A rabok szerződéses alapon is dolgozhatnának
A közigazgatási tárca igazságügyi államtitkára szerint szakmai szempontból szükséges módosításokat vezet be az a büntető tárgyú törvények módosítására tett kormányzati javaslat, amely szerint - meghatározott kivételektől eltekintve - minden szabadságvesztését töltő elítéltnek dolgoznia kell a büntetés-végrehajtási intézetekben, és nem kaphat pénzt médianyilatkozatáért az, akit jogerősen elítéltek.
A kormány javaslata értelmében a jövőben a munkaképtelenek, a tanköteles korúak, a nyugdíjkorhatárt betöltöttek és a terhességük 6. hónapját elérő nők kivételével minden szabadságvesztését töltő elítéltnek dolgoznia kell a büntetés-végrehajtási (bv) intézetben vagy az erre a célra alapított gazdálkodó szervezetnél - mondta Répássy Róbert az előterjesztés szerdai, országgyűlési vitáját megnyitó expozéjában.
Emellett megteremtenék a vállalkozási rendszerben történő munkáltatás lehetőségét is azzal, hogy az elítélt - a bv-szerv szerződése alapján - más gazdálkodó szervezetnél is végezhet munkát. Ehhez az elítélt írásos hozzájárulása is szükséges. Az indítvány az elítéltek beilleszkedése érdekében lehetőséget adna arra, hogy az érintettek egészségügyi, gyógyító és rehabilitációs programokon vegyenek részt - tette hozzá.
Répássy Róbert arról is beszélt, hogy megtiltanák, hogy a jogerősen elítéltek pénzt kapjanak a médiának adott nyilatkozataikért mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesülnek. Az ezzel ellentétes megállapodásokat semmisnek nyilvánítanák úgy, hogy a bennük meghatározott összeg az államot illetné meg. Mint mondta, szintén változás, hogy a kábítószer mennyiségének megállapításakor a lefoglaláskor a jövőben nem a tiszta hatóanyag-tartalom, hanem a teljes THC-tartalom lenne irányadó, amit szakértői véleményekre hivatkozva javasol a kormányzat.
A jövőben a közélet tisztasága elleni bűncselekményekben a három helyett öt év lesz az elévülési idő, valamint, befolyás vásárlása néven, új tényállást vezetnek be.
A változások között említette azt is, hogy a vesztegetések felderítése érdekében a hatóságokkal együttműködő elkövetőkkel szemben a büntetést korlátlanul enyhíthetné a bíróság. Ugyanakkor a számvitel rendjének megsértését a minősített esetek kivételével dekriminalizálnák, az utóbbiak büntetési tételét viszont megemelnék.
Az államtitkár tájékoztatott arról a szigorításról is, hogy aki rossz minőségű terméket jó minőségűként nagy mennyiségben értékesít, az eddigi három helyett öt évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető, és ugyanez vonatkozna a nagy mennyiségű áru hamis megjelölésével elkövetett bűncselekményre is.
