Csuport Antal, a munkaadói oldal szóvivője elmondta, hogy szándéktól függetlenül, már az előírások eltérő értelmezhetősége miatt is előfordulhat, hogy egy munkáltató nem tudja maradéktalanul betartani a munkaügyi jogszabályokat. Hogy ezért eleve kizárják az állami támogatásokból, közbeszerzésekből elfogadhatatlan.

Herczog László, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára erre reagálva megjegyezte, hogy a tervezetek az eddigi viták során sokat változtak, igyekeztek figyelembe venni a munkaadói javaslatokat is.

Mint mondta: a kisebb munkaügyi jogszabálysértéseket jelenleg sem bírságolják a munkaügyi felügyelők, így ezek nem jelentenek kizárást a kedvezményekből. A jelenlegi gyakorlat szerint a kifogások 60 százalékánál alkalmaznak munkaügyi bírságot, 40 százaléknál csak figyelmeztetnek. A jövőben 50-50 százalékos arány a cél.

A jogszabály-tervezetben például munkaadói javaslatra szerepel, hogy ha a munkaügyi felügyelők színlelt szerződéses alkalmazást találnak, s azt a munkáltató bizonyos időn belül a valóságnak megfelelő munkaviszonnyá alakítja, hozzájuthat az állami támogatáshoz, illetve részt vehet a közbeszerzésben. Ez a lehetőség azonban csak egy átmeneti ideig áll a munkáltatók rendelkezésére.

Nem lehet viszont még átmenetileg sem elfogadni, hogy a munkáltató ne kössön munkaszerződést, vagy ne jelentse be munkavállalóját. Ez olyan magatartás, amivel valóban kizárják magukat a munkáltatók a kedvezményekből – figyelmeztetett a helyettes államtitkár.

Szólt arról is, hogy a munkaügyi jogszabályok megsértését nem visszamenőlegesen, hanem az új szabályok hatálybalépését követően kell majd figyelembe venni, tehát a munkáltatóknak lehetőségük lesz ennek mérlegelésére.

Borsik János, a munkavállalói oldal szóvivője elmondta, hogy a szakszervezetek régóta szorgalmazzák a munkaügyi ellenőrzés szigorítását. Azt szeretnék, hogy kapjanak erőteljesebb ösztönzést a munkáltatók a munkaügyi jogszabályok betartására.

A feketegazdaság a becslések szerint 20-22 százalék, ez az adózás, a munkavállalók kiszolgáltatottsága, de morális okok miatt is elfogadhatatlan. Ezért az eddigi viták során kötött kompromisszumokkal együtt támogatják a jogszabály-javaslatokat.

A fórum foglalkozott a munkahelyi képzésekhez készített minisztériumi segédanyaggal. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium azért dolgozta ki ezt a javaslatot, hogy annak alapján szerződést köthessenek az ágazati, helyi szakszervezetek és munkáltatók a munkahelyi képzés feltételeinek javítása érdekében.

A szakszervezetek támogatták a javaslatot, Borsik János rámutatott, a kollektív szerződések része is lehet a munkahelyi képzés támogatása. A munkáltatói oldal szerint a módszertani javaslat segítséget adhat a munkáltatók és szakszervezetek közötti tárgyalásokhoz.