Leárazva is nagyjából húszezer forintba kerül az az AX Beats Armani póló, amiben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter lazább hangvételű előadást tartott a kormányközeli arcokat ellenzékiekkel összeeresztő, és miniszterek, sőt, a miniszterelnök előadásait befogadó Tranziton. Szijjártónak nemcsak a megszokott skinfit ingét cserélte lazább stílusú pólóra szombaton. Sehol egy öltönynadrág, vagy öltönycipő, helyette rövid farmerben és sportcipőben

állt színpadra, hogy beszóljon mindenkinek, aki Magyarországgal egy szövetségi rendszerben van és erősen behízelegjen az összes olyan országnak, amiket a Magyarországgal egy szövetségi rendszerben lévők ellenfélként jelöltek meg.

Kína és az akkugyárak

Ilyen például Kína, ami a lazáskodó külügyminiszter szombati beszédében fontos szerepet kapott. Szijjártó Kínához úgy jutott el, hogy arról beszélt, Magyarországnak, mint földrajzilag a Nyugat és Kelet között álló országnak, nem érdeke a blokkosodás. Szijjártó szerint Magyarország megtapasztalta, milyen blokkok között élni, és most különösen durva, hogy azok oktatnak ki minket szabadságról, vagy vádolják a magyar külpolitikát oroszbarátsággal, akiknek az ölükbe hullott a szabadság, miközben 40 év kommunista diktatúrát néztek végig Magyarországon.

Bár azt mondta, hogy a világban blokkosodás zajlik, és annak egyértelmű győzteseit nem lehet még megnevezni, néhány percen belül gyakorlatilag hitet tett Kína mellett. Szijjártó szerint az Európai Unió egyik komoly önellentmondása, hogy 2035-től betiltották az új robbanómotoros autók eladását, ezzel viszont – mivel távol-keletiek az akkupiac 97 százalékát lefedő gigacégek – kiszolgáltatták az Európai Uniót Kínának annak ellenére, hogy politikailag Kínát nevezték meg az egyik legfőbb ellenfélnek.

Gazdaságilag viszont Kína és az Európai Unió vállalatai között hatalmas a forgalom, évi 800 milliárd euró, így még a német politika azt mondja, Kínával nem lehet együttműködni, Szíjjártót – saját elmondása szerint – a legnagyobb német autógyártók keresik meg rendszeresen azzal, hogy hozza Magyarországra, a már meglévő gyáraikhoz a távol-keleti akkugyártókat. Szíjjártó szerint pedig arról bár lehet vitatkozni, hogy jók-e az elektromos autók, de felesleges a felvetés is, hiszen eldöntött kérdésről van szó, Magyarország pedig ezt ki tudja használni, hiszen a keleti és nyugati óriáscégek első számú találkozási helyévé vált.

Beszélt az akkugyárakról is. Szerinte korunk egyik legnagyobb kérdése, hogy ezek hol lesznek, és hol vesznek el munkahelyek a jövőben, hiszen a hagyományos autóiparnak vége lesz, ha nem lehet új robbanómotoros autókat eladni. Mint mondta, az akkugyárakért nagy tülekedés van európai szinten is, hiszen mindenkinek az az érdeke, hogy megmentse a munkahelyeket.

Szerinte ebben a gyárakért való vetélkedésben kerülnek elő azok az eszközök, hogy többen megpróbálják megvezetni a helyi lakosságot és átverik a saját otthonukért aggódó embereket, felhasználják őket.

Szijjártó egyenesen nemzetellenes törekvésnek nevezte, ha valaki megvezeti a magyarokat és olyan mozgalmakat hoz létre, aminek nyomán az akkugyárak nem Magyarországra települnek.

A magyar külpolitika legitimációja

Szijjártó a Tranziton arról is  beszélt, hogy az uniós külpolitikák közül a magyarnak van – a kormánypártok tavaly tavaszi választási sikere miatt – a legnagyobb legitimációja. Úgy látja, a választások nagy kérdése volt, hogy a biztonságot és a háborúból való kimaradást hangoztató külpolitikára, vagy a fegyverszállítást propagálóra szavaznak-e a magyarok. A külügyminiszter szerint ebből a legitimációból fakad az is, hogy

a magyar külpolitika az Európai Unió legszuverénebb külpolitikája.

Ezt arra alapozza, hogy kollégáitól, más miniszterektől hallja, hogy megfelelési kényszereik vannak saját koalíciós partnereik, a média, vagy az NGO-k felé, ez pedig szerinte rossz lehet. Szijjártó látszólag csak azt felejtette el, hogy hogy működik a demokrácia: általában úgy, hogy a döntéshozók kompromisszumok mentén hoznak döntést és nem a saját fejük után mennek, majd sajnálkoznak azokon, akik nem egyedül döntenek. Kiderült az is, hogy

2014 őszén, amikor Orbán Viktor külügyminiszterének kérte fel, annyit kért tőle: Péter, csinálj magyar külpolitikát.

Elmondása szerint ez képezi munkája alapját: magyarnak és szuverénnek próbálja megtartani az ország külpolitikáját. Arról, hogy az általa hangoztatott szuverenitással hogy fér össze az orosz, illetve kínai érdekek módszeres kiszolgálása, egy szót sem ejtett.

Háború, szankciók, válságok, libsik

A külügyminiszter azért anekdotázott is: felemlegette, hogy minden uniós külügyi tanácsülés előtt többen odamennek hozzá külföldi kollégái közül és megkérdezik, hogy ugye vétózni fog. Mire ő közli, hogy persze, majd visszakérdez: és te? Erre szokta válaszként megkapni, hogy nem lehet.

Szijjártó szombati beszédében erre az anekdotára húzta fel azt a szólamot, amit a külügyminisztertől nyilvános felszólalásaiban ritkán hallunk: ez a Nyugaton sem mindenki teljesen hülye című. Mint a minisztertől megtudtuk, Nyugat-Európában és a világban a legtöbben azonnali békét akarnak, nem támogatják a háborút, sem a fegyverszállítást Ukrajnának, csupán néhány háborútól zakkant, a liberális mainstreamhoz politikus mantrája, hogy ebben benne kell maradni.

Ez a liberális mainstream az ő olvasatában az, ami folyamatosan a nemzeti, keresztény, konzervatív eszme ellen megy.

Szerinte az utóbbi években nem volt olyan választás a világon, amit ne próbáltak volna valahogy befolyásolni. Majd olyan példákkal hozakodott elő, amik a kormánypropagandát gyakorlottan fogyasztók számára is meredekek lehettek: szerinte Csehországban csupán a liberális mainstream ármánykodása miatt bukott meg Andrej Babis, emiatt küzdenek a lengyelek is a választási kampányukban, de ez az elit tehet arról is, hogy Donald Trumpot egy évvel az amerikai választások előtt bűnügyi nyilvántartásba vették.

Szijjártó csak pár apróságot felejtett el: Babisról kiszivárogtak rá nézve rendkívül kínos dolgok a Panama-iratokban, Trumpot követői pedig – a volt elnök biztatásával a fülükben – megrohanták a Capitoliumot pár éve, így ők valódi bűnözőként állnak bíróság elé, saját rossz döntéseik és nem a liberális elit ármánykodása miatt.

Magyarországon azonban szerinte kudarcot vallott a befolyásolási kísérlet, viszont ebben a nemzetközi helyzetben szerinte a külpolitikának a fizikai és gazdasági biztonságot kell garantálnia. Ezzel indokolta, hogy Magyarország nem szállít fegyvert és nem hajlandó részt venni a háború eszkalálásában, majd rúgott egy jókorát az EU-ba, amikor kijelentette: a szankciós politika megbukott, az unió pedig ezt csak azért nem hajlandó beismerni, mert akkor a felelősöknek is bukniuk kellene.

Szijjártó előadásának legdurvább üzenete pedig ebből fakadt: szerinte Magyarország egy olyan közösség része, aminek még a létezését is tagadják az uniós, illetve transzatlanti országok (mondjuk az kérdés, hogy ezek után ki hiszi el neki, hogy ezen országok vezetői vétót kunyerálni somfordálnak oda hozzá). Míg szerinte nyugatról minden impulzus arra tolja Európát, hogy a világ egyenlő a transzatlanti térséggel, ez valójában nincs így, ezen országok közösségén kívül van szerinte egy olyan gondolkodó réteg, ami nagyon hasonlóan látja a világot, mint a magyar kormány.

Ezek után viszont csak egy kérdés marad, azt viszont Szijjártó nem tette fel: ha ennyire nem tud a kormány azonosulni az uniós, vagy transzatlanti országok politikájával, akkor mit keres még mindig Magyarország a nyugati szövetségi rendszerekben és miért nem csatlakozik nagy örömmel a meg nem nevezett máshogy gondolkozók szövetségéhez?

A teljes beszédet itt tudja visszanézni:

A magyar külügy kommunikációjáról itt írtunk bővebben:

A "kuss!" és a "közöd?" szerepel legtöbbet a Szijjártó-Menczer-féle külügyi tárca magyar-magyar szótárában

Szijjártó Péter szerint kell hozzá "egy nagy adag vagányság", de sikeres a magyar külpolitika. Ha valaki nem értené, mire gondol, a miniszter és jobbkeze, Menczer Tamás segít, közös erővel "magyarosítják" a diplomácia visszafogott kódnyelvét. Ahol pedig mégsem lennének világosak, ott mi segítünk eligazodni kijelentéseik értelmezésében egy magyar-magyar szótárral.