Ételérzékenységből pénz: egy kényszerből született sikersztori
Két kiugrott újságíró meg egy mérnök saját étkezési korlátaira alapozva indított nem mindennapi kekszgyártó vállalkozást. A nem csak érzékenységgel küzdők számára készült gasztroszociális „fast food” alig több mint két év alatt az európai piacok után Ázsiában is bemutatkozott.
“Nem voltam soha az a vállalkozó típus, de a Majomkenyérrel nagyon megtetszett ez” – mondja ezt egy olyan, alig több mint két és fél éves vállalkozás egyik tulajdonosa, amely nagyjából az indulás óta egyenes pályán tud növekedni belföldön és külföldön is úgy, hogy jelentős “gasztroszociális” űrt is be tud tölteni. Gasztroszociális? Az meg milyen?
A cég a megszokottól eltérő étkezési igényekkel élőknek készít Sashalmon – egy volt cukrászdából, majd vega kiszállítós konyhából átépített–- üzemben bármikor kéznél lévő, bárhol azonnal fogyasztható “fast foodot”. Konkrétan: glutén-, tej-, finomított cukor, adalék-, színezék- és tartósítószer mentes kekszet.
Ahogy sok más hasonló ötlet, a Majomkenyér kekszeké is saját tapasztalásból indult.
Mindegyikünknek van valamilyen ételérzékenysége,
amik kizárják a klasszikus konyha ételei számottevő részének fogyasztását, így speciális diétára, életmód váltásra kényszerítenek” – mondja az egyik cégalapító-tulajdonos, Kovács Andrea.
Az ilyen emberek nagyon könnyen eshetnek abba a helyzetbe, hogy “félreesznek”, azaz megéheznek, de nincs náluk semmi, ezért beugranak az első szembe jövő boltba és vesznek valamit, amit gyorsan betolhatnak – bármi is legyen az. “Ezért gondoltuk, hogy jó lenne olyan termék, amit magaddal tudsz vinni bárhová. Ilyen termék azonban indulásunk előtt még nem is nagyon volt a piacon” – mutatja az ötlet eredetét a másik tulajdonos, Salgó-Agócs Andrea.
A Majomkenyér valójában nem a piaci rés megtalálásával, hanem egy honlappal indult még 2012-ben, abban az időben, amikor mindketten újságíróként dolgoztak. Edukatív-”közszolgálati”-kommunikációs jelleggel indították a Majomkenyér.hu-t, elsősorban – de nem csak – azoknak, akik hasonló helyzetben vannak. A portálon minden volt, receptek, boltok, ahol kaphatók ilyen-olyan mentes termékek, felmérések az árakról. Étrendeket, étkezési, orvosi és jogi tanácsokat közöltek, teszteltek kávézókat, éttermeket.
Három-négy éve nagyon nehéz volt ehető mentes ételekhez jutni, mi is sok gluténmentes receptet kipróbáltunk, közülük sok a kukában végezte.
Azt gondoltuk, sokan vannak hasonló helyzetben, azaz nem a magunk szórakoztatására indítottuk a honlapot” – mesélik. Aztán egyre sűrűbben jött a kérdés, hogy ennyi minden mellett miért nincs saját termék.
A munkahelyükről kilépve lépéskényszerbe kerültek, nagyjából akkor el is dőlt, hogy lesz gyártás. “Persze a honlapot sem csak úgy, üresbe’ csináltuk, gondoltuk, hogy valamit kezdünk majd vele.” Az is biztos volt, hogy “nem akarunk beülni egy másik szerkesztőségbe és folytatni az eddigi munkánkat”. Ezzel párhuzamosan pedig mind nyilvánvalóbb volt, hogy lenne kereslet.
Utólag azt gondolják, nagyon jókor jót léptek. Egy csokimousse volt az első, amit saját receptjük alapján készítettek és ehetőnek is minősítettek, bár ez később nem került bele az induló szortimentbe. Még úgy sem, hogy végül 2014 májusában mégis csak édes vonallal indítottak: az első sorozatokban kókuszos, törökmogyorós, csokis és gyömbéres kekszeket sütöttek, ezek ma is a legnépszerűbbek között vannak.
Viszont az ilyenkor nagyjából szokásos “nagyon kicsiben kezdtük, az otthoni konyha sütőjéből vettük ki az első darabokat” fázist kihagyva, ők nyomban üzemi szintű gyártással indítottak. “Nagyon elő volt készítve minden, a baráti társaságból ismert cukrász, ma már üzemvezető kollégánk eddigre mindent megtervezett, letesztelt, előkészített”. “Mi tudtuk, hogy mit szeretnénk, neki megvolt a szakértelme, és azóta is így áll össze a működés” – folytatódik a történet.
A volt Konzervipari Kutatóintézet egykori irodaházának első emeletén bérelt sütőüzemben eleinte még bérsütöttek, de nagyon hamar “belefejlődtek” a saját márkába, a Majomkenyérbe, amelynek forgalmazását végül 2014 októberében kezdték meg. Kezdő kis vállalkozásként kifejezetten kedvező volt ez a bérgyártással induló konstrukció, mert a fix megrendelés stabilan kalkulálható bevételeket hozott. Mint fogalmaznak , a cél az volt, hogy
olyan ennivalókat gyártsunk, amiket minél többen tudnak fogyasztani.
Így alap lett a glutén- és tejmentesség, a cukor is sokaknak probléma, tehát finomított cukrot sem használnak, és van tojásmentes termékük is.
A gluténmentesség nem játék, nemcsak a keksznek, hanem az üzemnek is gluténsterilnek kell lennie. Amikor kinőtték a régi üzemet, és új helyet kerestek, fontos szempont volt, hogy a szigorú előírásoknak kevés átalakítással is megfeleljenek. “Bővülni akartunk, és teljesen véletlenül találtuk ezt a helyet, ráadásul az is nagyon szerencsés volt, hogy ‘szakmabeliek’ a tulajdonosai, egyikük még az átalakítási munkákba is beszállt.”
Reggel hat és fél hét között kezdődik a gyártás a havi több száz kilogramm kapacitású sashalmi üzemben – lehetne később is, de a dolgozók kérésére indul ilyen korán a nap. Csaknem full kézműves üzemet visznek, kézzel válogatják az alapanyagot, és a masszából szintén kézzel formázzák a kekszeket, miként a csomagolás és a szavatossági idő pecsételése is így megy. A kivétel egyelőre a massza, az géppel készül. A kész kekszekért dél körül jön a futárcég, általában 2-3 naponta.
| Milyen Majomkenyér termékeket lehet kapni? |
Ma már nyolc édes kekszet sütnek Sashalmon: törökmogyorósat, csokis-mentásat, csokis-amarántosat, narancsos-fahéjasat, mákos-tőzegáfonyásat, kókuszos-citrusosat, gyömbéres-amarántosat, mokkás gombot. Készül áfonyás energiaszelet, a sós szekció pedig kétféle sajtos – kakukkfüves és szezámmagos –, magyaros és mediterrán fűszerezésű, olívás, valamint medvehagymás-baconös korongokból áll. Messze a törökmogyorós és a csokis, azaz a klasszikusok a legnépszerűbbek, de a speckóbbak is, mint a mentás vagy a medvehagymás is feltörekvőben van. A termékfejlesztés persze folyamatos, a piaci igények és a vásárlói visszajelzések alapján olajos magvaktól mentes kekszek receptjein dolgoznak. |
Az üzem gluténmentes jellege annyira fontos, hogy csak erre hitelesített alapanyagok kerülhetnek be, mindenről még igazolást is kérnek. A hazai alapanyagokat igyekeznek egyébként Budapest környéki termelőktől beszerezni, így a mogyorót és a diót is, a külföldieket – kókuszcukrot, xillitet – nagykereskedésektől és kisebb viszonteladóktól veszik. Nem gluténmentes lisztet használnak, hanem a mandula- és dióőrlemény funkcionál lisztként, ez az alapja a kekszeknek.
Azt mondják magukról, az igazi truváj a szavatossági idő. Az ilyen típusú termékek egy, legfeljebb három hónapos szavatossági idővel készülnek, a Majomkenyér-kekszek 6-8, az édesek esetében 10 hónappal. "Folyamatosan teszteljük a szavatossági időt, ami azt jelenti, hogy amikor elkészül egy-egy újonnan fejlesztett termék, elteszünk belőle és “viszontagságos” körülmények között megnézzük, meddig jó.” Van egyrészt egy olyan szavatossági idő, amit az elkészítés, az alapanyagok garantálnak, ehhez képest tesztelik: például extra páratartalom közepette.
Az extrém szavatosság nagyon sokat segített a külföldi piacokra lépésben is. Sashalomról vásárolnak holland, ír és szlovák nagykereskedők, de megjelentek már Hongkongban és Szingapúrban is, és tárgyalnak brüsszeli és romániai szállításokról. Az ázsiai belépés amúgy igazi vakvéletlenen múlt: egyikük masszőrjének egy barátja kereskedik a régióban, akinek nagyon megtetszett a keksz. Bevette a mintaportfólióba, így mutatkozhatott be a Majomkenyér ebben a régióban is.
| Miért Majomkenyér? |
“A csomagolásnál is nagyon fontos volt, hogy tükrözze, ami nekünk is fontos, hogy barátságos termékről van szó” – magyarázza Kovács Andi. “Nagyon sokat ötleteltünk a néven, mert olyat akartunk, amiben minden benne van, amit mi szeretnénk. A majom kedves, játékos állat, és a humor meg a pozitív hozzáállás kell az életmódváltáshoz, diétához, mert ezek nem könnyű vállalások. A kenyér meg nagyon evidens volt abból a szempontból, hogy mint bármikor ehető alapélelmiszer reflektál arra, hogy napi szinten része az életnek.”Kicsik vagyunk, nem tervezzük három havonta újra az arculatot, de most már van szórólap, meg katalógus, is és már lassan egy fél éve dolgozunk egy grafikussal, így tervezünk arculatfrissítést is.” |
Döntően viszonteladókkal vannak kapcsolatban, a magánvásárlások elenyészőek. “Nagyon lassan, fokozatosan alakítottuk ki a megrendelői kört, nagyjából ajánlás útján terjedünk, marketingre nem vagy alig költünk.” Hamar elkezdtek jönni a vevők, nem kellett különösebben utánuk menni. Ma már az egész országban, több mint 200 helyen – kis bioboltokban, de országos szupermarket-hálózatban is, bisztrókban és kávéházakban – kaphatók a Majomkenyér-kekszek.
A 2013 februárban a két újságíró és egyikük férje által alapította Majomkenyér.hu Kft.-ben négy alkalmazott dolgozik, mellettük az alapítók egyike rész-, másikuk szinte teljes munkaidőnyi időt fordít a cégre. A 2015-ben 19 millió forint feletti árbevételt – tavaly pedig az eddig ismert számok alapján ennek mintegy másfélszeresét – összehozó vállalatnál a korábban gazdasági újságíró Salgó-Agócs Andrea a klasszikus menedzser, másfél éves kisfia mellett övé az irányítás, az értékesítés, mérnök férje főállása mellett “szabadidőben” szervezi a logisztikát, beszerzést. Kovács Andrea pedig a kommunikációt viszi, és ő a “kreatív” is – más, hasonlóan rock ‘n’ roll vállalkozásokba is bedolgozik.
“Az elmúlt 2-2,5 évben azt tapasztaltuk, hogy nagyon jó ütemben bővül az üzletág, mi jól nyitottunk és a visszajelzések is ezt mutatják.” A vállalkozás pár száz ezer forinttal indult, mostanra pedig a bevételek fedezik a folyamatosan növekvő beruházási költségeket. Mint a tulajok mondják,
Már nagyon közel vagyunk hozzá, hogy a cég a jórészt a kezdetek óta velünk dolgozó négy alkalmazott mellett eltartson minket is.
"Ez az év arról fog szólni, hogy mindannyian szeretnénk rész- vagy főállásban a cégben dolgozni. Az eddigi évek pedig arról szóltak, hogy megteremtsük ennek a lehetőséget” – hangzik az összegzés.
Bár “azt sose fogjuk mondani, hogy nincs az a pénz, amennyiért ne gondolkodnánk el az eladáson”, erről egyelőre szó sincs, mert építkezni szeretnének. Persze ezzel együtt is jöhet egy olyan ajánlat, amire “nem mondasz nemet, de ez csak ott és akkor tud kiderülni”.
És tulajdonképpen a terv is megvan erre:
“Ha esetleg egyszer mégis arra jutunk, hogy ebből már kihoztuk a maximumot, kitalálunk egy másik dolgot, és ettől megválunk, akkor nem a felét, hanem valószínűleg az egészet eladjuk.”
A szociális műhely, ahol a legsúlyosabb hátrányból is erényt kovácsolnak
Finoman szólva sem úgy néz ki, mint egy "EU-szabványos" műhely, semmiképpen sem tűnik professzionális munkahelynek, így még nagyobb a kontraszt, ha azt nézzük, milyen termékek kerülnek ki innen - mondja a projekt ötletgazdája és vezetője, Szalkai Dániel.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
