A külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt az Országgyűlés 2017. június 13-án fogadta el. Egy hónapon belül kellett regisztrálniuk azoknak a civil szervezeteknek, amelyek külföldi támogatást is kaptak a munkájukhoz. Emellett fel kellett (volna) tüntetniük a honlapjukon, hogy külföldről támogatott szervezetről van szó. Több érintett szervezet bejelentette: nem tesz eleget a szóló törvény előírásainak, amelyekkel meg akarják bélyegezni őket. Később az Alkotmánybíróságnál tettek panaszt.

Az Európai Bizottság azonnal kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert véleménye szerint a jogszabály sértette az egyesüléshez való jogot.

Az Alkotmánybíróság csaknem egy évig nem foglalkozott az üggyel, de 2018-ban felfüggesztette az eljárást, arra hivatkozva, hogy meg kell várnia az Európai Unió Bíróságának (EUB) döntését. De volt öt kisebbségben maradt alkotmánybíró, akik ezt veszélyesnek tartották, mert olyan látszatot keltett, mintha az EUB hatásköre kiterjedne a magyar jogszabályok alkotmányossági vizsgálatára, pedig ott mást vizsgálnak: az EU szerződéseinek való megfelelést.

Az EUB döntése 2020 nyarán született meg: eszerint hátrányosan megkülönböztető és indokolatlan korlátozásokat vezetett be a törvény, egyebek közt sértette a személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az egyesülés szabadságát. Ezt tudomásul véve az Országgyűlés a kormány javaslatára 2021-ben hatályon kívül helyezte a 2017-es törvényt, viszont úgy döntött, hogy az Állami Számvevőszék évente tegyen közzé jelentést az adott évben 20 millió forintot elérő mérlegfőösszegű egyesületekről és alapítványokról. Ezt az európai uniós joggal konform szabályozásnak nevezte az akkori indoklás.

Az Ab az EUB döntése után több mint két évig nem foglalkozott az üggyel, noha az eljárás felfüggesztése elvben csak addig tartott volna. Most tért rá vissza. Csaknem másfél évvel az új törvény elfogadása után megállapította, hogy az „alapvetően tér el a … támadott korábbi szabályozási modelltől”, ezért sem a képviselők egynegyedének normakontroll-kérelmével, sem az érintett szervezetek négy panaszával nem tud foglalkozni. Ezért a képviselők indítványát visszautasította, a többi eljárást megszüntette.

Közben a 2021-es törvény ellen is érkezett alkotmányossági panasz: a jogszabály ugyanis nem tisztázta, hogy a gazdálkodáson kívül mit ellenőrizne az ÁSZ, továbbá azt sem indokolta meg, hogy a közpénz felhasználását ellenőrző intézménynek mi köze olyan szervezetekhez, amelyek semmilyen állami támogatást nem kapnak.

Ezt a panaszt 2022. január 12-én adták ki egy alkotmánybírónak, de az elmúlt csaknem kilenc hónapban az Ab még nem tárgyalt róla. Vagyis nem lehet tudni, akár újabb évekig kell-e várni az erről szóló döntésre, vagy hamarabb dűlőre jutnak vele az alkotmánybírák. Az ÁSZ közben máris elkezdte az ellenőrzés előkészítését.