A bíróság a kérelemnek helyt adott, de az adóhatóság ezt kifogásolta. A végrehajtás felfüggesztéséhez az adózó csatolta jövedelmi kimutatásait és a vagyoni helyzetét igazoló okiratokat. A bíróság e bizonyítékok alapján kérelmének helyt adott és a végrehajtást felfüggesztette. Az adóhatóság azonban a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzést megtámadta. Sérelmezte a bíróság eljárását, ugyanis állítása szerint nem teljes körűen bizonyított a felperes. Ugyanakkor nem írta le, mit ért ez alatt. Nyilvánvaló, hogy mivel taxatív felsorolás nincs, ezért  bírói mérlegeléstől függ, hogy milyen bizonyítékok elegendőek.

Az adóhatóság korlátlanul kezeli az adózó adatait, és pereskedői pozícióból is saját adatbázisát felhasználva próbálja állításait alátámasztani. Ez az eljárás azért jogellenes, mert az ellenőrzés befejeződött és a továbbiakban az adóhatóság nem jogosult adatainkat saját célra, alperesként használni. Időközben megállapítást nyert, hogy illetékességi hiba történt, ezért a per egy másik bírósághoz került. Az eljáró új bíróság azonnal hozott egy végzést, amelyben elutasította a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet ugyanazon bizonyítékok alapján, melyek alapján előtte elfogadták. Előfordulhat tehát, hogy ugyanaz a tényállás hol megáll, hol nem, sőt, visszavonása nélkül nyugodtan lehet hozni egy másik végzést.

Marosi Andrea tudósítását a tárgyalóteremből az Adózónán olvashatja teljes terjedelemben.