Mi történik, ha az élsportolók egészségét néhány megalomániás, transzhumanista, szélsőségesen libertariánus kockázati befektetőkre bízzuk? Semmi rossz – legalábbis a befektetők szerint. Sőt, szerintük az eredmény minden idők legbiztonságosabb sporteseménye lesz, ahol sorra fognak dőlni a világrekordok, és ami után már senkit sem fog érdekelni a régi, lassú olimpia.

Ez az elgondolás vezetett az Enhanced Games (továbbfejlesztett vagy teljesítménynövelt játékok) elindításához, amelyet a tervek szerint először 2025 közepén rendezhetnek meg az Egyesült Államokban, a selejtezők pedig rögtön a párizsi olimpia után elindulhatnak. A projekt Aron D’Souza agyszüleménye, aki egyben elnöke is a játékok mögött álló vállalkozásnak. Elképzelései szerint az élsportban jelenleg alkalmazott doppingszabályozások tudományellenesek, és akadályozzák a versenyzőket az emberi test valódi korlátainak feszegetésében.

Aron D’Souza

Enhanced/Handout

Az Enhanced Games résztvevőinek így semmilyen doppingtesztnek nem kell alávetniük magukat, ezt büszkén hirdeti a játékok oldala. Tesztelés azonban így is lesz, csak éppen nem a teljesítménynövelő szerek használatára, hanem a sportolók egészségügyi állapotára. A versenyek előtti egészségmonitorozás a szervezők szerint biztonságosabbá teszi az eseményt az olimpiai játékoknál. Azt, hogy milyen teszteket végeznek el, csak felületesen ismertetik, annyit lehet tudni, hogy lesz EKG-vizsgálat, biomarkeres vérvizsgálat és génszekvenciás vizsgálat is.

A teljesítménynövelő szerek engedélyezése nem jelenti azt, hogy bármivel lőhetik magukat a sportolók, D’Souza a Business Insidernek arról beszélt, hogy kizárólag az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala, az FDA által engedélyezett szereket alkalmazhatják a résztvevők. Ezen a listán persze olyan szerek is szerepelnek, amelyeket elsősorban nem sportoláshoz használnak, hanem például egészségügyi célokra. A személyes adatok védelmére hivatkozva ugyanakkor egyetlen sportolónak sem kell felfednie, hogy milyen szereket használt. A szervezők mindenesetre bíznak a saját óvintézkedéseikben, D’Souza úgy véli, egyetlen haláleset is tönkretenné a teljes projektet.

A nevezéseket egyelőre öt versenyszámban, vagy ahogyan ők hívják, alapsportágban várják. Ezeket a csapatjátékok és a labdajátékok kiejtésével választották ki, így maradt az atlétika, az úszás, a torna, az erősportok és a küzdősportok kategóriája. A szervezők célja, hogy a hangsúly az egyéni teljesítményen, a gyorsaságon és az erőn legyen. Az első három helyezett az olimpiához hasonlóan érmet kap, a “főnyeremény” azonban egy-egy hivatalos világrekord megdöntéséért jár – ez a szervezők elképzelése szerint egy millió dolláros nagyságrendű összeget jelent.

D’Souza elmondása szerint több, mint 900 sportoló érdeklődött a játékok iránt, névvel azonban eddig csak egy ismert olimpikon jelezte részvételi szándékát. James Magnussen a londoni olimpián szerzett ezüstérmet gyorsúszásban, 2019-ben vonult vissza. Most ismét medencébe ugrik, és ha sikerülne megdöntenie az 50 méteres gyorsúszás világrekordját, egymillió dollárt (kb. 365 millió forint) kaphat. A Rakéta becenevű úszó egyéni rekordja 50 méteres medencében 21,52 másodperc, a világrekord ebben a számban 20,91, így hat tizedmásodpercet kéne javítania Magnussennek több mint öt éves kihagyás után.

James Magnussen

AFP/Peter Parks

Nem véletlen, hogy az aktív sportolók nem tolonganak, hogy részt vehessenek a játékokon. A doppingfűtött eseményen indulással ugyanis hosszú időre kizárhatják magukat a hivatalos versenyekről, erről Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke beszélt a The Guardiannek. Coe a játékokat egyszerűen “baromságnak” titulálta. Az Egyesült Államok Doppingellenes Ügynökségének (USADA) vezérigazgatója, Travis Tygart pedig “veszélyes bohócműsorként” hivatkozott a rendezvényre a CNN szerint.

A szervezőknek nem fáj a nemzetközi sportszövetségek kritikája, sőt, a tudományellenesség mellett korruptnak és igazságtalannak nevezték például a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot. D’Souza és társai kész ideológiát építettek fel a játékok köré, amelyben a teljesítménynövelő szereket használó sportolók az elnyomottak, akiknek a küzdelme egy polgári jogi küzdelem, hasonlóan az LMBTQ-szervezetek által folytatott harchoz, vagy épp a rasszizmus elleni küzdelemhez, amellyel ügyük egyébként is összefügg elmondása szerint, hiszen a doppingellenesség fajgyűlölő és gyarmatosító hagyaték. Az etnikai és szexuális identitás szerinti megkülönböztetést relativizáló párhuzamot odáig feszegeti az Enhanced Games, hogy a honlapján karikatúraszerű iránymutatást ad a teljesítménynövelő szereket használók számára nem sértő, befogadó nyelvezetről, és tippeket ad a doppinghasználóknak a “coming outhoz”. A honlapon emelett büszkén listázzák azokat a világrekordokat, amelyeket doppingvétség miatt később visszavontak.

A rendezvényre ugyanakkor várják a teljesítményszereket nem használó sportolókat is, D’Souza az AP–nek arról beszélt, remek sztori lenne, ha valaki vállalná a részvételt doppingolás nélkül és legyőzné a szerhasználókat. A szervezők a nem doppingoló sportolókra “természetes” versenyzőként hivatkoznak, elkülönítve őket a szerhasználó, “fejlesztett” (enhanced) sportolóktól. D’Souza pedig maga is a részvételt fontolgatja, elmondása szerint tesztoszteronpótló terápiáról egyeztetett orvosaival, és szerényen az atlétika valamelyik kevésbé felkapott számában indulna.

A szervezők által hirdetett, a szerhasználókat áldozatként beállító világképben világképben a sportszövetségek elnyomóként szerepelnek, amelyek amellett, hogy gátolják az emberi képességek határainak feszegetését, ki is zsákmányolják a sportolókat, azok viszont aránytalanul kis mértékben részesülnek a versenyek bevételeiből. További kritika, elsősorban az olimpia irányába az is, hogy indokolatlan és így gazdaságtalan beruházásokkal jár minden esemény, amely a költségeket fenntarthatatlanná teszi. Ezek nem alaptalan vádak a modern élsporttal szemben, az Enhanced Games azonban saját elmondása szerint alternatívát is tud nyújtani.

AFP/Science Photo Library

A furcsa ideológiának ugyanis a kapitalizmus iránti rajongás is eleme, szembeállítva azt a nonprofitként működő nemzetközi sportszövetségekkel. A játékok mögött vállaltan egy forprofit cég áll, kockázati befektetők támogatásával, akik megtérülést várnak a projektbe tett pénzüktől. Az Enhanced Games a sportolóknak teljesítményarányos pénzeket ígér, valamint részvényeket a társaságban. A vezetés szerint ez minden korábbinál igazságosabb és tisztább versenykörülményeket teremthet a résztvevők számára. A profitorientált gondolkodásmód már a sportágak kiválasztásában is szerepet játszott, azokra a versenyszámokra esett a választás, amelyekhez nem szükséges drága infrastrukturális beruházás, ezért maradt ki többek között az országúti kerékpározás is, amely az egyik legtöbb doppingbotránytól sújtott sportág.

Az Enhanced Games mögé beálló befektetők közül a legismertebb a PayPal-alapító Peter Thiel. Thiel a Facebook egyik legelső befektetője is volt, 2022-ig a platform igazgatótanácsának tagja maradt. Támogatta emellett Donald Trump elnökjelölti kampányát is 2016-ban, igaz, a The Atlanticnek 2023-ban már azt mondta, kiábrándult a demokráciából. Thiel emellett arról is ismert, hogy 10 millió dollárral (3,65 milliárd forint) támogatta Hulk Hogant, mikor a pankrátor beperelte a Gawker kiadót Hogan szexvideójának nyilvánosságra hozása miatt. Thiel támogatását a bosszúvágy is vezérelhette, korábban ugyanis éppen a Gawker fedte fel Thiel homoszexualitását 2007-ben. Hogant Thiel mellett az Enhanced Games elnöke, Aron D’Souza is segítette. A bíróság végül 140 millió dollár (több, mint 50 milliárd forint) kártérítést ítélt meg Hogan javára, ami a Gawker csődjéhez vezetett. Peter Thiel munkát adott a korrupciós botrányaiba belebukó korábbi osztrák kancellárnak, Sebastian Kurznak is, ennek kapcsán részletesen írtunk Thielről a HVG360-on:

Az USA Kábítószer-ellenőrzési Hivatalának vezetője, Rahul Gupta nemrég Svájcban találkozott a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökséggel (WADA), a találkozót követően pedig közleményben határolódott el az Enhanced Games ötletétől, kifejezve a Biden-adminisztráció aggodalmát a doppinggal fűtött játékokkal kapcsolatban. A nyilatkozatot követően az Enhanced Games vezetése a korábbinál békülékenyebb hangot ütött meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság felé, és együttműködésre szólította fel a korábban korruptnak és tudományellenesnek nevezett szervezetet.

A szervezők ambícióját jól jelzi, hogy a teljesítménynövelő szerek mellett a bionikus és kibernetikus fejlesztéseket is szívesen látnák az Enhanced Games keretein belül, amely akár egy kiborgolimpiává is kinőhetné magát így. D’Souza a Business Insidernek megemlítette Elon Muskot is, akinek a Neuralink névre hallgató, agyba ültethető chipekkel foglalkozó cége szintén a játékok potenciális partnerei között szerepel. De felmerült a fizikai és a virtuális valóság összekapcsolása is, noha D’Souza szerint ez az első eseményen még nem lesz időszerű, de később nem látná akadályát annak, hogy egyes sportolók VR-szemüveget viselve vegyenek részt a játékokon. A hosszú távú célok pedig a sporton is túlmutatnak. D’Souza szerint a teljesítménynövelés lehet a kulcs az öregedés megakadályozásához is.