Elsőként az Oroszország elleni szankciókról és Ukrajna „háborút meghosszabbító” fegyverellátásáról kérdezték Orbán Viktort, aki ismét kifejtette, hogy Magyarország szabadságharcos nemzet, amely vállalta a háborút a szovjet megszállók ellen 1956-ban, most mégis a béke oldalán áll. „Magyarországnak nem kell elmagyarázni, milyen a szovjet hadsereghez köthető brutalitás” – mondta, és azt is megismételte, amit Berlinben mondott: „A mi Zelenszkijünket felakasztották.”

Szerinte 56-ban nem a Szovjetunió legyőzése érdekében harcoltak a magyarok, hanem hogy kikényszerítsenek egy béketárgyalást, ez ugyanis egy háborús konfliktus lezárásának végső aktusa. Valahogy rá kell kényszeríteni a nagyot, az erőset, a megszállót a tárgyalásra. Van egy béketábor Európában, amelyik ezt a logikát követi, ebbe tartozik Magyarország is. Orbán szerint ez hozná el a gazdasági megkönnyebbedést is, mert amíg a háború tart, sem az infláció, sem az energiaárak nem fognak csökkenni.

A szankciók a miniszterelnök szerint néha jobban fájnak azoknak, akik kivetették, bár voltak már a világtörténelemben sikeresek is. Viszont gondoskodni kell arról, hogy ez azokra gyakoroljon hatást, akikre kivetik.

Brüsszelben viszont ezt elszúrták”,

„a törpe vetett ki szankciót az óriásra”, ennek az árát pedig megfizetjük mindannyian.

Orbán arról is beszélt, hogy betűről betűre megvizsgálják az unió minden szankciós javaslatát, nehogy olyan kerüljön közéjük, amely Magyarországnak nem jó. Amikor ezeket meglelik, azért kezdenek harcolni, hogy minket mentesítsenek a következmények alól. Eddig ezt szerinte el is érték, az energiapiaci hatások alól mentességet kaptunk, de mivel a közös piac része vagyunk, ha Európában felmennek az árak, magukkal rántják az ittenieket is. Végső megoldást az jelentene, ha az EU elállna a szankciós politikától – magyarázta.

Emlékeztetett, hogy novemberben-decemberben vizsgálják felül a szankciókat, az Európai Bizottságnak akkor van lehetősége javítani a hibákat. Orbán szerint a prágai EU-csúcson a korábbiaknál több volt az elégedetlen hang, azt vetették fel, hogy a tagországoknak tesznek rosszat a büntetőintézkedések, a háború végéhez pedig nem kerültünk közelebb. Azt is kijelentette, hogy míg az amerikaiaknál olcsóbb az üzemanyag, és csak nyernek a jelenlegi helyzeten, az oroszok pedig legalábbis nem veszítenek rajta.

Az energiaellátás biztonságáról szólva Orbán azt mondta: az, hogy meglékelték az Északi Áramlat gázvezetékeket, a magyar felfogás szerint terrorcselekmény, azok az államok pedig, amelyek ezt végrehajtották vagy benne van a kezük, terrorista államok.

Velem nem etetik meg azt, hogy nem tudják megmondani, mi történt, ki járt arra, mikor mit csinált”

– jelentette ki. Szerinte nem létezik, hogy az ilyen akciók kivitelezéséhez szükséges mozgásokat nem veszik észre.

Az utolsó nagy kapacitású vezeték, amely Magyarországra gázt hoz, a török vezeték. Ha ezt támadás éri, azt terrortámadásnak fogjuk tekinteni, és úgy is lépünk fel ellene.

Az inflációról is kérdezték, amelyről kijelentette, hogy az szankciós infláció, szankciós felárat fizetünk a boltokban. Szerinte, ha az EU visszavonná a büntetőintézkedéseket, akkor felére esne vissza az infláció és az energia ára. A mostani árszintért a brüsszeli bürokratákat tette felelőssé. „A legfontosabb, hogy az ember ne tűrje ezt ölbe tett kézzel.”

A kormány – mondta – rendszeresen foglalkozik a kérdéssel, ő pedig 

arra utasította a pénzügyminisztert és a jegybankelnököt, hogy az inflációt a jövő év végére felezzék meg,

legalább egy számjegyűvé kell tenni. Erre szerinte van lehetőség és van benne tapasztalatuk is.

A nemzeti konzultáció is szóba került. Orbán szerint egy nemzetközi csata kellős közepén vagyunk, két tábor áll szemben: a szankciókat támogatóké és az azokat megváltoztatni akaróké. „Különben beledöglünk ebbe, belegebedünk.” Elismételte, hogy eddig Magyarország mentesíteni tudta magát a szankciók alól, ha nem sikerült volna, még magasabbak lennének az energiaárak, és nem is lennének energiahordozók.

Felvetette azt is, hogy ez a „nagyfiúk harca”, amelyben az EU és az Egyesült Államok kulcsszereplők. Arról is beszélt, hogy a szankciókat nem demokratikus úton vezették be, a brüsszeli elit döntött róluk, míg Magyarországon szokás kikérni az emberek véleményét.

A bevándorlásról is beszélt Orbán, aki szerint be kell látni, hogy a határvédelmet a Frontex nem tudja megoldani, az ugyanis „nem határvédelmi szerv, hanem utazási ügynökség”, arra figyelnek, hogy a határokhoz érkezőkkel emberségesen bánjanak, nekünk viszont arra van szükségünk, hogy meg tudjuk védeni az országot a tiltott határátlépésről, ezt meg kell torolni. Ezért van Magyarország déli határán kerítés, és dolgoznak ott a határvadászok.

Magyarországon 200 ezer határátlépési próbálkozás volt, és 2000 embercsempészt fogtak el a magyar hatóságok. A balkáni útvonalon hatalmas a nyomás, hasonló a 2015-ösöz. A megoldás nem az, hogy a migránsok a magyar–szerb határon torlódnak fel, el kellene érni, hogy a szerb–macedón határon álljanak meg. Ez szerinte mindenkinek érdeke: nekünk, az osztrákoknak és a szerbeknek is. A védelmi vonalat szeretnék délebbre helyezni, a következő tárgyalási forduló erről Belgrádban lesz.

Orbán: A számok és a tények egyre riasztóbbak

Brüsszelben szolidaritási mechanizmusról beszélnek, ami Orbán szerint „lányosan puha, szinte kedvet kap hozzá az ember”. Ennek, az érkezők elosztásának tervét mindenképpen meg kell akadályozni. Nem érdekli – jelentette ki –, hogy emiatt ki mit ír vagy mond róla, ide nem jönnek migránsok, itt nem lesz menekülttábor.