Magyarország az orosz propaganda szemével címmel szervezett kerekasztal-beszélgetést az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége, a Political Capital és a Globsec. A beszélgetés során két kutatás eredményeit is bemutatták. Az egyik alapján Magyarországról alapjában véve pozitív kép él az orosz médiában, de a Kreml érdekeinek megfelelően ez bármikor változhat. Erre volt példa, amikor az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulóján az orosz állami tévé riportja arról számolt be, hogy a nyugati titkosszolgálatok tevékeny szerepet vállaltak a forradalom kitörésében. Egyúttal az első, „baráti országban” szított „színes forradalomnak” nevezték 1956-ot.

Magyarországot a legtöbbször hivatkozási alapként használják az Európai Unión belüli törésvonalak hangsúlyozásra. Ezért jön kapóra a Kremlnek minden Brüsszelt célzó magyar lejáratókampány.

A másik kutatás a Political Capital és a Globsec együttműködésében az orosz és kínai befolyás hatásait vizsgálta Közép-Kelet-Európában. A tanulmány szerint az EU és NATO-tagállamok közül Magyarországnak a legnagyobb a sérülékenysége és a politikai vezetés elköteleződése is ezt erősíti. Oroszország számára azonban Magyarország közel sem olyan fontos szereplő, mint fordítva. Inkább illeszkedik olyan nagyobb stratégiai narratívákba, mint az EU-n belüli válság bizonygatása, vagy a migránshordákkal ijesztgetés.

Szicherle Patrik, a Political Capital elemzője szerint ennek bizonyítéka, hogy évek óta zajlanak manipulatív kampányok az uniós döntések ellen. Ezzel ellentétben pozitív gazdasági fókuszúak a narratívák Oroszországról és Kínáról és számos esetben akad példa vitatott együttműködésekre (Paks II, Budapest-Belgrád vasútvonal, Fudan-egyetem). A tanulmány szerint a NATO ki tud maradni ezekből a csatározásokból, de a magyar lakosság legkevesebb információval éppen a NATO-ról rendelkezik.

Rácz András, a Német Külkapcsolati Tanács főmunkatársa és Takácsy Dorka Oroszország-szakértőt Krekó Péter, a PC igazgatója kérdezte. Míg Takácsy Dorka azt emelte ki, hogy a magyar lakosság 30 százaléka stratégiai partnerként tekint jelenleg Oroszországra, Rácz András felhívta a figyelmet, hogy emellett az Egyesült Államokra csak az emberek 15 százaléka tekint ugyanígy. "Ez az ismerethiány alapvető eleme a sebezhetőségnek" - tette hozzá Rácz András, aki szerint a számokhoz érdemes hozzágondolni, hogy a stratégiai partnernek tekintett ország 7 éve folytat háborút nem messze a határainktól, melynek már magyar áldozatai is voltak.

Rácz szerint a Fidesz-orosz viszonyban 2009 novemberére datálható a kapcsolat gyökeres változása. Ekkor hívták meg az orosz kormányzópárt kongresszusára Orbán Viktort és került sor egy négyszemközti találkozóra közte és Vlagyimir Putyin között. Hogy ezen a találkozón mi hangzott el, azt talán sosem tudjuk meg, de a találkozó tényének üzenete legalább ilyen fontos volt. Ezután nem sokkal nyilatkozott úgy Orbán Viktor, hogy az oroszok nélkül nem igazán elképzelhető Paks bővítése. Az Oroszország-szakértő szerint nem az a baj, hogy a Roszatom építi az újabb blokkokat, hanem az, hogy sosem volt rá tender.

Az utóbbi hetekben az ukrán-orosz határ túloldalán tömegével felsorakozó orosz hadtestek jelentette fenyegetést magyarázva a kutatók egyetértettek abban, hogy egy nagyarányú invázió nehezen elképzelhető, az viszont könnyedén, hogy Putyin pszichológiai hadviselést folytat a csapatösszevonásokkal.

"A mostani Biden-Putyin találkozón viszont az amerikai elnök világossá tette, hogy bár minden segítséget megkap, de Ukrajnának ezt a háborút egyedül kell megvívnia" - mondta Rácz András. Hozzáteszi, ez Oroszországnak is óriási feladat lenne, ami akár évekig is elhúzódhatna.