A budapesti ingatlanpiac gyengélkedéséről szóló tudósítások mindennaposak, és a kilátásokat sem ítéli biztatónak a szakértők többsége. Ám korántsem minden ingatlan szenved a válságtól. A folyamatosan bővülő zónáknak és a megbízhatóan emelkedő díjtételeknek köszönhetően a parkolóhelyek az elmúlt években messze a legjövedelmezőbb ingatlantípusnak bizonyultak. A növekedés várhatóan az idén sem szakad meg, hiszen januártól az I., február elejétől a II. kerület bővíti a fizetős parkolók számát, miközben az átlagos díjak az év elejétől több mint 9 százalékkal emelkedtek. A BDO Magyarország alábbi összegzése e speciális szegmens teljesítményét és üzleti potenciálját veszi górcső alá.

A hétköznapi vélekedés ritkán tekinti ingatlannak a közterületeket, pedig egyes esetekben ugyanúgy bevételt hoznak az önkormányzatoknak, mint a bérbe adott üzletek, vagy a bérlakások. Sőt, talán még sokkal jobban is. A budapesti V. kerületi Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás (FKPT) 2012-ben 5500 közterületi parkolóhelyet tartott nyilván a működési területén, melyekből közel 2 milliárd forint nettó parkolási bevétel származott. Annak dacára, hogy az ingatlanpiac egyéb szegmenseiben a jövedelmek általában drámaian visszaestek, a budapesti parkolási bevételek a férőhelyek stagnáló száma mellett is – 2012 kivételével - dinamikusan növekedtek.

A 2008-as évhez képest a tavaly elkönyvelt parkolási árbevétel 23,5 százalékkal magasabb volt (kevesebb parkolóhelyre), a tulajdonosok felé utalt jövedelem közel 35 százalékkal növekedett. Bár az önkormányzati törvény alapján Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás 2012. december 31-ével jogutód nélkül megszűnt, a parkolóhelyek az önkormányzatok üzemeltetésében továbbra is ellátják feladatukat.

„A lakáspiaci bérleti díjak trendjével összehasonlítva a parkolóhelyek lényegesen jobban teljesítettek a válság alatt, 2012-t leszámítva minden évben infláció feletti bérleti díjbevétel növekedést mutattak" – értékeli e szegmens teljesítményét Rábai György MRICS, a BDO ingatlan-tanácsadási üzletágának vezető partnere. "A lakások átlagos bérleti díja ugyanebben az időszakban 10 százalékot meghaladó mértékben csökkent. Az idei évben a díjak közti olló várhatóan tovább nyílik majd, mivel 2013 elejétől a parkolási díjak mértéke több mint 9 százalékkal emelkedett.”

A környező országok fővárosaihoz hasonlítva Budapest a parkolási díjak tekintetében dobogós helyet foglal el. A számok tükrében a belvárosi parkolás nem tűnik rossz üzletnek, különösen,  ha ingatlanpiaci befektetésként szemléljük. Az elmúlt években gyakorlatilag nem létezett olyan ingatlantípus, ami ilyen növekedési volument mutatott volna be. Ráadásul a kapcsolódó kockázatok egy lakáshoz képest viszonylag alacsonyak, hiszen a „bérlőt” egyszerű kirakni, a rezsi alacsony, és a bérlő az ingatlant sem tudja megrongálni.

 Ingatlanpiaci szegmensként tekintve a belvárosi közterületi parkolóhelyek stabil biztos jövedelmet termelnek mérsékelt kockázatok mellett, folyamatos értéktartást vagy növekedést biztosítva. A belvárosi állomány befektetői szempontok szerint becsült értéke elérheti akár 15-20 milliárd forintos értéket is, négyzetméterre vetített értékben megközelítve vagy elérve ezzel egyes alsókategóriás lakások értékét. Túllépve a 5500 férőhelyes szűkebb belvároson, a Hungária/Könyves Kálmán körúton belül összesen még legalább 50-60 ezer parkolóhelyet lehet megszámlálni. Ha e budapesti parkolóhelyek értékét számszerűsíteni lehetne, valószínűleg nagyon figyelemreméltó összeg jönne ki.

Talán nem túlzó az állítás, hogy a közterületi parkolók az önkormányzatok vagyonának egyik legjelentősebb és üzleti potenciálban legsikeresebb részét képezik. „Kérdés, hogy a jelenleg 2016-ra tervezett behajtási övezet kialakítása vajon mennyivel csökkenti a parkolási bevételeket és ezen keresztül az önkormányzatok vagyonát? Egyáltalán: vajon a behajtási övezet költségeinek tervezése során figyelembe vették-e a parkolási bevételek csökkenéséből adódó veszteséget?” – teszi hozzá Rábai György.