Működik az elrettentés: szaporodnak az eljárások az ellenzék politikai akciói miatt

A kormánynak 2019 végére lett látványosan elege az ellenzéki politikusok parlamenti akcióiból. 2018 decemberében például a túlóratörvény elfogadásakor ellenzékiek tucatja próbálta megakadályozni a szavazást a pulpitus elfoglalásával és zajkeltéssel (ekkor készült az az emlékezetes fotó is, amelyen Szabó Tímea Orbán Viktor arcába sípol közvetlen közelről), az utolsó szöget a koporsóba pedig Hadházy Ákos üthette be 2019-ben, amikor táblákkal zavarta meg Orbán Viktor idénynyitó beszédét. Ezt a sorozatot törte meg a „szájzártörvényként” emlegetett törvény- és házszabály-módosítás, ennek értelmében kitiltás és éves fizetésmegvonás is járhat a parlamenti rendet megzavaró képviselőknek, valamint a 2019 őszi MTVA-székházas incidensekre reflektálva megnehezítették a képviselők közintézményekbe való bejutását is.

Bár túlzás lenne azt mondani, hogy 2019-et megelőzően fukarkodott Kövér László a büntetésekkel (a 24.hu összesítése szerint a pénzbüntetések 2013-as bevezetésétől 2019-ig 72 millió forintnyi bírságot osztott ki), az elmúlt másfél évben a súlyosabb retorziók bevezetése után az ellenzéki akciók száma jelentősen csökkent. A törvény 2020-as életbelépése óta a kormánykritika többnyire visszaszorult az azonnali kérdések órájára, ha pedig mégis a sarkukra állnak az ellenzéki képviselők, annak precedens értékű bírság a következménye: Vadai Ágnes bekiabálásokért kapott 2 milliós csekket, Jakab Péternek 4,4 millióba került egy zsák krumplit vinni Orbán Viktor asztalára, Tordai Bencét pedig 8,2 millió forintra bírságolták, mert "akadályozta” Varga Mihály munkáját azzal, hogy telefonjával követte a folyosón, és kérdéseket tett fel neki.

Hadházy Ákos a hvg.hu-nak azt mondta, a törvénymódosítások egyértelmű célja a képviselők megrendszabályozása volt, ami úgy tűnik, sikerült is. Hadházy szerint komoly visszatartó erő, ha a politikusok a fizetésüket kockáztatják egy-egy megmozdulással, és már az is felmerült benne, van-e egyáltalán értelme részt venni az amúgy is kiüresedett parlament működésében.

Szél Bernadett a hvg.hu-nak azt mondta, valóban felvetődött a parlamenti bojkott kérdése, az ellenzéki képviselők azonban úgy döntöttek,

nem érdemes a Fidesz 2010 előtti példáját követni, és frakciónként csak egy embert küldeni az ülésekre.

A független politikus szerint továbbra is fontos az ellenzéki képviselők szerepe, mert az üléseken vitákat kell folytatni, a parlamenti témák pedig a sajtón keresztül el kell, hogy jussanak az emberekhez. Szél szerint a hatalom „ágyúval lő verébre” a parlamenti szankciókkal: szerinte a kormány irracionálisan kemény eszközöket használ, de saját szemszögéből – Hadházyval ellentétben – úgy látja, az elrettentés nem jár sikerrel.

„A büntetések azt mutatják, ez a jó irány”

Hadházy Ákos és Szél Bernadett kulcsszereplői voltak az ellenzék parlamenten kívüli akcióinak is az elmúlt években, ilyen volt például, amikor más ellenzéki képviselőkkel együtt be akarták olvastatni öt követelésüket a közmédiában, de kidobták őket (bírósági ítélet alapján egyébként jogtalanul) az MTVA Kunigunda úti székházából. Egy másik demonstrációért azonban pont a két politikus ellen ítélt a bíróság: Hadházyék még a hazai koronavírus-járvány kezdetekor öt alkalommal tartottak "dudálós" demonstrációkat a Lánchíd budai hídfőjénél – a járványhelyzet miatti gyülekezési tilalom alatt – melyekért a rendőrség összesen 14 millió forintnyi bírságot szabott ki a résztvevőkre, majd a bíróság sorra enyhítette vagy törölte a bírságokat, végül csak a két szervezőt büntették 100-100 ezer forintra, amit Szél és Hadházy is közmunkával törleszt.

A külügyminisztérium elé festett feliratok miatt egyébként nem csak Szél Bernadették ügyében intézkedett a rendőrség. 2020 nyarán, miután kiderült, hogy Szijjártó Péter Szíjj László magyar milliárdos jachtján nyaralt a családjával, a Momentum TizenX aktivistái „jachtparkolót” festettek fel a miniszternek az épülethez, amiért később figyelmeztetésben részesítették az akcióban részt vevőket, valamint kezdeményezték a fiatalkorú elkövetők gyámhivatali védelembe helyezését. Megkerestük a Momentumot, hogy megtudjuk, hol tart jelenleg ez az eljárás: mint kiderült, a gyámhatóság azóta sem kereste fel az érintett családot, az ifjúsági szervezet aktivistája pedig hamarosan betölti a 18-at, így az egész ügy lényegét veszti.

A Momentum politikusai egyébként több rendőrségi és bírósági ügyben is érintettek voltak az elmúlt években: Szemző Áront gyanúsítottként hallgatták ki, miután zebrát festett egy veszélyes kereszteződéshez Budakeszin, a párt miniszterelnök-jelöltjének, Fekete-Győr Andrásra pedig az ügyészség 1 év 6 hónap börtönbüntetést kért, 3 évre felfüggesztve, mert a túlóratörvény elleni tüntetéseken füstgránátot dobott a rendőrök közé.

Az ellenzéki akciók elfojtásáról Hadházy Ákos a Navalnij-tüntetésen úgy fogalmazott,

láthatjuk, hogy mi történik azokkal, akik vállalják a véleményüket. Egyelőre ma még csak ott tartunk, hogy egészen brutális pénzbüntetésekkel próbálja elnémítani az ellenzéket a magyar kormány.

Bár szerinte szó nincs arról, hogy a Parlamenten kívüli akciókért komoly, diktatórikus büntetés járna, a rendőri fellépések azt jelezhetik az emberek felé, hogy nem érdemes részt venni a nyomásgyakorlásban. Ennek ellenére továbbra is fontosnak tartja az ellenzéki politikusok megmozdulásait, ugyanis az embereket csak akkor lehet rávenni a hatalom elleni kiállásra, ha ebben az őket képviselő politikusok is benne vannak. Hadházy szerint az ellenzékieknek meg kell érteniük, hogy nem elég jól prezentálniuk magukat az ATV Egyenes Beszédben, vagy szépen megírt szónoklatokat elmondani a parlamentben, mert csak a komfortzónájukból kimozdulva tudnak embereket mobilizálni.

Szél Bernadett szerint ezek az akciók azért is fontosak, mert egyre nagyobb a feszültség a járványhelyzetben bevezetett gyülekezési tilalom miatt. Úgy gondolja, elvették azt a „jogérvényesítő szelepet”, ahol a politikai frusztrációt ki lehet engedni, pénteken pedig bejelentette, hogy ombudsmanhoz fordul az ügyben. Szél szerint a Fidesz váratlan helyzetekben nem tud jót lépni, éppen ezért tart az ellenzéki akcióktól. Ahogy fogalmaz, a hatalom ilyenkor mutatja meg az igazi arcát, és jár el esetenként jogellenesen, illetve igyekszik áttematizálni a történteket a propagandasajtón keresztül.

„Az ellenzék stratégiája a törzsszavazóik fogságában alakult ki”

Az ellenzéki politikusok akcióiról és azok politikai következményeiről megkérdeztük Mráz Ágoston Sámuelt, a kormányközeli Nézőpont Intézet vezetőjét, aki e-mailben válaszolt kérdéseinkre. Mráz szerint feltételezhető, hogy a kormánypárti választók egyetértenek a „rosszalkodás” szankcionálásával, az ellenzékiek pedig túlzónak tartják azt. Elemzőként úgy gondolja, az ellenzék stratégiája a törzsszavazóik fogságában alakult ki, az agresszív retorika, illetve botránypolitizálás általában alkalmas az ismertség növelésére, de nem ritkán a peremszavazók megszólítására is.

A házelnök büntetéseiről úgy fogalmazott, az ellenzéki képviselők nem véletlenül tévednek el, hanem tudatos stratégiát követnek a polarizációban, a szigorú büntetések pedig érthetőek – az viszont egyáltalán nem biztos, hogy ezek befolyásolják is őket.

Mráz szerint az ellenzéknek az tudna segíteni, ha rájönnének, hogy tévúton járnak. Példaként a kormánypárt 2010 előtti politikáját hozta fel: ahogy fogalmaz, 2010 előtt a Fidesz határozott, de parlamentáris ellenzéki stratégiát követett, s ezt a választók díjazták is.