Noha a tájékozottság és informáltság mindenki érdeke lenne, a kormány és az állami szervek mindent megtesznek azért, hogy csak egyféle kép és értelmezési keret létezzen, miszerint a járvány kézben tartott, az egészségügyben ugyan fáradnak és leterheltek, de tartják a frontot, van szabad ágy, a keleti vakcináknak köszönhetően flottul halad az oltási program.

A tájékoztatás pedig a kormány olvasatában annyit jelent, hogy kizárólag azt mondják el, amit akarnak és akinek akarják, a kellemetlen, kínos kérdéseket pedig kerülik.

Nem volt ez nagyon másképp a veszélyhelyzet előtt sem, most azonban minden túlzás nélkül élet-halál kérdésekről van szó.

Mi most ezért a sajtószabadság napja alkalmából összeszedtünk néhány kirívó esetet. Fontos megjegyezni, hogy az alább bemutatott példák közel sem mutatják be a teljes képet, hiszen ennél jóval több kérdésünkre várjuk hiába a választ akár hónapok óta. Az összes felsorolása azonban még online környezetben is lehetetetlen lenne.

Mit is mutatott meg a kormány?

Egy hete tett közzé a kormány egy - első látásra - faék egyszerűségű táblázatot arról, hogy a különböző oltások második dózisa után hány ember kapta el a covidot vagy hunyt el a fertőzésben. A december 26-április 20 közötti időszakban 100 ezer oltottra vetítve a Pfizer vakcinája után 32, míg a Sinopharm után 16 ember hunyt el. Világos, csakhogy az összes, összehasonlításra alkalmas adat és szempont hiányzott ebből, emiatt szakemberek, köztük Karikó Katalin is kritikát fogalmazott meg.

A kormány annyit mondott, lám, minden oltás hatásos, a kormányoldali sajtó - ideérte az Magyar Távirati Irodát - pedig azt, hogy lám, a Sinopharm kétszer olyan jó, mint a Pfizer. Utóbbi értelmezés szerepel a hivatalos, állami koronavírusról tájékoztató oldalon is.

Ezek után mi többször is próbáltunk tiszta vizet önteni a pohárba.

Klasszikust idézve: de sikerült? Spoiler: nem.

Elmúlt hetünk az operatív törzzsel

hvg.hu: Hétfő: A kormány által a hétvégén kiadott „A második oltás utáni fertőzések és halálozások adatai” elnevezésű táblázattal szemben szinte minden szakértő felemelte a szavát, köztük Karikó Katalin is. A megjelenés előtt látta-e ezt a táblázatot az Operatív Törzs, ha igen, akkor hogy mehetett szűrőjén? Ha nem látta, akkor nem tartják problémásnak-e, hogy a kormány szakmai ellenőrzés nélkül tesz ki ilyen adatokat? Kedd és szerda: ugyanaz, plusz: A kormány által nyilvánosságra hozott táblázatból az Operatív Törzs szerint milyen következtetéseket lehet levonni? Milyen korosztály és milyen alapbetegségű halt meg vagy betegedett meg ismét? Mennyivel a vakcinák beadása után betegedtek meg, illetve az első körös oltások után hányan betegedtek/haltak meg a koronavírus miatt? Pénteken kaptak egy újrafogalmazott kérdést, zárásként: Egyet ért-e az operatív törzs azzal az értelmezéssel, hogy a kormány által nyilvánosságra hozott táblázat szerint a Pfizer-BioNTech-vakcinával történő oltás után többen betegedtek meg, és kétszer annyian haltak meg, mint a Sinopharm-vakcina után? Az operatív törzs és Gulyás Gergely "válaszai" Hétfő: Egyáltalán nem olvastak fel kérdéseket. Kedd: Négy kérdés volt. Az első a Somogy Hírlaptól. "Az első oltást követő reakciók miatt olvasónk kérhet-e második oltásként más vakcinát? Volt-e ilyenre már példa Magyarországon?" Ezután jött a HírTv: "Gyakran hallani a még be nem oltottaktól, hogy az oltottak is fertőznek, mint akik nincsenek beoltva. Tényleg így van?" Majd jött két RTL Klub kérdés: "Ha valaki úgy döntött, hogy nem kéri az AstraZeneca oltás második dózisát, választhat-e másik vakcinát? Illetve: "Tegnap azt közölték, még nem mutatták ki Magyarországon a vírus indiai mutánsát. A friss mintákban találtak ilyet?" Szerda: Egy kérdést olvasott fel Kiss Róbert rendőr-alezredes, szintén az RTL Klubtól: "Mi a teendőjük azoknak, akik hetekkel ezelőtt megkapták az első vagy akár a második oltást is, mégsem kapták meg még mostanáig sem a védettségi igazolványt?" Csütörtök: A tájékoztató előtt megtartott kormányszóvivői tájékoztatóra hivatkozva egyáltalán nem olvastak fel kérdést. A kormányinfón sem a hvg.hu kérdéseit olvasták fel erről, de legalább téma volt. Gulyás Gergely arról beszélt, a táblázatból hiányolt adatok mindenki számára ismertek voltak (ez nem igaz), a kormányt pedig nem zavarják a kritikák. (A járvány alatti kormányinfó úgy néz ki, hogy a szerkesztőségek előző nap délután 3-ig beküldik írásban a kérdéseiket, amiből aztán szelektálás után felolvassák azt, amiről beszélni akarnak, a visszakérdezés lehetősége nélkül.) Péntek: Egyáltalán nem voltak kérdések. Azaz egy ilyen fontos, szakmai kérdésben az operatív törzs egyáltalán nem érezte kötelességének, hogy bármilyen kommentárt fűzzön a kétség kívül sokakat érdeklő és befolyásoló témában.

Amúgy, mint a pénteki Pfizer-rohamból jól látszott, a kormány számítása nem jött be: attól, hogy sokat mondják, hogy minden oltás egyaránt hatásos, az emberek egy része jól láthatóan kiállt a nyugati vakcinák mellett. És nem mellékes az sem, hogy az Orbán Viktor által a nap eleji rádióinterjúban beígért 4 millió oltás kizárólag úgy jött össze péntek napközbenre, hogy hirtelen felszabadítottak 100 ezer Pfizer vakcinát.

Az már csak hab volt a tortán, hogy a megnövekedett regisztrációs érdeklődést nem bírta az EESZT (ahol az összes egészségügyi adat is elérhető), a hivatalos közlés szerint "terheléses támadás" érte az oldalt - a járvány alatt már hatodszor.

Amúgy arra sem adtak soha normális magyarázatot, hogy mi történt akkor, mikor először tesztelték az sms-es behívót oltásra, majd másnap néhány félrement sms miatt hirtelen lefújták az egész akciót, de aztán kiderült - főleg a független sajtó beszámolói alapján -, mégis lehet AstraZenecához jutni.

Sosem lehet tudni, pontosan mi a helyzet a kórházakban

Többször írtunk már arról, hogy milyen nehéz információt szerezni a kórházak leterheltségéről, a benti állapotokról szinte kizárólag névtelenséget források beszélnek. A járvány csúcsán többször előfordult, hogy a kiálló orvosokat és a kamarát (minimum) túlzással vádolták meg. Például, mikor arról beszéltek, bizonyos helyeken a lélegeztetőgépekre tett koronavírusos betegek 95 százazléka meghal. Kiderült, ez nem igaz, az Országos Kórházi Főizgazgatóság adatai szerint összességében 80 százalékról van szó.

Egyoldalú levelezéseink az Országos Kórházi Főigazgatósággal

Azt nem mondhatjuk, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság soha nem válaszol megkeresésünkre, de bemutatunk pár kérdést, amire azóta is várjuk a választ: 2021.03.19. Tisztelt Sajtóosztály! Szeretnénk megtudni, hogy hány covidos beteg fekszik a legutolsó adatok szerint intenzív ágyon? Mely intézmények, vagy hány intézmény telt meg? Kijelentheti-e egy intézmény, hogy az ágyak beteltek, nem tudnak több covidos beteget fogadni? Hány egészségügyi dolgozó végzi a munkáját olyan intézményben, ahová átvezényelték? Melyik régió szorul rá legjobban az átvezénylésekre és hol vannak felszabadítható kapacitások? Válaszaikat előre is köszönöm! 2021.03.23. Tisztelt Sajtóosztály! Szeretném megkérdezni hányan jelentkeztek eddig az Országos Kórházi Főigazgatóság által meghirdetett önkéntes programra? Hány orvostanhallgatót rendeltek ki eddig dolgozni az egészségügyi intézményekbe? Ők milyen térítést kapnak? Előre is köszönöm a válaszukat! 2021.04.16. Tisztelt Sajtóosztály! Információim szerint van hazai kórház, ahol már egyértelmű stratégia a non-invazív lélegeztetési módszerek előtérbe állítása az intubálás helyett. Szeretném megkérdezni, hogy lehet-e ez általános norma a jövőben, a gépi lélegeztetést kísérő magas halálozási arány miatt? Esetleg tapasztalták-e egyes intézmények a halálozási ráta javulását ezen stratégia nyomán? Előre is köszönöm a válaszukat! 2021.04.21. Tisztelt Sajtóosztály! Szeretném megkérdezni, létezik-e protokoll az AstraZeneca oltás beadása után pár nappal, de legfeljebb két héttel megállapított trombózis diagnózisának lejelentésére az egészségügyi intézmények részéről az információ kezelésére kijelölt szervek felé? Válaszukat előre is köszönöm!

Vannak ennél egyszerűbb témák is, például, mikor arról írnánk cikket, milyen fontos a postcovid felismerése és kezelése. A "Könnyen lehet, hogy a poszt-Covid-szindróma népbetegség lesz" című cikkünkhöz február végén kértük az első interjút. Az első postcovid-osztály Debrecenben nyílt, így egy ottani orvost kerestünk meg elsőként fel. Ő még aznap válaszolt az üzenetünkre, hogy nagyon szívesen nyilatkozna, de kell hozzá a Debreceni Egyetem sajtóosztályának engedélye. Ezt kértük, de még elutasító választ sem kaptunk. Ugyanígy jártunk máshol is, majd március 24-én a Semmelweis Egyetem long-Covid ambulanciájának gyerekorvosát kerestük meg. Ő is igent mondott, de közölte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól kell engedélyt kérnünk. 25-én írtunk a minisztériumnak, 26-án telefonált az egyetem sajtósa, hogy a kérelem jóvá van hagyva. A kész cikk jóváhagyásra április 7-én ment vissza a Semmelweis Egyetemnek, majd többszöri rátelefonálás után 16-án kaptuk azt vissza. Azaz a lassú engedélyezés és jóváhagyás miatt közel két hónapba telt megírni egy valóban közérdekű és semmilyen politikai állásfoglalást nem tartalmazó cikket.

Könnyen lehet, hogy a poszt-Covid-szindróma népbetegség lesz

Bár enyhe tünetekkel megúszták a koronavírus-fertőzést, hat percig sem tudnak pihenés nélkül sétálni azok a gyerekek, akik megfordulnak a Semmelweis Egyetem long Covid-ambulanciáján. A fertőzés szövődményeivel felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt számolniuk kell, az ő rehabilitációjukra pedig az egész magyar egészségügyi rendszernek fel kell készülnie.

És itt érdemes megjegyezni azt is, hogy mindeközben a kormányoldali médiában sorra jelentek meg a cikkek arról, hogy mennyire fontos a postcovid felismerése és kezelése.

A kormány és az állami szervek nemcsak a covid-járvány alatti objektív tájékoztatást akadályozzák, hanem lassan általánosságban is ellehetetlenítik az újságírók munkáját: amellett, hogy nem beszélhetünk állami intézmények - kórházak, iskolák, közintézmények - dolgozóival és vezetőivel, az írásban elküldött kérdéseinkre és közérdekű adatigényléseinkre is csak hébe-hóba kapunk választ. Vagy, ha kapunk is, sok esetben csak hónapokkal a benyújtás után, amikor a válasz már elavult/ nem is releváns - egy tavalyi szabályváltozás óta ugyanis gyakorlatilag a végtelenségig el lehet húzni a válaszadási határidőt.

A koronavírus-járvány tavalyi első hullámban bevezetett változtatás szerint veszélyhelyzetben a korábbi általános 15 nap helyett elég 45 napon belül válaszolni az igénylésekre, ha a válaszadás veszélyeztetné az adott intézmény “vészhelyzettel összefüggő közfeladatainak ellátását", amit meg is lehet hosszabbítani. És nagyon sokan érzik úgy, hogy ez pont rájuk lett szabva.

• A Magyar Turisztikai Ügynökségtől tavaly december óta hiába próbáljuk megtudni, hogy mely szálloda hány foglalás után igényelte a hoteleknek járó kompenzációt. A helyzet tehát most úgy áll, hogy hiába kértük ki decemberben az adatokat, azokat még 5 hónappal később sem kaptuk meg.
• A KKM-nek február elején adtunk be egy adatigénylést az elajándékozott lélegeztető-gépekről. Kérdésünkre eddig nem kaptunk választ, majd talán májusban érkezik valami. Nem volt könnyebb azt sem kideríteni, hogy mely cégeken keresztül vettünk gépeket, és azt sem, hogy milyet. A folyamatra azonban továbbra sincs teljes rálátásunk, és valószínűleg nem is lesz.
• A Miniszterelnöki Kabinetirodának, a Belügyminisztériumnak és a Miniszterelnökségnek március közepén a védettségi igazolványokról küldtünk több pontból álló adatigénylést. Legjobb esetben szintén május elején, rosszabb esetben júliusban kaphatunk majd választ.

De nemcsak nekünk vannak ilyen tapasztalataink. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő egy 17 milliárdos uniós támogatás miatt kért ki adatokat, de érdemi választ nem kapott, viszont tévedésből befutott hozzá Müller Cecília országos tiszti főorvos kollégáinak szánt megjegyzése is:

"Nincs erre jobb szövegünk? Ez veszélyezteti a feladatellátást, miért kell beleírni? Egyszerűen miért nem hivatkozunk a jogszabályra, hogy 45 nappal meghosszabbítjuk az adatszolgáltatást és kész. Köszönöm szépen! Cili."

Az Alkotmánybíróság egyébként április közepén kimondta, automatikusan nem lehet visszatartani a közérdekű adatokat indoklás nélkül.

Ennek elméletileg kellene, hogy legyen hatása: Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság hatóság elnöke a hvg.hu-nak azt mondta, ezt a már benyújtott kérdéseknél is alkalmazni kell.

A legpofátlanabb adatvisszatartás címére viszont szinte biztosan a januártól az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) helyébe lépő, és a cikkünkben már emlegetett Országos Kórházi Főigazgatóság pályázhat, amely április közepén - több mint százhúsz nappal adatigénylésünk megérkezése, és egy héttel az összes létező, többszörösen meghosszabbított válaszadási határidő lejárta után -  öt kérdésünkből négyre arra hivatkozva tagadta meg a válaszadást, hogy

“Az ÁEEK 2021. január 1. napjával megszűnt, így az Ön által feltett kérdések nem értelmezhetőek.”

Tőlük egyébként nagyrészt a tavalyi - vagyis még az ÁEEK égisze alatt kötött - lélegeztetőgép-tárolási, illetve -szervizelési szerződések részleteire kérdeztünk rá, és hogy a lélegeztető-gépekből hány került magyarországi kórházakba.

Ez utóbbira nyilvánvalóan nem a december 31-én megszűnt ÁEEK-től, hanem jogutódjától vártunk választ, mint ahogy minden más esetben - közbeszerzésben és egyéb eljárásban - magától értetődő, hogy a jogutód viszi tovább a megszűnt előd ügyeit és feladatait.

Hab a tortán, hogy a cinikus elutasítással az OKFŐ hivatalos adatvédelmi tisztviselője - vagyis az adatigénylések megválaszolásáért felelős jogásza - sem értett egyet, sőt, panaszunk nyomán vizsgálatot kezdeményezett a hiányos adatszolgáltatás miatt.

Bár a vizsgálat eredményéről nyolc napon belülre ígért tájékoztatást, majd ennek lejárta után egy héttel azt, hogy a kommunikációs osztály keresi majd munkatársunkat, ez azóta sem történt meg.

Vannak olyan esetek, mikor még semmitmondó válasz sem érkezik: január óta nem reagált például semmit a Paks2 Zrt., a Posta, a MÁV, hogy kaptak-e a dolgozóik az év végén jutalmat, illetve fizetésemelést - és hozzájuk hasonlóan elsunnyogta a válaszadást az összes minisztérium is.

“Az elv az, hogy a modern társadalomban az információ romlandó. Nem olyan, mint a tégla, hanem olyan, mint a tejeskávé. Délutánra megsavanyodik, lejár a szavatossága. Ezért fontos, hogy minél előbb hozzájussunk az adatokhoz. Emellett, az információszabadság nem önmagában áll, hanem a szólásszabadság egyik alkotóeleme, a másik oldala. Akkor tudja valaki a szólásszabadsághoz fűződő jogát gyakorolni, akkor tud részt venni a közélet dolgainak a megvitatásában, akkor tudja a véleményét kifejezni a közhatalmat gyakorlókkal kapcsolatban, ha van információja. Ha nincs információszabadság, akkor a véleményszabadság és a szólásszabadság is sérül” - mondta Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója.

Ez pedig az egész társadalom szintjén kárt okoz, ugyanis csak egy tájékozott és megfelelően tájékoztatott társadalom tud megfelelően viselkedni.