Országos, reprezentatív COVID-19-szűrést végzett májusban 15 napon át a Semmelweis Egyetem vezetésével a négy hazai orvosképző egyetem, amelynek során orr- és garatváladékot (PCR-teszt elvégzéséhez), valamint vért vettek (a szerológiai vizsgálatokhoz) a Központi Statisztikai Hivatal által kiválasztott résztvevőktől, akikkel egy kérdőívet is kitöltettek. A szakemberek ennek során arra keresték a választ, hogy hány aktív fertőzött volt aktuálisan az országban és hogy mekkora volt az átfertőzöttség. A H-UNCOVER elnevezésű akció részletes eredményeiről szerdán számoltak be.

Az eseményre valamennyi felszólaló maszkban érkezett, amit csak a felszólalásuk idejére vettek le.

MTI/Kovács Tamás

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora szerint összesen 10 575 ember mintáinak eredményeit, valamint 12 ezer kitöltött kérdőívet néztek át egyesével. Mint mondta, a szűrés elindításáról áprilisban döntöttek, amikor már látszott, hogy a korán bevezetett korlátozó intézkedések hatására az állami és magán-laboratóriumokban elvégzett PCR-tesztek alacsony fertőzötti számot mutattak, lokálisan viszont előfordultak halmozott fertőzések, de már felvetődött az óvatos nyitás gondolata. "Számos adat mutatott afelé, hogy lassan lehet lazítani, de biztosak nem. A felméréssel objektív keresztmetszetet tudtuk adni a fertőzésről" – magyarázta az előzményekről a rektor.

A szűrés résztvevőinek kiválasztásához a KSH nyújtott segítséget, amelynek elnökhelyettese, Mag Kornélia elmondta: fontos volt, hogy a reprezentatív felmérésből ne csak országos, hanem regionális és korosztályra vetíthető adatokhoz jussanak a járvány terjedéséről.

Ehhez a 14 évesnél idősebb, magánháztartásban élő népességből választottak ki összesen 17 787 főt, 489 magyarországi településről (benne valamennyi budapesti kerülettel). A szűréshez kapcsolódó kérdőívet végül 12 337-en töltötték ki, közülük pedig 10 575-en mentek el mintavételre is.

A szűrés teljes ideje alatt a PCR-minták alapján összesen 3 pozitív, aktív fertőzöttet találtak, Budapesten, Komárom-Esztergom és Heves megyében, közülük kettő kórházban feküdt. A szeropozitív esetek száma összesen 70 volt.

"A legvalószínűbb, hogy a vizsgálat ideje alatt Magyarországon 2421 koronavírus-fertőzött volt, 10 ezer főre vetítve 2,9-3" – közölte Merkely Béla.

A szűrés eredményei szerint azoknak a száma, akik már túljutottak a fertőzésen, a legvalószínűbb esetben 56 439, vagyis 10 ezer lakos közül 68 esett át rajta.

Berényi Ervin, a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának elnöke arról beszélt, hogy az adatok megmutatták: a munkába járók jobban ki voltak téve a fertőzésveszélynek, mint azok, akik otthon maradtak (10 ezer főre vetítve 59 vs. 42). Ugyanez mutatkozott azoknál, akik a kérdőívben bevallották, hogy március után nemzetközi utazást tettek (10 ezer főre vetítve 106 vs. 67). Éppen ezért arra figyelmeztetett:

nagyon meg kell gondolni egy esetleges külföldi nyaralást, mert a járvány még tart Európában, és Magyarországon is.

Sebestyén Andor, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának elnöke a regionális és megyei adatokat ismertette. Elmondta, hogy a szűrésre végül a KSH által kiválasztottak 67,7 százaléka ment el, ami nemzetközi szinten is kiemelkedő arány, a legtöbben pedig Veszprém, Nógrád, Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megyében voltak kíváncsiak voltak arra, hogy érintette-e őket a fertőzés.

MTI/Kovács Tamás

A 95 százalékos biztonságú adatok alapján azt mondta: Budapesten a tesztelési időszakban legfeljebb 0-25 fő lehetett aktív fertőzött 10 ezer főre vetítve, az átfertőzöttség pedig 29-151,9 fő lehetett a fővárosban a közel másfél milliós populációból. Ez azt jelenti, hogy a járvány kezdete óta annyian jutottak túl a koronavírus-fertőzésen, s ez országosan a legmagasabb szám.

Arról Lengyel Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Központjának elnöke beszélt, hogy az egyes régiókban milyen szempontok befolyásolhatták a fertőzöttséget és az átfertőzöttséget. Három nagy régiót, a kelet-magyarországit, a központit és a dunántúlit emelte ki, s elmondta, hogy míg előbbiben az idősebb korosztályt érintette leginkább a fertőzés, addig a másik kettőben a fiatalokat. Ennek oka elmondása szerint az lehet, hogy ez utóbbi régiókban mobilisabbak az emberek, akár a határokon átnyúlóan is, míg keletre inkább behurcolhatták a kórokozót.

Azt is mondta, hogy az átfertőzöttséget jelentősen befolyásolhatta az életkor, s a tendencia afelé mutat, hogy az idősebb korosztály az inkább érintett, ám ebben területileg nincs homogenitás az országban.

Merkely Béla azt még hozzátette, hogy az eredményeik szerint a dohányzás nem befolyásolta a fertőzés előfordulását, ahogyan a testtömeg sem, bizonyos társbetegségek – szív- és érrendszeri problémák, krónikus vese- és májbetegség – esetén azonban tendenciaszerűen gyakrabban mutatták ki. Mivel azonban a fertőzöttek száma nagyon alacsony volt, erről bővebb, releváns számadatokat nem lehet mondani.

A szűrés azt is megmutatta, hogy az ízlés- és szaglászavar teljesen koronavírus-specifikus tünet.

Ugyancsak tünet lehet még az izomfájdalom testszerte, a láz, a gyengeség, a fulladás, a hasfájás és a hasmenés is.

Az SE-rektor hangsúlyozta: a H-UNCOVER előzetes eredményei alapozták meg az újranyitást. Mivel lefelé induló görbénél kezdték a vizsgálatot, ezért nagy biztonsággal jelenthették ki, hogy nyáron nyugodtabb időszak következik, ám nem szabad szerinte elfelejteni, hogy

behurcolt esetek bármikor okozhatnak járványfellángolásokat".

Példaként Romániát és Ukrajnát, valamint Bulgáriát, Albániát és Csehországot említette, ahol továbbra is nagyon magas az újonnan azonosított fertőzöttek száma.

Egy esetleges második szűrésről szólva elmondta, hogy számításaik szerint, "ha behurcolt esetek nélkül megússzuk a nyarat" szeptember végén, október elején végezhetik el, amikorra várható, hogy a nyári szabadságolások végeztével, az iskola kezdetével újra meglódulhat az esetszám.