Nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva 30 évre titkosítaná a víziközmű-szolgáltatásra vonatkozó adatokat a kormány egy múlt héten társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénymódosítással – a törvény jövő januárban lépne hatályba, de addig is egy kormányrendeletben biztosíthatnák az adatok titkosítását, írja a Népszava. Utóbbi intézkedés a lap szerint egy áthidaló rendelkezés lenne, amely a veszélyhelyzetre hivatkozva tartaná homályban az adatokat. Szerintük erre utal, hogy a törvénytervezet egy még ki nem adott kormányrendeletet helyez hatályon kívül.

A lap szerint azért lehet sürgős az adatok titkosítása, mert Tüttő Kata városüzemeltetését felelős főpolgármester-helyettes több sikertelen víziadat-igénylés után beperelte az adatokat őrző Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalt (MEKH), és első fokon nyert is, a Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy a MEKH-nek ki kell adnia a kért adatokat. Tüttő arra volt kíváncsi, hogy a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter részére milyen díjmegállapítással, változással kapcsolatos javaslatokat tett a hivatal.

A Népszava szerint azért titkolhatja a kormány az adatokat, mert az éves számításokból kiderülne, hogy mennyi a vízszolgáltatás indokolt költsége az egyes víziközműcégekre és szolgáltatási területekre lebontva, amiből ki lehetne számolni, hogy mennyi veszteség lenyelésére kényszerítette a kabinet a szolgáltatókat a vízdíjak 2013-as befagyasztásával. Ez alapján pedig a közműtársaságok kártérítési pert indíthatnának az Orbán-kormány, illetve illetékes minisztériuma ellen. Nagy összegekről lenne szó, a lap szerint csak Budapest nem lakossági vízdíj befagyasztásából származó vesztesége idén 10 milliárd forint lehet. Közben a vízvezetékek avulása egyre látványosabb, országszerte esetenként 40-45 százalékos a hálózati vízveszteség.

A magyarországi víziközmű-hálózatot a mostani tempóban mintegy 262 év alatt lehetne felújítani

A magyarországi víziközmű-hálózat rossz állapotára mutat rá egy új tanulmány, amely szerint a fogyasztók nagy része magasabb díjat is kifizetne a kifogástalan ivóvízért és az infrastruktúra fenntarthatóságának biztosítására.

A Népszava szerint a törvénymódosítás másik célja a víziközmű társaságok államosításának felgyorsítása lehet. Utóbbiról eddig csak egyhangú döntéssel határozhattak az érintett önkormányzatok, de a jogszabálymódosítás után elegendő lesz a tulajdoni hányad szerinti egyszerű többség is, tehát ha több település birtokol egy céget, akkor a nagyobb település kizárhatja a döntésből a kisebbet.