabb kérelmet azt követően, hogy menedékkérelmét már egyszer érdemben elutasították.

A magyar szabályozás azonban egy új, uniós jogban nem létező okot kreált az elfogadhatatlannak nyilvánításra. Ezek szerint azt a kérelmezőt is vizsgálat nélkül el lehetett utasítani, aki olyan országon utazott keresztül, ahol üldözésnek vagy súlyos sérelem veszélyének nem volt közvetlenül kitéve, vagy ha abban az országban a megfelelő szintű védelem biztosítva van.

Magyarországon lényegében csak a két tranzitzónában lehet menedékkérelmet beadni, azokat viszont egyedül Szerbia felől lehet megközelíteni. Így az új szabályozás azt eredményezte, hogy a szerbiai áthaladásra hivatkozással érdemi vizsgálat nélkül utasították el a kérelmeket.

A jogvédők ügyfele esetében így 2018 nyarán nem az volt a hatóság kérdése, hogy vajon mi történt vele Szíriában, és üldözés veszélye nélkül vissza tud-e térni a háború sújtotta hazájába, hanem hogy járt-e Szerbiában. Mivel a tranzitzónában tartózkodó menedékkérők kivétel nélkül Szerbiából érkeztek, a menekültügyi hatóság futószalagon gyártotta az elfogadhatatlanságra hivatkozó elutasításokat és kiutasításokat.

A szíria kurd L. H.-nak a Magyar Helsinki Bizottság biztosított jogi képviseletet. A bírósági felülvizsgálati eljárás során felhívták a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság figyelmét a hazai, illetve az uniós szabályozás nyilvánvaló ellentmondására. A bíróság a kérdés tisztázását kérte az Európai Unió Bíróságától. Ugyanezért az Európai Bizottság pedig kötelezettségszegési eljárást indított a kormány ellen.

A luxemburgi bíróságon a Magyar Helsinki Bizottságnak egy másik, iraki kurd menedékkérő ügyfele is győzött csütörtökön. Az ő ügyében azt mondták ki, hogy – az EUB korábbi ítéletének megfelelően – a hazai bíróság is megváltoztathatja a menekültügyi hatóság rossz döntését, és védelmet adhat neki.

A mai két ítélet uniós jogba ütközőnek minősítette egyes túlzottan rövid eljárási határidőket is, és megadta a lehetőséget a magyar bíróknak arra, hogy a törvényben rögzítettnél akár hosszabb ideig is vizsgálhassák az ügyeket, hogy megalapozott döntést hozhassanak.