A trafiktörvény több ezer kiskereskedelmi céget tehet tönkre, mivel cigaretta mellett mást is áruló kisboltok jövedelmezősége olyan alacsony, hogy már kismértékű forgalomkiesés is veszteségessé teheti őket, ezt pedig az alacsony likviditás miatt nem sokáig viselik el az őket működtető vállalkozások. „A kiskereskedelmi cégek száma az elmúlt években folyamatosan nőtt, ez a dohányboltok megnyitásának köszönhetően várhatóan idén is így lesz, hiszen ezzel megduplázódik az évente újonnan alapított vállalatok száma az ágazatban. A trafiktörvény kiskereskedelemre gyakorolt kedvezőtlen hatása is érezhető lesz már 2013-ban, de igazán nagy cégfluktuációs hullámra 2014-ben számíthatunk majd” – mondta Tóth Tamás, az Opten céginformációs szolgáltató ügyvezető igazgatója.

Az Opten-CFI az adott időszakban alapított és megszűnt vállalkozások számát viszonyítja az időszak elején rendben működő cégekéhez. E mutató az új  trafikcégek alapítása miatt 2013-ban várhatóan duplájára emelkedik. Az előrejelzések szerint a fővárost fogja legkevésbé érinteni a változás – mindössze 17 százalékos CFI-vel. Viszonylag alacsony értékek várhatóak Pesten, Baranyában és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a legrosszabb helyzetbe pedig Csongrád, Heves és Veszprém megye kerülhet, ahol a CFI a 35 százalékot is meghaladhatja. A vizsgált ágazatban az induló végrehajtások száma is folyamatosan növekvő tendenciát mutat: a 2010-es 1480-hoz képest idén 2500-nál több új eljárás várható, márpedig a főként a NAV által indított végrehajtás a cégek megszűnésének egyik tipikus előjele.

A pénzügyi adatokat vizsgálva sem túl biztató a kiskereskedelmi cégek helyzete. Bár az ágazati árbevétel valamelyest nőtt 2010-ről 2011-re, a jelenleg rendelkezésre álló beszámolók alapján azonban 2012-ben ez az ellenkező irányba változott. A csökkenő árbevétel ráadásul egy erősen kivéreztetett szektort ért el, hiszen a vállalatok az elmúlt években összességében 2 százalék körüli, árbevételhez viszonyított veszteséget könyveltek el, utoljára pedig 2007-ben volt nyereséges. Az ágazati szintű veszteség 2010 óta folyamatosan meghaladta az 50 milliárd forintot, amit hosszú távon akkor sem bírna el a piac, ha a követelésállomány nem növekedne többmilliárd forinttal évről évre.

A kiskereskedelemben a rendben működő (nem áll végelszámolási, felszámolási, csőd vagy kényszertörlési eljárás alatt) cégeknek több, mint 40 százaléka veszteséges. E cégek számára minimális forgalomcsökkenés is azt eredményezheti, hogy tulajdonosaik kénytelenek lesznek bezárni üzletüket.