Újabb fél évvel meghosszabbította a kormány a lejáró járványügyi készültséget, amely így december 18-ig még biztosan fennmarad.

A járványügyi készültség alapvetően egy egészségügyi profilú jogi kategória, ahogy a friss kormányrendelettel egyidejűleg meghosszabbított egészségügyi válsághelyzet is. Utóbbi leginkább a 2016 eleje óta folyamatosan érvényben lévő tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kategóriához hasonló jogi keretrendszer, amely járványügyi jellegű intézkedésekre, korlátozásokra jogosítják fel a kormányt. Korlátozható vagy megtiltható a többi között:

• minden olyan intézmény és létesítmény működése, illetve rendezvény és tevékenység, amely járvány terjedését elősegítheti,
• az üzletek működése, nyitva tartása, egyes termékek árusítása, fogyasztása,
• a személyforgalom, az áruszállítás,
• az emberek személyes érintkezése,
• az intézménylátogatás,
• az egyes területek elhagyása,
• egészségügyi szolgáltatások igénybevétele.

A hosszabbítás nem volt váratlan, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök már tavaly decemberben jelezte, hogy

"úgy kell számolni, hogy a koronavírus-járvány miatti járványügyi készültség 2021-ben valószínűleg egész évben fennmarad”.

A hosszabbítás előtt két héttel ugyan Orbán már arról beszélt, hogy "legyőztük a járványt", egy héttel később a kormányinfón viszont már azt jelentette be, hogy a kormány felkészül a negyedik hullámra. A járványügyi készültség meghosszabbításáról egy nappal azután döntöttek, hogy 67 ezer ember szurkolt a Puskás Arénában a Magyarország–Portugália Európa-bajnoki csoportmeccsen.

Az egészségügyi válsághelyzet a fenti korlátozó intézkedések elrendelését biztosító jogköre ellenére sem tartozik az Alaptörvényben rögzített különleges jogrendek közé, amelyeknél viszont törvények, alapvető jogok is korlátozhatók, felfüggeszthetők. Ilyen rendkívüli jogrend viszont a terrorveszélyhelyzet és a szükségállapot mellett például a veszélyhelyzet is, ez pedig jelenleg is érvényben van és lehetőséget ad az Orbán-kabinetnek a rendeleti kormányzásra.

A veszélyhelyzetet először a járvány első hulláma idején, tavaly március közepén rendelték el és egészen június közepéig volt hatályban. A március végén elfogadott – ellenzéki pártok és civil szervezetek által bírált – felhatalmazási törvénnyel ez idő alatt az Országgyűlés felhatalmazása nélkül a kormány 127 veszélyhelyzeti rendeletet hozott saját hatáskörben. Olyanokat, mint például a határellenőrzés visszaállítása, a felsőoktatási intézmények és közösségi létesítmények bezárása, a rendezvénytilalom, a maszkviselés vagy a fizetési moratórium.

Június közepén eltörölték a veszélyhelyzetet és a kormány azt hangoztatta, hogy ezzel lemondott a rendeleti kormányzás eszközéről is, ám megalkották és elfogadták az úgynevezett átmeneti törvényt és a járványügyi készültségről szóló törvényt, melyekkel biztosították, hogy a korábbi veszélyhelyzeti kormányrendeletek jelentős részben hatályban maradhattak. Ahogy a hvg.hu is megírta,

Orbán “kiválogatta” magának, mi kell neki a rendkívüli időszakból.

A járvány második hullámának berobbanása után, tavaly november 10-től aztán a kormány ismét veszélyhelyzetet hirdetett ki, miután megkapta erre a felhatalmazást az Országgyűléstől. Gyorsan meg is jelent ez alapján a kormányrendelet az éjszakai kijárási tilalomról, a középiskolák digitális oktatásra átállásáról, a vendéglátóhelyek bezárásáról és az üzletek korlátozott nyitva tartásáról, a családi összejövetelek, az esküvők és temetések létszámkorlátjáról vagy éppen a zárt kapus sportmérkőzésekről. Az idén február elején véget ért második veszélyhelyzeti időszakban újabb csaknem 100 veszélyhelyzeti rendeletet hozott a kormány.

A veszélyhelyzetet mint különleges jogrendet a kormány egy rendelettel február 8-tól megszüntette, egy másikkal pedig ugyanezen naptól újra bevezette. Február 22-én pedig kihirdették a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló törvényt, ezzel az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt a veszélyhelyzettel összefüggő rendeletei hatályának meghosszabbítására. Májusban az Országgyűlés meghosszabbította a törvényt, ezzel a veszélyhelyzeti rendeletek hatálya idén őszig tolódott ki – az őszi parlamenti ülésszak első napját követő 15. napig.

A rendeletek hatályának újabb hosszabbításához ősszel majd kétharmados parlamenti döntés szükséges, magának a veszélyhelyzetnek a megszüntetéséről vagy ismételt elrendeléséről a kormány azonban saját hatáskörben dönthet. A veszélyhelyzeti kormányrendeletek közül időközben számosat hatályon kívül helyeztek, így már nem ingyenes a parkolás és szabadon lehet például gyülekezni, tüntetni is – volt is két jelentős demonstráció az elmúlt időszakban: a Fudan Egyetem ellen, és a homoszexuálisokat a pedofilokkal összemosó jogszabály ellen.