1. Oszd be a napodat! Az álláskeresés komoly munka. Ha valaki megfelelő terv és beosztás nélkül vág bele, akkor hamarosan azt tapasztalja, hogy a napjának jelentős része felesleges dolgokra megy el. Céltalan ábrándozásra, csapongó internetezésre, esetleges találkozókra. Jobb tehát előretekintő álláskeresési programot készíteni, s akár a napi beosztás szintjéig finomítani, hogy mit kell tenni az állás megtalálása érdekében. Ez nem fogja kitölteni az egész napot, de a kijelölt feladatok elvégzése után nyugodtan lehet hátradőlni, hiszen amit kellett az megtette az ember.

2. Légy otthon a szakterületeden! Az szerzi meg legkönnyebben a kívánatos állásokat, aki tudja, hogy ilyenek vannak egyáltalán. Ezért a szakterületen történő eseményekről informáltnak kell lenni, s kézben tartani a szakmában a kapcsolati szálakat. Ismerj sok embert, és ismerjenek téged is. Némi munkával jár fenntartani az állapotot, hogy halljanak felőled, de mindenképpen megéri.

3. Ismerd az erősségeidet! Sokan abban a mély meggyőződésben vannak, hogy pontosan ismerik előnyös és hátrányos tulajdonságaikat, képességeiket. Az álláskereséskor azonban az önkép nem mindig fedi azt a látványt, amit egy külső szemlélő számára nyújtunk. Érdemes tehát az intenzív álláskeresési időszak előtt elvégezni pár erősség/gyengeség tesztet, amiből akár egészen meglepő, s az álláskeresést, sőt a karriert befolyásoló eredmények is születhetnek.

4. Motiváld magad! Az álláskeresés különös, izgalommal teli időszak, amikor sokféle impulzus éri az embert. Ezért szüksége van rá, hogy napról-napra megerősítse magát. Sokféle módszer létezik. Magnóra lehet mondani, s akár naponta meg lehet hallgatni, hogy milyen célokat és miért tűztél magad elé, mi az amit el akarsz érni. Ha ehhez jobban vonzódsz, akkor írhatsz magadnak egy önerősítő mantrát, amely nem engedi elfelejteni, hogy miért vágtál bele az álláskeresésbe és mik a céljaid. De ha szükséges minden nap vagy szükség szerint meghallgathatod – mert jó szolgálatot tesz – az LGT „Nem adom fel című számát”.

5. Tölts sok időt pozitív kisugárzású emberekkel! Az álláskeresés közben még az átmeneti sikertelenség is depresszióssá tehet. Ilyenkor az ember hajlamos azt mondani, hogy úgysem sikerül. S ez akár önbeteljesítő jóslattá is válhat. Ugyanakkor, ha sok időt töltesz optimista, pozitív gondolkodású emberekkel, akkor a világot rózsásabbnak, élhetőbbnek, elérhető célokkal telítettebbnek fogod látni.

6. Önkénteskedj! Az önkéntes munka részben szélesíti a kapcsolati hálódat, részben pedig jóérzéssel tölt el, hogy tettél valamit embertársaidért. Ez megerősít abban az érzésben (mert valóban így van), hogy értékes vagy.

7. Ne hallgass a bulvármédiára! Ha az ember nehéz élethelyzetben van, akkor szinte mindenről nehézségeinek gyökere idéződik az eszébe. A bulvármédia gyilkosságokról, szerencsétlenségekről, betegségekről, katasztrófákról, bűnözésről, embertelenségről, ostobaságról s hasonlókról szóló hírei azt a képzetet kelthetik, mintha a világ rossz volna, az élet pedig telve volna reménytelenséggel. Aki állást keres legjobb, ha átmenetileg korlátozza médiafogyasztását, s csak a lényeges hírekre koncentrál.

8. Javíts magadon! Ha valaki állást keres, jól teszi, ha előtte formába hozza magát. Biztosítja a hátországát, azaz megerősíti családi kötődéseit, baráti kapcsolatait. Javít testi kondícióján, összeszedi azokat a korábban elvetett lehetőségeket, amelyek azonban esetleg most jól jöhetnek, felméri hiányosságait, s igyekszik ismereteit kipótolni. Ha hosszú távon gondolkodik, akár új iskolába is beiratkozhat.

9. Szórakoztasd magad! Nincs rosszabb a besavanyodott embereknél. Ezért szükség van feltöltődésre, kikapcsolódásra, ami a lelki kondíció javítása mellett növeli a kreativitást, a tettrekészséget s hozzásegít a pozitívabb világlátáshoz. Mivel a szórakozás általában társaságban történik az emberi kapcsolatok is erősíthetők általa. Persze a szórakozást jobb nem összekeverni a kicsapongással.

10. Kövesd a saját utadat! Az álláskeresés mindig arról is szól, hogy ki-ki igyekszik a saját útját járni. Ez nem csak a cél elérést jelenti, hanem annak a módját is, sőt a cél elérésének következményeivel való számolást is. Ebben van, aki csak a materiális világra támaszkodik, s van, aki a hitére is. Akárhogy is, jobb, ha az ember saját belső vezérlőjére hallgat, s nem mások mintáit igyekszik másolni. Mert a célok és vágyak sem mások céljai és vágyai.