Az ügyfelek átlagos adathasználata 2023-2024 között 11,7 gigabájtról 13,2 gigabájtra nőtt, ezen belül a mobiladatforgalom 19 százalékkal, míg a vezetékes adatforgalom 23 százalékkal nőtt – mondta Rékasi Tibor, a vállalat vezérigazgatója az újságírókkal tartott beszélgetésen. Ezzel kapcsolatban hozzátette, hogy bár sokan temetik a vezetékes internetet, ezek az adatok cáfolják ezt.

2020-2024 között több mint 300 milliárd forintot költöttek a hálózatok fejlesztésére, fenntartására. A mobilhálózat fejlesztését 2024 decemberében lezárták, mind a 3600 bázisállomást modernizálták, aminek több előnye is volt: a kapacitásbővítésen túl az olcsóbb üzemeltethetőség és az alacsonyabb energiafogyasztás is szempont volt.

5G-fejlesztések is zajlottak: a fővárosban a metróvonalakon már biztosítják az 5G-t, a Balaton lefedettsége 90 százalék fölé nőtt, Magyarország egészét nézve pedig a 2023-ban mért 66 százalékról 74 százalékra nőtt a lefedettség 2024 végére.

A vezetékes hálózat terén 200 ezer új gigabites hozzáférési pontot alakítottak ki, ezzel a hálózat 83 százaléka már gigabitképessé vált (ez 3,8 millió háztartást jelent), 2025-ben pedig további 250 ezer ilyen pontot szeretne kialakítani a vállalat.

Deutsche Telekom AG / Norbert Ittermann

A vezetékes ügyfélkör 3,9 százalékkal, az ebből származó bevétel 18 százalékkal nőtt. A vállalatnak összesen 829 ezer lakossági, és közel 55 ezer üzleti Magenta 1-ügyfele van, míg lineáris tévéelőfizetőből 1,4 millió. Rékasi Tibor elmondta, hogy tavaly befejeződött a műholdas televízió kivezetése, ami a működés további egyszerűsítését és költségcsökkentést hozott magával.

Fenntarthatósági szempontból a vezérigazgató kiemelte, hogy az online értékesített mobilkészülékek 10 százaléka már felújított, A+ kategóriás készülék volt, emellett pedig elindították azt a programot, amely során a felhasználók is leadhatják használt készüléküket.

Pénzügyi eredmények

Rékasitól Daria Dodonova, a Telekom gazdasági vezérigazgató-helyettese vette át a szót, aki az előző nap közzétett pénzügyi adatokat részletezte. A kimagasló nyereségről elmondta, hogy ehhez nagyban hozzájárult a 2024 januárjában kivezetett közműadó, valamint az, hogy a bázisállomások modernizálásával 30 százalékkal csökkent azok energiafelhasználása, igaz, ezt ellensúlyozza az új 5G-állomások magas energiaigénye. Az eredményt csökkentette a telekommunikációs adó és pótadó, valamint a 2024-ben átlagosan 30,7 százalékos bértömeg-emelkedés, amelyet a magyar és észak-macedón kollégák béremelése, valamint a bónuszok tettek ki.

Beszélt arról is, hogy egy 10 évre szóló, fix áras zöldenergia-megállapodást is alá tudtak írni, ami ugyan még nem fedi le 100 százalékban a Telekom igényeit, de azon dolgoznak, hogy ez így legyen.

Elmondta, hogy a cég elnyerte a Budapesti Értéktőzsde által osztott BÉT Leg 2024 díjat az év legnagyobb árfolyam-emelkedését elérő papír kibocsátója prémium kategóriában.

Ezután összevetette a cég 2023-as és 2024-es pénzügyi adatait. Mint mondta, a várakozásokhoz képest minden mutatóban magasabb arányú növekedést tudott produkálni a vállalat. A bevételnövekedés terén az előzetes elvárás 10 százalék volt, ehhez képest 13,9 százalék lett: 849,4 milliárdról 967,5 milliárd forintra. Az EBITDA AL (after lease: lízingdíjak kifizetése után) 257,9 milliárdról 333,1 milliárdra nőtt (25 százalék helyett 29 százalék).

A korrigált nettó nyereség a 2023-ban mért 93,6 milliárdról 162,6 milliárdra nőtt (az elvárás 150 milliárd volt), míg a szabad pénzáramlás (free cash flow) 86,8-ról 165,1 milliárd forintra emelkedett (140 milliárdos elvárás mellett).

Dodonova beszélt az osztalékokról is: a Telekom igazgatótanácsa 2024-es évre 90,9 milliárd forint osztalékkifizetést (2023: 41,6 milliárd) és 39,1 milliárdos részvény-visszavásárlást javasol majd, amiről a közgyűlés fog szavazni áprilisban.

Mi várható 2025-ben?

A Magyar Telekom az idei évre 1-3 százalékos bevételnövekedést vár: Dodonova újságírói kérdésre elmondta, hogy bár inflációkövető, tehát 3,7 százalékos díjemelést hajtanak végre, ez csak az előfizetésekre, és nem az összes bevételi forrásra vonatkozik, ezért ilyen konzervatív a becslés.

Az EBITDA esetén viszont 12-15 százalékos növekedést várnak, emögött az áll, hogy a kormány januárral kivezette a telekommunikációs adót, így a szektort már csak a telekommunikációs pótadó sújtja.

Nettó nyereségre 190 milliárd forintot képzelnek el, a szabad pénzáramlás pedig 180 milliárd lehet a vállalat becslése szerint. Elmondta azt is, hogy az elmúlt évek magas inflációja már az ügyfelek magatartásán is látszik, ezért nem általános, hanem egyre inkább személyre szabott ajánlatokkal szeretnék őket megkeresni.

Szó volt arról is, hogy a bejelentett tervek mentén szétválasztanák az infrastruktúra-üzemeltetést a cégtől, követve a hazai és nemzetközi trendeket, ugyanis Európában szinte egyedül a Magyar Telekom működteti ezt egy cégben.

A Telekom február 1-én, kedden azt is közölte: a teljes éves részvényesi javadalmazás várhatóan a csoport megelőző pénzügyi évében elért módosított nettó eredménynek 60-100 százaléka között alakul.

Nyitókép: Rékasi Tibor vezérigazgató beszédet tart egy nyilvános eseményen.