Étterem, söröző, szálloda, fürdő, állatkert – csak néhány hely azok közül, ahová csak védettségi igazolvánnyal lehet bemenni. A korlátozás nem csak a jelenlegi járványügyi szempontok miatt fontos, a kormány ezzel próbálja ösztönözni, hogy minél többen regisztráljanak az oltásra.

MTI/Balogh Zoltán

Az azonban járványügyi szempontból veszélyes lehet, hogy a beoltottak védettségi igazolványát jellemzően már az első oltás után egy héttel kipostázzák, a címzett pedig ennek birtokában már akkor is mehet fürdőbe, kocsmába, hogy a teljes védettsége ekkor még nem, csak a második adag beadása után alakul ki. Az AstraZeneca vakcinájának első adagja után például a 22. napon termelődik megfelelő számú antitest, a Sinopharm esetében pedig a legújabb hírek arról szólnak, hogy csak a második oltás után 2-4 héttel számít valaki védettnek.

A védettségi igazolvány ilyen gyors postázásának azonban van egy másik kockázata is: a hvg.hu is több olyan esetről is tud, amikor valaki csak a többletjogok miatt ment el oltásra, és miután megkapta az első adagot, majd utána az igazolványt, a második időpontra már nem akar elmenni. Van persze olyan is, nem az igazolványra hajt, hanem a mellékhatástól fél, vagy aki önhibáján kívül nem jut el a második időpontra, de esetükben is ugyanez a helyzet: még nem számítanak védettnek.

Az operatív törzstől az elmúlt időszakban többször is megkérdeztük, a beoltottak közül hányan nem mentek el a második oltásra, és ennek orvosszakmai szempontból milyen következményei lehetnek, de kérdésünkre eddig egyszer sem kaptunk választ. A kormányzati tájékoztató oldal sem segít, ott csak annyi látszik, hogy 4,153 millióan kaptak már oltást, közülük 2,315 millió a másodikat is.

MTVA

A hallgatást Gulyás Gergely törte meg a csütörtöki kormányinfón, aki ugyan most sem árulta el a konkrét számot, annyit viszont elmondott, hogy a problémát a kormány is komolyan veszi. Olyannyira komolyan, hogy már előttük van egy olyan előterjesztés, mely kimondaná:

az igazolvány érvényességét veszti, ha valaki nem adatja be magának a második oltást.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a részletekről nem beszélt, azonban nem egy bonyolult műveletről van szó. A plasztikkártyán lévő QR-kód leolvasása után megnyílik az eeszt.gov.hu-n elérhető visszaigazolás, ahol az első oltás dátumán kívül a kártya érvényességét is külön jelzik. A megoldás az lehet, hogy ha valaki nem megy el a második oltásra, az informatikai rendszerben ezt jelzik, és érvénytelenné válik a kártya. Ehhez viszont elő kell írni, hogy így kell ellenőrizni a kártyákat, nem elég felmutatásra elfogadni. Az már kérdés, hogy a kisebb helyeken ezt mennyire tartanák be.

Ötmillióan lógták el

A magyar titkolózással szemben az Egyesült Államokban nemrég maga a járványügyi hatóság (CDC) publikálta a pontos számokat: eszerint az első adaggal beoltott amerikaiak 8 százaléka, vagyis 5 millió ember nem kérte a második Pfizer- vagy Moderna-dózisát. Az erre adott magyarázatok nem sokban különbözött a magyarok által felsoroltaktól: a The New York Times riportja szerint a legtöbben a mellékhatásoktól tartottak, mások pedig úgy hitték, bőven elég nekik az első dózis nyújtotta védelem is. És olyanok is akadnak, akik elköltöztek, vagy nem tudták lefoglalni a második időpontot.

MTI / Komka Péter

A jelenségről a The New England Journal of Medicine éppen egy hete publikált egy tanulmányt. A Cornell Egyetem és a Bostoni Gyermekkórház kutatói februárban 1000 amerikait kérdeztek meg. Húsz százalékuk gondolta úgy, hogy egy dózis tökéletesen megvédi őket, 15 százalékuk pedig nem is emlékezett rá, hogy vissza kellene mennie egy második adagért.

Miközben azt még nem tudjuk, hogy a magyar kormány készülő előterjesztése mit tartalmaz, az Egyesült Államok több szövetségi államában már kampányokat is indítottak azok számára, akik nem akarnak vagy tudnak elmenni a második oltásra. Arkansas és Illinois államokban az egészségügyi hatóságok sms-ben és e-mailben is figyelmeztetik a beoltottakat, Pennsylvaniában külön odafigyelnek a kollégiumban élő diákokra, akik hazautaznak a nyáron, Dél-Karolinában pedig több ezer adag oltóanyagot tettek félre azoknak, akik valamilyen okból nem tudnak megjelenni a megadott időpontban.

Az persze, hogy valaki nem megy el egy ismétlő oltásra, egyáltalán nem újdonság, sőt az amerikai sajtónak nyilatkozó szakértőket inkább az lepte meg, hogy „mindössze” a beoltottak 8 százalékáról van szó. Az Egyesült Államokban 2017 óta alkalmazott övsömör elleni vakcina második dózisát például mindössze a beoltottak kétharmada kéri.

A koronavírus azonban nem olyan, mint az övsömör: a teljes védettség ugyanis nem csak az egyént, a közösséget is védi, így a második dózis kihagyása a járvány elleni védekezésére is hatással lehet. Nem véletlen, hogy az egészségügyi hatóságok világszerte hangsúlyozzák, hogy a teljes védelemhez mindkét adagot be kell adatni. Mégis úgy tűnik, sokakhoz nem jut el az üzenet.

10 százalék, maradhat?

Szakemberek szerint sokaknak megtévesztő lehet, ha azt olvassák, hogy a két dózis között mindössze néhány százalék lesz a különbség a védettségben.

• Az orosz Szputnyik V a gyártó szerint az első adag után 73-85 %-os védelmet ad, a második adag után ez 92%-ra emelkedik.
• Az Oxfordi Egyetem és a svéd AstraZeneca közös oltóanyaga esetében ugyanez az arány az első dózist követő 22. nap után 76%, a második dózis után két héttel 82,4%.
• A Moderna vakcinájának hatékonyságát egészségügyi dolgozók részvételével vizsgálták meg, ez az mutatta, hogy a második dózis 10 százalékkal, 80-ról 90%-ra emelte a hatékonyságot.
• A Pfizer–BioNTech esetében egy dózis után 15 nappal 89-91 %-os hatékonyságot mértek, ami a második dózis után 95 %-ra nőtt.

(A sorból kilóg a kínai Sinopharm vakcina, ami az eddigi tapasztalatok szerint a második dózis után fejti ki hatását, a Johnson&Johnson oltóanyaga pedig egydózisos, így nincs szükség belőle második adagra.)

MTI / Rosta Tibor

A fenti számokat látva sokan gondolhatják úgy, hogy azért a pár százalék különbségért nincs sok értelme beadatni a második oltást, de a szakértők szerint ennél nem is tévedhetnének nagyobbat.

„Az mRNS oltások második dózisa körülbelül tízszeresére növeli a vírust semlegesítő antitesteket a szervezetben az első dózishoz képest” – magyarázta a Pennsylvania Egyetem professzora, Paul Offit. Ráadásul

a második dózis után a sejtes immunitás is kialakul, ami nemcsak hosszabb távú védelmet nyújt, hanem a különböző variánsok ellen is jobban véd.

Anthony Fauci, az amerikai elnök egészségügyi főtanácsadója áprilisban egy Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón pedig úgy fogalmazott, egyelőre az sem világos, meddig tart a védettség a második dózis beadása nélkül.

„Ha az egy dózis utáni védettséget nézzük, rámondhatjuk ugyan, hogy 80 százalékos, de ez egy elég törékeny 80 százalék” – fogalmazott.

Fauci szerint a csak egy dózist megkapókra főleg a mutációk jelenthetnek veszélyt, ezek ugyanis kikerülhetik az első körben kialakult antitesteket. Erre utal egy izraeli tanulmány is, mely 250 olyan ember vizsgálatán alapult, akik a Pfizer–BioNTech vakcina első adagja után fertőződtek meg koronavírussal. Az ő esetükben aránytalanul magas volt az Egyesült Királyságból indult B.1.1.7 variáns előfordulásának aránya. Ezzel szemben 149, második dózis után megfertőződött páciens között lényegesen lecsökkent ez a szám.

A második dózis fontosságának hangsúlyozásához azonban nem kell ilyen messzire mennünk, Magyarországon is tudni olyan megfertőződésekről, ami az első dózis beadása után történt – nem véletlenül hangsúlyozza az operatív törzs sem, hogy mennyire fontos beadatni a második adagot.

„A tudományos bizonyítékok alapján nincs értelme kihagyni a második dózist. Ha azt vizsgáljuk, mennyire előzik meg a vakcinák a Covid–19-halálozást, az első dózis után a pohár 64 százalékig tele van, de ki ne szeretné, hogy majdnem 100 százalékig legyen tele?” – tette fel a kérdést a Yale Egyetem kutatója.

A két dózis beadásának az egészségügyi mellett praktikus előnyei is vannak. Bár Magyarországon a védettségi igazolvány már az első dózis után ad többletjogokat a beoltottaknak, több légitársaság és vasúttársaság is jelezte már, hogy csak teljesen immunizált embereknek engedi meg az utazást. Tehát ha például repülővel akarunk majd külföldre utazni, könnyen lehet, hogy egy dózissal nem engednek fel minket a gépre, ami ellen még a magyar védettségi igazolvány sem ment meg minket.