szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az általános forgalmi adó mindig is a csalók kedvenc vadászterülete volt. Ennek oka könnyen belátható: a nyereségadók, vagyonadók területén legrosszabb esetben a csaló nem fizeti meg az adót, ami vagyona, jövedelme, nyeresége után az államot illetné. Az állam némi bevételtől elesik. Az áfa rendszere azonban szinte egyedi lehetőséget kínál. Földes Balázs, a KPMG adószakértője kommentárját olvashatják az áfacsalásról.

Mit tesz az egyszeri Csongor, a Csaló, ha áfát akar csalni? Az áfaalanyok néha nemcsak fizetnek, de vissza is igényelnek áfát. Így ha Csongorunk ravaszul állítja össze csalárd technikáit, akkor nemcsak, hogy nem fizeti meg az állam jussát, de még meg is lophatja a közös kasszát. Az általános forgalmi adó általános forgalmi juttatássá válik.

Hogyan csalunk?

Mire van szüksége a csalárd Csongornak, hogy állami pénzt szerezzen? Leggyakrabban költségekre, befogadott számlákra. Az áfát az igényelheti vissza, akinek az adott hónapban kevesebb bevétele volt, mint amennyi számlát kapott különféle költségekről. A legegyszerűbb módja az ilyen csalásnak a klasszikus számlagyári fiktív számlák beszerzése. Anélkül, hogy valójában bármit is vásárolt volna, Csongor, a Csaló valahogy szerez néhány számlát, melyek vállalkozása részére értékesített árukról vagy szolgáltatásokról szólnak. A számlák utáni áfát vissza is igényli.

Ez az egyszerű technika a mai napig is népszerű, mégsem tartozik a legveszélyesebb csalások közé. Leginkább azért, mert az ilyen csalással nem a legkönnyebb visszaigénylést elérni, sokszor inkább az amúgy fizetendő áfát lehet csökkenteni fiktív számlákkal. Ezt az eredményt egyébként elérheti Csongor úr sokkal könnyebben is – például azzal, hogy eltitkolja a saját bevételeit. Persze előfordul, hogy a fiktív számlák befogadásával Csongor ténylegesen áfát is visszaigényel.

Csakhogy ez veszélyes csalás, hiszen az adóhatóság a komolyabb összegű vagy gyanúsabb kiutalások előtt ellenőrzést tart a vállalkozásoknál. Márpedig ha kicsit is gyanakvó az ellenőr, akkor kiszúrhatja a fiktív számlákat – hiszen azok mögött tényleges gazdasági teljesítmény nincsen. Szokatlanul sok, hasonló kézzel írt vagy hasonló formátumban nyomtatott számla, néhány gyanúsan nagy összegről szóló, a vállalkozás tevékenységével, kapacitásával nehezen összeegyeztethető már feltűnő lehet. Ráadásul a visszaigénylés feltétele, hogy a vállalkozás igazolja, számláit kifizette. Így Csongornak vagy banki átutalásokat kell teljesítenie a semmibe (ez elég nehézkes), vagy marad a készpénzes rendezés tettetése. Ezt azonban nehezíti, hogy nagyobb összegben ismét gyanút kelthet a készpénzes fizetés. Rosszabb esetben a revízió akár belenézhet alaposabban a Csaló Csongor cégének házipénztárának elszámolásába, és érdeklődhet: hogy folyt be oda az a rengeteg készpénz, amivel a számlákat állítólag kifizette? Az ilyen csalások tehát vagy rizikósak, vagy viszonylag kisebb tételt érintenek csak.

Európai Unión innen

EU-csatlakozásunk óta azonban Magyarország sorra veszi át a külföldi tapasztalatokat, megoldásokat. Sajnos nem csak az adóhatóság – Csongor is. Vagy Csongor helyére lép a külföldi pályán tapasztalatokat szerzett Charlie – egyre megy. Az EU legrettegettebb csalása, a "körhintacsalások", vagy általánosságban az "eltűnő vállalkozások" csalásai Magyarországon is sokkal könnyebbé váltak az utóbbi öt évben. Az ilyen csalás lényege, hogy a csaló nem kíván maga visszaigényelni. Ehelyett főhősünk bt.-je először is valahonnan szerez valamilyen árut, majd értékesíti más vállalkozásoknak, szabályos számlát állít ki róla. Az áru bruttó árát átveszi a vevőtől. Viszont üres, vagy legalábbis nulla egyenlegű bevallást ad be, ezeket az értékesítéseket a bt. egyszerűen nem vallja be, így a vevőtől beszedett áfa Csongor zsebében marad. A vevő, még ha vissza is igényel áfát, tiszta marad. A vevőt vizsgálva az APEH semmilyen szabálytalanságra nem bukkan. Árut vásárolt, valódi árut, szabályos számlával, és ki is fizette, tehát minden rendben van. A a csaló cégre viszont nem vetül az adóhatóság figyelme egy jó darabig: hiszen kis összegű áfabevallásokat ad be, nem igényel vissza áfát – nincsen semmi feltűnő benne. Mire évek múltán rátalálnak, a bt. nem lelhető fel bejegyzett székhelyén, a tulajdonos és ügyvezető pedig lehet mondjuk szerb, ukrán, vagy Moszkva téri magyar hajléktalan is.

Hogy miért csak az EU berkeiben népszerű ez a fajta csalás, a KPMG adószakértő kommentárjának folytatásért kattintson ide!

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!