Donald Trump politikájának ideológiai töltete egy szélsőséges, fundamentalista reakció az elmúlt években látott diszkriminációellenes intézkedésekre és a társadalmi érzékenyítés folyamatára – mondta Kis János filozófus a Magyar Narancsnak adott interjúban. Ez szerinte beleférne a demokratikus politika ingamozgásába, egy következő kormány korrigálná, de ijesztővé válik a jelenség attól, hogy Trump lépései az alkotmányos kereteket is feszegetik.

Azt mondja, az elszabadult hajóágyúként jobbra-balra lődöző Elon Musk puszta ténykedése is jogellenes, a kormányzat hatékonnyá tétele nevében válogatás nélkül rugdossa ki köztisztviselők tízezreit, valójában magánemberként, hiszen névleg egy minisztérium élén áll, de nem miniszter, kinevezéséhez Trump nem kért és így nem is kapott szenátusi felhatalmazást.

Kis János úgy látja, Trump ahhoz a világrendhez szeretne visszatérni, ahol az erő dönt, a gyengéknek pedig kuss van, valamint rögeszméje, hogy az EU-t Amerika csesztetésére hozták létre. „Európa az ő szemében nem barát, hanem jó esetben zavaró tényező” – értékelte az erőviszonyokat Kis.

A filozófus úgy gondolja, elkerülhetetlen volt, hogy a Trump–Zelenszkij-találkozó éles vitává fajuljon, és a legjobb kiútnak jelenleg a britek és a franciák közreműködésével készülő béketerv tűnik, amelyet Trumpnak prezentálnak majd.

Hogy mi állhat amögött, hogy az európai politika egyre több országban a populizmus felé tolódik, Kis azt mondja, az egzisztenciális bizonytalanság és „az állam magára hagyott” érzés idézi ezt elő. És bár az elöregedő társadalom problémáira csak a bevándorlás jelenthet megoldást, az is érthető, hogy sokan fogékonyak a bevándorlásellenes hangokra.

„Közelebb sodródunk ahhoz, hogy hazánk megint az orosz birodalom vazallus államává váljon” – mondta Kis János arra, hogy Orbán Viktor kimaradt a március eleji londoni tanácskozásból, ahol európai vezetők Ukrajnáról egyeztettek. Szerinte az EU vezetői egy védelmi paktumba szerveződnek, amelyből mi kimaradunk, és kérdés, hogy a biztonságpolitikai kérdéseken túl is megmarad-e ez a szövetség.

A magyar miniszterelnök és populista európai szövetségesei között az a különbség, hogy míg a többi párt jellemzően establishmentellenes, Magyarországon Orbán az establishment, így a rendszerrel szembeni elégedetlenség mind az ő személyéhez kötődik. Ezt a hullámot tudta meglovagolni Magyar Péter, a kegyelembotrány idején ugyanis a társadalom elkezdte felismerni, hogy a rezsim lejtmenetben van, és az egyéni felismerés tömeges felismeréssé vált.

Kis János szerint egyértelműen ellenséges indulatba fordult a magyarok hozzáállása a NER-elit gazdagodásához. Bár Orbán sokáig megoldotta, hogy ettől a társaságtól elkülönüljön, a filozófus szerint ez a trükkje egyre kevésbé működik.

„A gumicsontnak nevezett jogszabályok akkor is hatnak, ha a megfogalmazásuk homályos, és nem társul hozzájuk szankció. Sebezhető társadalmi csoportokat stigmatizálnak – hol hajléktalanokat, hol romákat, hol szexuális kisebbségeket, hol menekülteket –, ellenséges érzéseket és félelmet gerjesztenek velük szemben; nem a fikciók világában, hanem a való világban” – mondta Kis a Pride betiltásáról. Szerinte ezekre a lépésekre nem az a jó válasz, ha az ellenzék gumicsontnak minősíti a kormány lépéseit, hanem az, amit Karácsony Gergely csinált: kijelentette, hogy Budapesten lesz idén is Pride.

Kis szerint a választásokon egy ellenzéki győzelem elcsalása kockázatosabb lenne Orbán számára, mint a kormányváltás elfogadása, ez ugyanis még nem jelentene rendszerváltást, az állam egy része még ezután is neki engedelmeskedne, és pár éven belül lenne esélye visszavenni a hatalmat.

„Magyar Péter stratégiája mostanáig az volt, hogy üti Orbánt és a Fideszt ott, ahol erősnek látszanak. Ez a kockázatminimalizáló stratégia a múlt év végéig működött. Attól tartok, hogy az előttünk álló időszakban nem fog működni” – mondta lehetséges magyarázatként arra, hogy a Tisza növekedése az utóbbi időszakban látványosan lelassult. Ráadásul, „Orbán támadásba lendült”, három irányból támad: választási ígéretekkel, alkotmányos alapjogok csorbításával és az Unióval vívott háború által.

A filozófus szerint nem jelent politikai kockázatot az ígéretekkel felvenni a versenyt, de az alapjogok csorbításával csak így lehet szembemenni. „Csak akkor, ha Magyar megtalálja a módját, hogy rámutasson: a célba vett csoportok szabadsága elleni támadás mindannyiunk szabadsága elleni támadás” – tette hozzá, és megjegyezte, ezzel a Tisza elnöke nem is feltétlenül veszítene szavazatokat, a konfrontáció kerülése viszont súlytalanná teszi őt.