A Dél-Afrikai Köztársaság, az Egyesült Államok, Lengyelország, Malajzia és Románia misszióvezetője - illetve az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO) munkatársainak részvételével a Nemzetközi Nőnap alkalmából tartott találkozón elhangzott: a foglalkoztatottak 40 százaléka nő, de abszolút számokban mérve jóval több nő van jelen a munka világában.
Gazdaságilag minél elmaradottabb egy térség, annál valószínűbb, hogy a nők anyagi és erkölcsi megbecsülés nélkül, családtagként, "ingyen munkaerőként" dolgoznak családi és egyéb vállalkozásokban, ami nyilvánvalóan lehetetlenné tesz bármiféle gazdasági függetlenséget.
Az ILO azt tekinti fő feladatának, hogy elérje a női esélyegyenlőséggel kapcsolatos nemzetközi konvenciók valós végrehajtását, lépéseket tegyen a nők képviseletének növelése érdekében a kormányzati, munkaadói és munkavállalói szervezetekben, egyéb társadalmi szerveződésekben, és szorgalmazza a nők egészségügyi és szociális biztonságának erősítését a családban és a táradalomban egyaránt - mondta Petra Ulshoefer, az ILO igazgatója.
A beszélgetésen résztvevő nagykövetek országaik asszonyainak helyzetét elemezve egyöntetűen javulásról számoltak be az elmúlt években, hangsúlyozva, hogy - országonként természetesen változó mértékben - számos olyan terület van, ahol még további előrelépés szükséges.
April H. Foley, az Egyesült Államok nagykövetasszonya szerint az Egyesült Államokban az elmúlt évtizedek drámai fejlődést hoztak a nők helyzetének, anyagi és szociális biztonságának, képzettségének, általános megbecsülésének javításában. Mint mondta, a női esélyegyenlőséget biztosító társadalmi mechanizmusok mára beépültek a társadalmi tudatba, az egyes cégek, ma még elsősorban a nagyvállalatok saját imázsuk növelésére szolgáló eszközként kezelik a női esélyegyenlőséget biztosító közérzetjavító technikákat és intézkedéseket.
A Dél-Afrikai Köztársaság és Malajzia nagykövete egyaránt arról beszélt, hogy országaik erősen férfiközpontúak, s elsősorban Dél-Afrikában egyéb módon is szegregációs hagyományai - nagy mértékben meghatározzák a nők esélyeinek növelésével, a társadalmi tudat alakításával kapcsolatos hivatalos politikát.
Lengyelország nagykövetasszonya szerint az elmúlt időszakban nagymértékben nőtt a nők részvétele a felsőoktatásban, illetve a posztgraduális képzésekben, hozzájárulva ahhoz, hogy bizonyos szakmákban - így például, mint mondta, saját szakterületén, a külügyi apparátusban - a korábbinál jóval nagyobb a nők részaránya.
Románia magyarországi nagykövete arra figyelmeztetett, hogy a közép-európai országok gazdasági-társadalmi átalakulásában, új arculatának kialakításában szükségszerűen szerepet kell kapniuk a nőknek.
Dr. Gyulavári Tamás, az ELTE Állam és Jogtudományi karának docense az Egyenlő Bánásmód Hatósági Tanácsadó Testület tagja, a rendezvény moderátora arra mutatott rá, hogy Magyarországon a nők munkaerő piaci helyzete a hasonló helyzetben lévő közép-európai országokhoz képest kedvezőtlenebbnek tűnik, különös tekintettel arra, hogy bizonyos szakmákban nagyon erősen szembetűnő a női alkalmazottak hiánya, illetve az őket sújtó fizetési aránytalanságok.
