Az elemzők egy része és az érintett érdekképviseleti szervek rögtön felhívták a figyelmet arra, hogy ezt a többletkiadást a vállalkozások a fogyasztókra fogják áthárítani. Ezt leghamarabb azonban jövőre tehetik majd meg, az áthárítás lehetősége 2010-ben ugyanis erősen korlátozott, mivel október közepét írjuk.

A nyilvánosságra került részinformációkból az biztosan kiderül, a kereskedelmi láncokat érintő adó várhatóan progresszív lesz. Ötszáz millió forint árbevételig várhatóan nulla százalékos, 100 milliárd forintig várhatóan jelképes, afölött jelentősebb adókulcsot állapítanak meg. Itt célszerű a sávhatárokra figyelni. A 100 milliárd forint feletti árbevételt várhatóan csak a legnagyobb, külföldi tulajdonban lévő áruházláncok fogják elérni, míg a magyar láncok, mint a CBA, a Coop, a Reál eltérő szerveződési formájuk miatt várhatóan e határ alá tartoznak majd.

Adószakértők számára azonnal adódik a kérdés, hogy ezen adók idei bevezetését milyen módon, milyen időzítéssel sikerül majd megoldani. Szűk az időkeret. Kénytelenek lesznek külön, gyorsított módon tárgyalni őket, hogy a még csak a törvényjavaslatként létező, az államháztartásról szóló törvényben megállapított negyven napos hatálybalépési időt tartani lehessen.

A bejelentés kapcsán azonban megfogalmazódik egy másik kérdés is. Az elhangzottak szerint a három szektort illető adók csak 2012-ig lesznek hatályosak. Az úgynevezett „bankadó” kapcsán is hasonlók hangzottak el, noha a jogalkotó ezt a kérdést nyitva hagyta. Vajon 2013-ban, amikor ezekre a bevételekre már nem számít a költségvetés (161 + 200 milliárd forint), továbbá amikor a szuperbruttót teljesen kivezetik, miből pótolja majd ezt a hiányt a költségvetés?