szerző:
Tetszett a cikk?

Indulása óta 6 milliárd forint osztalékot termelt tulajdonosainak, elsősorban Sánta János hódmezővásárhelyi vállalkozónak az állami dohánykereskedelmi monopólium. Az államhoz eközben koncessziós díjból és nyereségadóból együtt 1,3 milliárd folyt be. A monopólium tulajdonosai ráadásul a dohánykövetési rendszerrel kapcsolatos kiadásaikra is százmilliókat vettek ki.

Elképesztően jó üzlet a dohány-nagykereskedelem, főleg, ha állami monopóliummal lehet végezni: 3,43 milliárd forint osztalékot fizetett ki tulajdonosainak 2018-ban a nagykereskedőcég, az Országos Dohányboltellátó Kft. (Odbe) – derül ki a vállalat 2018-as beszámolójából. A cégnek 2017-ben 3,6 milliárd forint profitja volt, a 2018-as osztalékot ez után fizette. A profit 2018-ban már 4,6 milliárd forint volt, ez után 3,7 milliárd forint osztalékot fognak fizetni. Illetve 2019-ben már csak 1,7 milliárdot, a tulajdonosok ugyanis az előző évben már kivettek 2 milliárd forint osztalékelőleget.

A monopólium persze nincs ingyen, a társaság koncessziós díjat fizet érte, ennek mértéke így alakult a cég 2015-ös megalakulása óta:

  • 2018: 392 millió forint,
  • 2017: 200 millió forint,
  • 2016: 148 millió forint,
  • 2015: 0 forint.

A sokmilliárdos eredmény után az Odbe azért társasági adót is fizetett:

  • 2018: 229,9 millió forintot,
  • 2017: 127,8 millió forintot,
  • 2016: 203 millió forintot,
  • 2015: 0 forintot (ekkor még veszteséges volt).

Ezt még hozzácsaphatjuk a koncessziós díjhoz mint állami bevételt. Így a vége 1,3 milliárd forint, ennyi bevétele volt az államnak (a magyar adófizetőknek) a dohány-nagykereskedelmi monopóliumból. Eközben az Odbe tulajdonosai 5,95 milliárdot kaszáltak osztalék formájában. Ha ehhez hozzáadjuk a 2019-re betervezett 3,7 milliárdot, akkor az jön ki, hogy az Odbe 2015-ös indulása óta majdnem 10 milliárd forint osztalékot termelt.

Az országgyűlés előtt van a 2020-as adócsomag, ebben szerepel a dohánytermékek jövedéki adójának fokozatos emelése. A kormány úgy számol, félévente 30 forinttal drágul majd egy átlagos doboz cigi a következő két évben. A vágott dohánytermékek ára még nagyobb, legalább 16 százalékos mértékben emelkedhet összességében. Az Európai Bizottság június elején figyelmeztette a kormányt: a cigarettára legalább 60 százalék adót kell kivetni az Európai Unióban, Magyarországon azonban továbbra is csak 55 százalékkal sújtják.

Részt vett a trafiktörvény megírásában

A kormány 2013-ban államosította a dohány-kiskereskedelmet, 2015-ben pedig a dohány-nagykereskedelmet, azóta az állami koncesszióval működő központi nagykereskedő, az Odbe veszi meg a vele szerződésben álló gyártók, importőrök és a többi nagykereskedő termékeit, majd adja tovább a trafikoknak. Az Odbének van egy kisebbségi tulajdonosa, a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. (a brit British American Tobacco magyar leánya), illetve a Tabán Trafik Zrt., ami a hódmezővásárhelyi Sánta család érdekeltsége. Sántáékat Lázár János gazdasági holdudvarához szokás sorolni. Sánta János némileg visszás módon részt vett a Lázár irányítása alatt született trafiktörvény kidolgozásában: a törvénytervezet egyik változata az ő számítógépének digitális aláírását tartalmazta. Sánta visszautasította azt a feltételezést, hogy részben vagy egészében ő írta volna a törvényt, azt nyilatkozta, hogy csak véleményezte a tervezetet. Lázárról azt mondta, nem barátok, csak az ismerőse, aki néha kikéri a véleményét.

Lázár János (miután a Miniszterelnökség élén Gulyás Gergely váltotta) 2018 vége óta a nemdohányzók védelméért felelős miniszteri biztosként küzd a magyarok egészségéért.

A dohánykövető rendszerre külön vettek ki pénzt

Az Odbe tulajdonosai egyébként nem csak a 2019-re megszavazott, 3,7 milliárd forintos osztalékból vettek ki előleget 2018-ban, hanem a 742 millió forintos „célhoz kötött eredményrész” bő felét is (technikailag szintén osztalékelőlegként). Ezt egy 2018. eleji kormányrendelet tette lehetővé, azzal a megkötéssel, hogy a pénzt csak a dohánytermék-követő rendszer kiépítésével kapcsolatos költségekre szabad felhasználni.

A dohánytermékek uniós szintű egyedi követését az EU azért vezettette be a tagállamokkal, nehogy előfordulhasson, hogy hamisított, ellenőrizetlen forrásból származó termékek kerüljenek be az ellátási láncba. Mivel Magyarországon a rendszer rendkívül zárt, az Odbe miatt egycsatornás, szinte nulla az esélye annak, hogy ismeretlen forrásból származó termékek kerüljenek a trafikok polcaira, így a szigorú ellenőrzés eléggé fölösleges. Mégis szükséges, ugyanis Magyarország része a nyílt, uniós belső piacnak. A dohánytermékek nyomkövetése azt jelenti, hogy minden Magyarországon gyártott vagy az országba importált dohánytermék (vagyis doboz cigaretta vagy tasak vágott dohány) egyedi azonosítót kap.

A nemzeti dohányboltokért felelős állami cég, a Nemzeti Dohánykereskedelmi (ND) Zrt. február közepén írt ki 4 milliárd forintos közbeszerzést a szükséges informatikai háttér (dohánytermék-azonosító kibocsátó rendszer, rövidítve Dakir) kialakítására és öt évig tartó üzemeltetésére. A beszerzést a Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó 4iG Nyrt. nyerte meg az irányárnál egymilliárddal többért (ez volt a legkedvezőbb ajánlat). Érdekes mozzanat volt a beszerzésben, hogy szlovák cég is indult rajta, de ajánlatát 35 másodperces késés miatt érvénytelenné nyilvánították. A másodpercek is számítanak, nem csak a percek – közölte a Közbeszerzési Hatóság a hvg.hu-val. Az Allexis s.r.o. a HVG-nek azzal magyarázta a késést, hogy az ajánlattételi folyamat nagyon bonyolult volt, ráadásul nem angol nyelvű, így több mint egy órájuk ment el vele. Két magyar kft. adott még be ajánlatot, de ezeket el sem bírálták, mert az előzetes értékelés alapján a 4iG-é volt a legkedvezőbb – ezek szerint 4 helyett 5 milliárd forint.

„A piaci szereplőkkel folytatott előkészítő tárgyalások, valamint az informatikai hátteret biztosító Dakir üzemeltetését végző alvállalkozó munkájának eredményeként, már az uniós határidő előtt öt nappal kiadhatták az első egyedi azonosítókat – mondta május 28-án Esküdt Gábor, az ND Zrt. vezérigazgatója.

A Continental is szépen fial Sántáéknak

Az Odbe által kifizetett 3,43 milliárd osztalékra visszatérve, abból 2,57 milliárd a Sánta család érdekeltségéhez, a Tabán Trafikhoz került. A cég pedig épp annyi osztalékot fizetett saját tulajdonosainak, mint amennyit az Odbétől kapott: a Tradis Kft.-nek és a Ventas Coffee Hungary Kft.-nek, amelyek 80-20 százalékos arányban birtokolják a Tabán Trafikot.

A 2,57 milliárdból a nagyobb tulajdonrész miatt 2 milliárd a Tradisnek ment, ami 75 százalékban Sánta János, 25 százalékban pedig a fia tulajdonában van. A cég bevételének nagy részét ez az osztalék tette ki, ezen fölül csak 124 millió forint árbevétele volt.

A Ventas Coffee csak 514 millió forint osztalékot kapott a Tabán Trafiktól (vagyis áttételesen az Odbétől), de befolyt még 500 millió osztalék a Continental Dohányipari Zrt.-től (a Sánta család nagy dohányipari érdekeltségétől). A Ventas a tulajdonosainak 1,6 milliárd forint osztalékot fizetett az eredménytartalék terhére.

Egyébként a Continental sem panaszkodhat, 2018-at 35 milliárdos árbevétellel és 2,6 milliárdos profittal zárta, szóval 2019-ben is lesz miből osztalékot fizetni: a cég közgyűlése kerek egymilliárd forintról döntött.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!