A terjedelmes, 11 ezer szavas Wired-cikk azzal a botránnyal kezdi a Facebook elmúlt két évének történetét, amelyet egy dolgozói szivárogtatáson alapuló írás indított el 2016 májusában. A Gizmodo cikke akkoriban azt állította: a Facebook rendszeresen szerkeszti az elvileg legnépszerűbb tartalmait felsoroló, Trending nevű listáját, és a moderátorok közbeavatkozásának nemritkán politikai motivációja is van - méghozzá a republikánusok kárára.

A semlegességet mindenek felett hirdető Facebook vezetőit igencsak megijesztette ez a vád, ami ekkor érdekes módon még épp ellenkező irányú volt, mint a későbbiekben, amikor az oldalt Trump királycsinálójaként kezdték emlegetni. A pozícióját féltő Facebook - az első pillanatok zavart tagadása után - változásokat ígért, valamint konzultációt kezdeményezett a konzervatívok képviselőivel.

A Facebook végül nem sokkal később úgy döntött: a cenzúrával megvádolt moderációs csapatát szélnek ereszti, és a munkát algoritmusokra bízza. A húzás nem jött be: az elkövetkező hetekben a világsajtó röhögve idézgette azokat a nyilvánvalóan kamu tartalmakat, amelyek átcsúsztak a legnépszerűbb cikkeket ellenőrző gépi szűrőn.

Vádolták és közben használták a felületet

Miközben konzervatívok folyamatosan támadták a Facebookot állítólagos politikai cenzúrája miatt, Donald Trump kampánycsapata tudatosan és mesteri módon használta a közösségi oldalakat céljai elérése érdekében. A Twitteren tartották a kapcsolatot a rajongókkal, és rombolták a mainstream média hitelességét, míg a Facebookon okos célzással és hatékony kommunikációval jelentős pénzeket gyűjtöttek a további kampányoláshoz.

AFP / Roby Beck

Ezzel egyidejűleg a megélhetési kamuhírezők is rájöttek, hogy a Facebook segítségével több hirdetési bevételt kalapozhatnak össze Trumpot támogató álhírekkel és mémekkel, mint a Hillary Clintont támogató hasonló tartalmakkal. Sőt a BuzzFeed kutatása szerint a legnépszerűbb kamuinfók a kampány végén még az igazi híreknél is kelendőbbek voltak.

Hogy ezzel a jelenséggel a közösségi oldalnak foglalkoznia kellett volna, azt még a jelenlegi Facebook-alkalmazottak is elismerték a Wirednek, de akkoriban épp nem akarták tovább rombolni semleges imidzsüket, ráadásul egy olyan területen beavatkozva, ahol újfent republikánusellenesnek tűnhettek volna.

Pánik, majd feleszmélés Trump sikere után

Trump váratlan elnöki győzelme után mindenki egyszerre támadt a Facebookra, jókora túlzással a közösségi platformot kikiáltva minden rossz okozójának. Zuckerberg előbb "őrült ötletnek" nevezte hibáztatásukat, a sértődött tagadás taktikájával azonban még házon belül sem értett mindenki egyet. Valamivel később a közösségi oldal mégis meghirdetett néhány lépést a kamuhírek visszaszorítására. Egyrészt alávágott a legnyilvánvalóbb kamuoldalak üzleti modelljének, másrészt könnyebbé tette a kamuhírek jelentését, harmadrészt pedig független tényellenőrzőket szervezett be platformjára.

Ismerői szerint Zuckerberg azonban csak hónapokkal később, 2017 februárjában érezte át igazán vállalata óriási felelősségét. Ekkor adta ki 5700 szavas vállalati kiáltványát, és ezután indult országos “közmeghallgatásra”, amit sokan annak jeleként értékeltek, hogy bejelentkezett a következő amerikai elnökválasztásra. Ennél valószínűbb, hogy csak barátkozni, jópofizni akart legfontosabb piacának különböző világlátású felhasználóival.  

Tudatosan generált függőség

Egy hete írtunk a HVG Extra Business online felületén arról, hogy az utóbbi időben elszaporodtak a mobilok és közösségi oldalak addiktív, felhasználókat behálózó voltára figyelmeztető hangok. A Wired cikke ezt a kérdéskört is feldolgozza, megemlítve többek között Tristan Harris tevékenységét. Az egykori google-ös 2017 áprilisában arra figyelmeztetett: a közösségi hálózatok tervezői sunyi trükkökkel próbálják minél gyakoribb használatra bírni felhasználóikat. Harris ezt a nyerőgépek mechanizmuához hasonlította: minden alkalommal, amikor valaki ránéz a mobiljára, arra kíváncsi, mit nyert - egy friss hírt vagy egy lájkot a fotójára. E kíváncsiságot kihasználva az appok és oldalak napi szinten láncolják magukhoz a felhasználót, és teszik lehetetlenné a más feladatokra fókuszálást. Novemberben pedig egy egykori Facebook-vezető, Sean Parker támadt kemény szavakkal a Facebookra, amikor azt mondta: "Isten tudja, mit tesz (a Facebook) gyerekeink agyával".

Túl sokat pötyög a mobilján? Úgy érzi, függő lett? Ez lehet a megoldás!

Egy február közepén megjelenő könyv szerzője szerint a telefonhoz való viszony megváltoztatása nem megy egyik napról a másikra. De már az is segít, ha elgondolkozunk rajta, megéri-e annyit nyomogatni a készüléket.

Az igazi vesszőfutás ezután jött

Fél évvel a választások után az is kiderült: a Facebookot komoly és szofisztikált külső politikai befolyásolásra is felhasználták. A vállalat nyomozása szerint orosz hátterű csoportok fizetett hirdetésekkel terjesztették közvélemény befolyására alkalmas tartalmaikat a Facebookon, tovább hergelve például a Texas elszakadásáért küzdőket vagy a rendőri erőszak ellen tiltakozó feketéket.

A felfedezés zavart és káoszt eredményezett a Facebook-központjában, ahol még arról sem tudtak könnyen megegyezni, a nyomozásból mit hozzanak nyilvánosságra. A 2017 szeptemberében kiadott, visszafogott hangvételű jelentés szerint az oroszok körülbelül 100 ezer dollárt költöttek körülbelül 3 ezer politikai befolyásolásra alkalmas hirdetésre.

További független kutatásokból azonban kiderült: a befolyásolási kísérletek jóval több embert érhettek el, mint amennyit a Facebook publikussá tett számai sejtetni engednek: a hat oroszközeli facebookos csoport 500-500 legutolsó posztját például több mint 340 milliószor osztották meg. A felfedezés után Mark Zuckerberg még megúszta a direkt kongresszusi meghallgatást, maga a Facebook viszont már nem: novemberben a platform jogtanácsosának, Colin Stretchnek kellett válaszolnia a szenátorok izzasztó kérdéseire.

Jól eltöltött idő

Tavaly novemberben a Facebook vezére végül elismerte: az alapvetően emberek összekötésére létrehozott platformot többen is kihasználták, és segítségével egymás ellen fordítottak embereket, aláásva az ország értékeit. Ezért megígérte, hogy biztonságosabb hellyé teszi a Facebookot - ennek azonban ára lesz, ami a cég eredményeiben is megmutatkozik.

Újévi fogadalmában Zuckerberg megerősítette ígéretét, és - könyvolvasási, illetve 365 mérföld lefutására vállalkozó fogadalmai után - 2018-ra azt vállalta: hasznossá teszi a Facebookon eltöltött időt. Ezzel párhuzamosan a Facebook hírrészlegéért felelős vezetője is a megbánását fejezte ki amiatt, hogy a platform egy olyan gazdasági környezet kiépülését támogatta, amely a szenzációt részesítette előnyben a hitelességgel szemben.

Hogy néz ki a konkrét munka?

2018 januárjában aztán jöttek a vegyes fogadtatású bejelentések, legelőször is az algoritmus újabb komoly változtatásáról. A fő célkitűzés most az érdektelen posztok, értéktelen hírek és céges üzenetek háttérbe szorítása, ezzel párhuzamosan pedig ismerőseink bejegyzéseinek kiemelt megjelenítése. Míg a közösségi oldal ezidáig mindent megtett annak érdekében, hogy felhasználói minél több időt töltsenek el a platformon, és közben minél több reklámra kattintsanak, a jövőben megelégszik a rövidebb, de tartalmasabb jelenléttel is - legalábbis ezt kommunikálja most mindenfelé.

Nagy változás jön a Facebook hírfolyamában, és lesznek, akik ennek nagyon nem fognak örülni

A közösségi oldal működésével és működtetésének jobbá tételével kapcsolatban fogalmazta újévi ígéretét Mark Zuckerberg, és most - röviddel az elhatározás közzététele után - kész tervvel jelentkezett. A Facebooknál szinte alapjaiban építik újjá a hírfolyamot.

Bár a hírek visszaszorítását sokan a Facebook újabb sajtónak való beintéseként értékelték, a céghez közelállók szerint egyszerűen arról van szó: Zuckerberg kevesebb gondolkodás nélkül befogadható videónak és értéktelen történetnek szeretne helyet adni a platformon. Ezt támaszthatja alá a Facebooknak az a lépése is, amely a megbízható, informatív és helyi tartalmak előre rangsorolását ígéri a hírfolyamban. A megbízhatósági értékelést a közösségi oldal a felhasználók visszajelzései alapján végezné el, ami viszont kritikusok szerint könnyen kijátszható lesz.

Mi van most Zuckerberg fejében?

A változásokat látva többen arra gyanakodnak, hogy a Facebook vezére ugyanazt csinálja, mint vészhelyzetekben általában: magáévá teszi mások megoldását a fennmaradás érdekében - jelenleg épp Tristan Harris lassításra, kikapcsolásra vonatkozó gondolatait. A Wired által megszólaltatott interjúalanyok szerint viszont Zuckerberg megbánása őszinte, és magában elhatározta: tényleg rendbe akarja hozni a félrecsúszott platformot.

Technooptimizmusa azonban időközben elszállt, és paranoid gondolatok gyötrik azzal kapcsolatban, mire használják egyesek a felületét. És mintha - feladva a korábbi szilárd álláspontját - azt is kezdené elfogadni, hogy a Facebook nem csupán egy platform, hanem a társadalom felé felelősséggel tartozó hírpiaci szereplő is.

A fenti cikk a HVG Extra Business közreműködésével készült.

A legutóbbi lapszám középpontjában a tudásmegosztás és a mentorálás témája áll. Interjúkkal, portrécikkekkel, szakértői anyagokkal próbáljuk bemutatni az életen át tartó tanulás egyik módját, amely megkülönböztethető képességeket kölcsönözhet nekünk.

Keresse a magazint az újságárusoknál, vagy rendelje meg! Ha pedig érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!