Rövidesen újabb, az eddigieknél komolyabb eljárás elé nézhetnek azok az ellenzéki képviselők, akik március 18-án füstbe borították a parlamenti üléstermet, hogy így tiltakozzanak a Pride felvonulás betiltása mellett a gyülekezési szabadság korlátozására lehetőséget adó fideszes törvénymódosítás ellen. Így sem tudták megakadályozni, hogy a jogszabályt megszavazzák, majd az államfő aláírja, és ki is hirdessék.

Mivel ilyesmi eddig nem történt, az esetet példátlan szankció is követte – ez már a jelenlévő Kövér László fideszes házelnök arckifejezéséből is sejthető volt. A fenyegetés azóta utolérte a füstgyertyázó Hadházy Ákos független, Lőcsei Lajos és Bedő Dávid momentumos képviselőket, továbbá a karzatról Orbánt és Putyint ábrázoló fotókat leszóró, szintén momentumos Sebők Évát, Gelencsér Ferencet és Tóth Endrét. 

A hat ellenzékit első körben 4-6 havi fizetésüket kitevő, összesen mintegy 82 milliónyi, rekordösszegű pénzbírságra „ítélte” Kövér László javaslatára a kormánypárti többség, de kaptak „mellékbüntetést” is. A politikusokat ugyanis 6-12 ülésnapra ki is tiltották a Parlamentből, így a bizottsági és a plenáris üléseken sem vehetnek részt, továbbá csak korlátozottan élhetnek a szavazati jogukkal. Ez a lépés is példa nélküli: 

De ahogy már az ellenzéki akció utáni napokban előre jeleztük, a fenti „szankciós csomag” csak a kezdet volt, és további hatósági eljárások is indulhatnak. Azt ugyanis már akkor tudni lehetett, hogy egy magánszemély már feljelentést tett az ügyben „polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértés” gyanújával. Ám az erősen kérdéses, történhetett-e szabálysértés. 

A füstgyertya ugyanis nem engedélyköteles eszköz, így legális megvásárlása és szakszerű felhasználása mellett visszaélni sem nagyon lehet vele – ha mégis, az is csupán néhány százezer forintos pénzbírsággal sújtható szabálysértés. Még az enyhe szabálysértésre is igaz azonban, hogy ilyen eljárás mentelmi joggal érintett országgyűlési képviselő ellen csak ezen mentesség felfüggesztése után indítható. 

A HVG megkérdezte a rendőrséget arról, hogyan áll a szabálysértési eljárás ügye, mivel eddig még emiatt nem érkezett kérelem az Országgyűléshez a képviselők mentelmi jogának felfüggesztésére. A BRFK azt válaszolta, hogy a szabálysértési törvény vonatkozó passzusa alapján, mivel a cselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban, az emellett megindult szabálysértési eljárást közben megszüntették. 

Büntetőeljárás pedig azért lett az ügyből, mert miután Kövér László kiszabta a rekordösszegű büntetést és a kitiltást az ellenzéki politikusokra, március végén még fel is jelentette őket. A HVG is megírta: a házelnök Bedő Dávid, Hadházy Ákos, Lőcsei Lajos és ismeretlen tettesek ellen tett büntetőfeljelentést. Vagyis a füstgyertyázókat nevesítette, a másik három, a karzatról a képviselők közé fényképet szórókat már nem. 

A Kövér-feljelentés szerint az ellenzékiek „a magatartási szabályokat megszegve”, társaik „testi épségét, egészségét veszélyeztetve megzavarták, illetve akadályozták” az ülést, hogy megakadályozzák a törvény elfogadását. Csakhogy a szavazást megakadályozni nem tudták, és bár néhányan valóban köhögtek, a füst az egészségre nem ártalmas. A magatartási szabályok között pedig nincs füstgyertyázási tilalom.

Kövér László fideszes házelnök a füstben úszó ülésteremben

Cabrera Martin

A büntetőfeljelentés tehát várható volt, de hogy pontosan mi lesz belőle, mi bizonyítható, azt egyelőre nem tudni. Annyi biztos, hogy a büntetőeljárás folyamatban van, de mint a HVG megtudta, odáig még nem jutott, hogy Polt Péter legfőbb ügyész hivatalosan is kérje a 3 vagy a 6 képviselő mentelmi jogának felfüggesztését az országgyűlés elnökétől. A HVG-vel a Központi Nyomozó Főügyészség annyit közölt: 

az ügyben a Fővárosi Nyomozó Ügyészség folytat nyomozást, amelyről további tájékoztatás az eljárás érdekeire figyelemmel jelenleg nem adható.” 

Ahhoz, hogy bármilyen gyanúval is büntetőeljárás indulhasson a képviselők ellen, a parlamentnek előbb ki kell adnia Polt kérésére a mentelmi jogukat. Ami a büntetőeljárás folytatását illeti, lehet az ügyből például garázdaság, amiért akár 3 évet lehet kapni, rongálás, amelyért szintén 3 év járhat, legvégső esetben pedig lázadás is, amelynek büntetési tétele 15 év is lehet. De nézzük egyenként: 

• Garázdaság: Ez „kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást” jelent a büntető törvénykönyv szerint, amely „alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen”. Ezért börtön járhat: alapból 2 év, csoportosan, a köznyugalmat súlyosan megzavarva, nyilvános rendezvényen elkövetve pedig 3 év.  
• Rongálás: Bár úgy tudjuk, a füst nem okozott kárt az ülésteremben, ha pedig a füstgyertyák füstje le is rakódik, a felületekről könnyen, vízzel eltávolítható. A rongálásért mint „idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával” történő károkozásért alapesetben 1 év börtön járhat, de védett kulturális javak, műemlék esetén – mint a Parlament épülete – a büntetési tétel már 3 évre nőhet.  
• Lázadás: A törvény szerint „aki olyan tömegzavargásban vesz részt, amelynek közvetlen célja, hogy az Országgyűlést az Alaptörvényben meghatározott jogköre gyakorlásában erőszakkal vagy ezzel fenyegetve akadályozza, vagy intézkedésre kényszerítse” 2-8 év szabadságvesztéssel büntethető, a szervező esetén akár 15 évvel is – ám a bírósági gyakorlat szerint tömegzavargásnál a tömegnek 15-20 fősnek illik lennie.