Az árfolyamkitettségből fakadó veszteség több millió eurónyi veszteséget okozott már a magyar társaságoknak. Pedig a cégek egy része védekezhetett volna ez ellen, a deviza alapú könyvvitellel. Igaz, hogy igen szigorú szabályoknak kellett megfelelnie azon társaságoknak, amelyek devizában szerettek volna könyvelni. Eddig. A számviteli törvény egyik legfontosabb módosítása, s egyben könnyítése szerint ugyanis 2010-től a vállalkozások saját döntésük alapján feltételek nélkül vezethetik euróban számviteli nyilvántartásaikat és elkészíthetik euróban az éves, illetve a konszolidált éves beszámolóikat. Azonban ehhez mindenképpen hozzá kell tenni, hogy ha a cégvezetés úgy dönt, hogy belevág a deviza alapú könyvvitelbe, akkor attól 5 évig nem térhet el.

Hogy mely cégeknek éri meg váltani? Gyakorlatilag bármely társaságnak, amely valamilyen módon árfolyamveszteséget könyvelhet el. Íme egy gyakorlati példa: ha egy társaság külföldről szerzi be a termékéhez szükséges nyersanyagot, vagy félkész árut, majd ezt itthon összeszereli és exportálja, akkor a társaság számára kifejezetten előnyös lehet a deviza alapú könyvvitel – mondta Kalocsai Zsolt, az RSM DTM vezérigazgatója. Persze nem csak az euró jöhet szóba. Mind az amerikai, mind a távol-keleti piacokon tevékenykedő nemzetközi cégek számára célszerű ezt a lehetőséget átgondolni a 2010-es üzleti év tekintetében – tette hozzá Marczin Mónika.

Az amerikai és távol-keleti példák esetében szigorúbbak a feltételek, igaz ezek is nagymértékben enyhültek a törvény módosításával. Korábban azok a cégek, amelyek nem euróban, hanem más devizában kívántak könyvelni, teljesíteniük kellett azt a követelményt, amely szerint a megelőző, és a tárgyév során a bevételeknek és kiadásoknak 75 százalékban az adott devizában kellett történnie. 2009-ben már csak 50 százalékos küszöbnek kell megfelelni. Ezzel csökkenthetőek azok a problémák, amelyek akkor álltak fenn, ha például egy magyar társaság amerikai dollár alapú könyvvezetést választott, de egy európai székhelyű leányvállalat jelentős euró alapú kifizetést teljesített felé. Ez általában borította a korlátot, vagy leginkább arra késztette a vállalkozást, hogy ezzel összhangban dollár alapú kifizetést teljesítsen.

2010-től az uniós normákkal összhangban szintén enyhült az eurótól eltérő devizanemben történő könyvelés is. Így ha valamely társaság mondjuk az euró helyett dollárban érdekelt, és könyvvitelét szeretné ebben a devizanemben vezetni, akkor a jövő év elejétől – a fenti analógiának megfelelően – egy 25 százalékos küszöböt kell átlépnie. Azt azonban ez esetben sem szabad elfelejteni, hogy a devizás könyvvezetés csak addig él, amíg a tárgyévben a küszöbhatárok felett teljesít a társaság.

A korlátok részbeni eltörlése, illetve jelentős csökkenése szükségtelenné teszi az olyan cégek fenntartását, amelyeket a korábbi szigorúbb feltételek fennálláskor kizárólag azért hoztak létre, hogy a forintos beérkező számlákat a választott külföldi devizanemben továbbterheljék a devizás könyvvezetést alkalmazó vállalkozásnak – mondta Kalocsai Zsolt. A fentiekkel együtt azonban a dolgozók természetesen a forintban megállapított béreiket a bérszámfejtett nettó forint összegnek megfelelően kell, hogy megkapják, a munka törvénykönyve ugyanis jelenleg nem teszi lehetővé, hogy a forinttól eltérő pénznemben állapítsák meg Magyarországon a munkabért.