Napok óta sorjáznak a hírek arról, hogy a rekordhőség miatt több kórházban is áldatlan – és embertelen – körülmények alakultak ki: a fővárosi Szent László Kórház transzplantációs osztályán az úgynevezett steril szobák lezárt boxaiban 32 Celsius-fokban „főnek a beteg gyerekek”. A szintén budapesti Uzsoki Utcai Kórházban és a Szent János Kórházban műtéteket kellett elhalasztani a meghibásodott berendezések miatt, miután 41 Celsius-fokot elérő hőmérséklet volt a műtőkben.

A „sima” kórtermekben sem sokkal jobb a helyzet, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) főtitkára, Svéd Tamás itt beszélt arról, hogy a betegek gyógyulását nagyban visszaveti, ha 30 Celsius-fok feletti kórtermekben fekszenek. Csütörtökön pedig a Bethesda Gyermekkórház fül-orr-gégészeti műtőjének speciális hűtőberendezése is elromlott, ezért a közösségi oldalukon próbálnak pénzt gyűjteni a cseréjére.

Próbálnak szakembereket toborozni

A HVG információi szerint ebben, az extrém meleg miatt kialakult helyzetben kapkodva próbálnak a kórházi légcserélő – és a hűtő rendszerekhez értő vállalkozókat találni, de ez a közelmúltban végrehajtott átszervezések miatt nagyon nehéz.

Olyan szakemberekkel sikerült beszélnünk, akik vagy korábban, vagy jelenleg részt vettek/vesznek ilyen rendszerek és berendezések üzemeltetésében, valamint hibaelhárításában valamelyik fekvőbeteg intézményben – ami a lakossági klímapiachoz képest speciális területnek számít.

A téma politikai vonatkozásai miatt valamennyien névtelenséget kértek, de egymástól függetlenül ugyanazt mondták: új helyzetet hozott, amikor tavaly a fővárosban, majd 2024 elejétől az egész országban központosították az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKF) fenntartása alá tartozó minden fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben az ingatlanüzemeltetést.

Ez azt jelentette, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) vette át ezt a hatalmas feladatkört az összes intézményben, méghozzá úgy, hogy – a takarítási feladatok után – a teljes üzemeltetéssel is a NER-közeli B+N Referencia Zrt.-t bízták meg – cég hátteréről itt olvashat bővebben. Ahogy megírtuk, következő lépésként a B+N a kórházak üzemeltetési területen dolgozó munkatársait részben átvette és alkalmazta, míg a többiektől megváltak, amiből kisebb botrány is kerekedett.

Kifejezetten a klímáknál és légcserélőknél maradva ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a B+N-hez átkerültek azok, akiknek addig a különféle légtechnikai berendezésekért feleltek. De sok kórházban ezeknek a karbantartását és hibaelhárítást már addig is kiszervezték, és alvállalkozók bevonásával oldották meg – csakhogy ezek közül meg nem tudott mindenkivel megállapodni a központosított rendszerben egyeduralkodó B+N.

Túry Gergely

Megszűnt a klímás szerződése, az újat nem írta alá

Beszéltünk egy olyan alvállalkozó céggel, amely korábban évekig az egyik Pest megyei kórház légcserélő és hűtőrendszereinek üzemeltetésért, és a hibák elhárításáért is felelt, csakhogy a B+N-nel már nem jutott dűlőre, így megszűnt a megbízása. „Jó együttműködésem volt a kórházzal addig, ha bármi gond volt, akkor úgyis megoldottam, hogy minél előbb ki tudjak menni. De az új szerződésben lehetetlen dolgokat akartak aláíratni velem, például, hogy haváriahelyzetben 4 órán belül kell reagálni, márpedig tudom, hogy ezt gyakorlatilag a legtöbb helyzetre rá lehet húzni. Ez így vállalhatatlan, főleg, hogy nem is fizettek volna annyit, hogy mondjuk fel tudjunk belőle venni még egy készenléti munkatársat. Vagyis a 4 órás hibaelhárítás miatt így Budapestről nem tudtam volna kitenni a lábam – mondta. Hozzátette: ráadásul

a B+N olyan szerződést akart aláíratni, amiben a leggyakoribb szó az volt, hogy kötbér”.

Minden forrásunk egyetértett abban, hogy az egyes intézmények közt óriási különbségek vannak abból a szempontból, hogy mennyire korszerű berendezések vannak. Van olyan kórház, ahol egy komolyabb beruházásnak köszönhetően a leghatékonyabb folyadékhűtő-rendszereket tudták megvenni, máshol nemcsak a géppark, de például a csövek is elavultak, akár több évtizede nem voltak cserélve.

Speciális rendszerek, nagy felelősséggel

„Pedig ezekben a létesítményekben a légtechnika jóval több mint a klíma, gondoljunk csak a boncteremre, szereltünk már itt is profi szellőztetést, illetve hűtést. Nem beszélve a műtőkről, aminek nemcsak a hőmérséklete az érdekes, hanem, hogy a légnyomásnak, mindennek stimmelnie kell ahhoz, hogy egy zsilipelt tér legyen, ahová kívülről semmi nem juthat be. Ezek rendszeres karbantartása nagyon fontos, sok helyen szerintem mégsem veszik komolyan. Mintha úgy lennének vele, hogy megy minden magától, pedig nem, és ez nyilván ilyen extrém helyzetekben fog kibukni, mint most a hőség” – jegyezte meg egy szintén kórházban is dolgozó klímaszerelő.

Őt szintén megkeresték a mostani hőség miatt kialakult kritikus helyzetben a korábbi kórházi munkáira hivatkozva azzal, hogy a havariahelyzetek elhárítására szerződnének vele. Nem állt kötélnek, mert ezen kívül is rengeteg a munkája, ráadásul ő sem volt elégedett a felkínált feltételekkel.

Képünk illusztráció!

Fazekas István

Szezonban ha kimegy házhoz, többet keres

Ugyanezt emelte ki egy olyan cég munkatársa, amely aktívan részt vesz a mostani „tűzoltásban” – szó szerint így nevezte a munkájukat, éjjel-nappal dolgoznak, extrém határidőkkel. „Most van abszolút a szezon, mi is keresünk embereket, de nagyon nehéz, mert szeptemberig most van a csúcs és a lakossági piacon sokkal kényelmesebben lehet pénzt keresni. Ha valaki kimegy egy nap 2 címre, feldob egy-egy klímát, már akkor több százezret kap, ennek a felét sem tudjuk kifizetni neki egynapos munkáért” – mondta.

„Az egyik dunántúli kórházban több mint 120 klímát tettünk rendbe 2 nap alatt, de a héten egy másik helyen még éjfélkor is szereltünk. Most az a cél, hogy állítsuk helyre, ami van” – magyarázta. Szerinte a helyzet jó irányba változott azzal, hogy a B+N átvette az irányítást. „Korábban köztudott volt, hogy a kórházaknál beragadhattak a pénzek, nehézkesen fizettek, sok klímás ezért nem szívesen dolgozott nekik, a saját belsős embereik pedig nem rendelkeztek elég szakértelemmel, ezért nem csodálom, ha sokukat a B+N nem vett át. Most álltak neki rendbe rakni, ami van, de ez időbe telik” – mondta.

Egyetértett azzal, hogy sok helyen rég cserélni kellett volna a berendezéseket, szerinte sok műtőben, elfekvőben, de akár nővérszállón van olyan gép, ami „persze, hogy nem bírja”. Hallott már pletykákat arról, hogy előbb-utóbb nagyszabású állami energetikai beruházás jöhet, amire szükség is lenne, mert szerinte hasonlóan szélsőséges körülményeknél majd „a fűtés lesz a következő”.

Megkerestük telefonon és e-mailben is az egyik nagy vidéki kórházat, amit az egyik klímás cég kifejezetten megnevezett, mint olyan helyszínt, ahol ráadásul az intenzív osztályt is érintette a légcserélő-hűtő berendezések meghibásodása, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) sajtóosztályára is eljuttattuk kérdéseinket, de itt sem reagáltak.

A szintén megkeresett B+N sajtókapcsolatokért felelős vezetője vidéki elfoglaltsága miatt nem volt elérhető, viszont visszajelzésében azt ígérte, a lehető leghamarabb válaszolnak a kérdéseinkre, ebben az esetben kiegészítjük cikkünket.

Nyitóképünk illusztráció! Fotó: Nicolas Guyonnet / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP