„Szakítsunk a békementalitással, és átálljunk a háború felé vezető út nulladik fázisára” – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter 2023 tavaszán, valószínűleg egy honvédelmi állománygyűlésen. Magyar Péter szerint „Orbán Viktor honvédelmi minisztere ezen a felvételen bevallja, sőt büszkén hirdeti, hogy amiről évek óta papolnak, az csak egy ócska hazugság”.

A propaganda területén igaza van Magyarnak, a miniszter kijelentése valóban ellene megy a 2022 óta gőzerővel folyó békepárti fideszes kampányoknak. Viszont önmagában Szalay-Bobrovniczky álláspontja azt is jelenti, hogy teljesen azért nem ment el a kormánypárti politikusok esze, ugyanis a magyar hadsereget valóban fel kell készíteni az orosz-ukrán háború miatt kialakult új helyzetre. Az persze csak a fideszes propagandagépezetet minősíti, hogy azokat az európai országokat, amelyek ugyanezt a tanulságot levonták, továbbra is háborúpártizza.

„Háborúpárti ellenzék” – erre a narratívára fűzte fel már 2022-ben a Fidesz a választási kampányát, s roppant sikeres volt vele, újabb kétharmadot szerzett a parlamentben. Azóta sem tud erről a kormánypárti propaganda leszakadni, háborúpárti nekik mindenki, aki az oroszokkal szemben fellép, békepárti csak az, aki az orosz érdekeknek megfelelően sürgeti az ukrajnai háború befejezését.

Éppen 2023 derekán indult az a kampány is, amelyet a CÖF finanszírozott, s a „háborúpárti” címkét igyekezett ráégetni ellenzéki politikusokra. Hollik István, a párt akkori szóvivője nem is titkolta, hogy pártja áll a kampány mögött, „a Fidesz figyelemfelhívó kampányt indít, hiszen minden magyar embernek joga van tudni, hogy milyen veszélyekkel jár a háborúpárti álláspont” – közölte.

Teleplakátolták az utcát az ellenzéki politikusok fotójával, s megszórták a közösségi médiát is, a Youtube-on kisfilmmel reklámozták propagandájukat. Ez a kampány lényegében azóta sem vesztett erejéből, Szijjártó Péter külügyminiszter hetente írja ki a Facebookra, hogy éppen melyik kollégája háborúpárti, miközben gyakran teszi tiszteletét „kedves barátjánál”, Lavrov orosz külügyminiszternél.

A magyar kormány mindenféle katonai segítségnyújtást elutasított Ukrajnának, és semmi szolidaritást nem mutatott azokkal az országokkal, amelyek ezt az orosz támadásra adott reakcióként megtették. Úgy tüntették fel, hogy ez békepárti álláspontjuk következménye, holott egyszerűen csak az oroszok oldalára álltak. Ez a kapcsolatok kihűlését jelentette Lengyelországgal is, pedig addig szorosan együttműködött a két kormány. Az pedig már a NATO-nak jelentett kihívást, hogy ostoba kifogásokkal hátráltatták az orosz támadás miatt megrendült Finnország és Svédország felvételét a katonai szövetségbe. Aztán pont 2023 tavaszán, a haderő átalakításának a kezdetén a török álláspont megváltozása miatt Orbán Viktor a finn csatlakozásnak már nem feküdt keresztbe.

2023 elején a honvédségnél nagytakarításba kezdett a honvédelmi miniszter, aminek következtében pár hónappal később Ruszin-Szendi Romulusz vezérkari főnök is lapátra került. Helyét Böröndi Gábor vette át, aki nagy igyekezetében, hogy a fideszes békepárti narratívának megfeleljen, kijelentette, „gondoljunk bele a második világháborúba, 1939-ben a német-lengyel háború lokális háborúnak indult, és mi lett a vége? Nem fogták meg – ha fogalmazhatok így – időben békefolyamattal azt az eszkalációt, és elvezetett a második világháborúhoz.” Persze utána nem győzött mea culpázni többek között a lengyel nagykövetnél.

Ugyanakkor Böröndi egy ütőképes haderő kialakítására kapott megbízást. A hadsereg technikai fejlesztése már korábban is elindult, az állomány azonban messze volt a kívánatostól. Böröndi már a 2023 május elejei, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságában történt meghallgatásán sem rejtette véka alá, hogy mi a célja. „A Magyar Honvédségben kialakult egy cizellált békevezetési rendszer, de átléptünk a nulladik fázisba. A nulladik fázis pedig azt jelenti, hogy Magyarország és a környező államok, a frontállamok, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária bizony a nulladik fázisba kerültek át, ami a háborút megelőző állapot. Soha ne kerüljön sor háborúra, de készen kell rá lennünk.”

Ezt erősítette meg Szalay-Bobrovniczky is azon a felvételen, amelyet Magyar Péter nyilvánosságra hozott. Böröndi meghallgatása nyilvános volt, ám mondataira senki nem kapta fel a fejét, az erről részletesen beszámoló kormánypárti sajtó pedig nem tért ki rá.

A honvédelmi miniszternek a „békepárti mentalitás” elhagyásáról elhangzó, s a kormánypárti narratívát zárójelbe tévő mondatai valószínűleg nem a Magyar Péter által megjelölt április hónapban, hanem május 5-én hangozhattak el, amikor Böröndi megtartotta első állománygyűlését. Szalay-Bobrovniczky beszédét a honvédelem.hu nem idézte, de annyit írtak, hogy a mentalitás megváltoztatásának szükségességéről beszélt. A miniszter utalt arra is, hogy a háború miatt kell változtatni a magyar hadseregen, s azóta többször használta a mostani hanganyagban is feltűnt érvelését, mely szerint „a békéhez erő kell”.

A Magyar Péter által nyilvánosságra hozott felvételből az derül ki, hogy a kormány politikai és propaganda megfontolásokból a lakosságot nem készíti fel megfelelően arra, amilyen következtetést a háború indításából levont. Sőt, kigúnyolják azokat a nyugati országokat, amelyek különféle kampányokkal igyekeznek az emberek fejébe vésni, hogy Oroszország támadása az európaiak mindennapi életére is hatással lesz, amennyiben nem sikerül megfékezni az agresszort.