Ha a kereskedelmi láncok elkezdik emelni azoknak az élelmiszereknek az árát, amelyek nem tartoznak az árrésstop hatálya alá, akkor a kormánynak lehetősége van arra, hogy minden élelmiszer-kategóriára kiterjessze az intézkedést, mondta Zsigó Róbert hétfő este a HírTV Napi Aktuális című műsorában.

Mint ismert, a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság, valamint a Gazdasági Versenyhivatal folyamatosan ellenőrzi, hogy betartják-e az előírásokat a kereskedők, illetve azt is, hogy a kieső profitot ne más termékeken keressék meg. Szabálysértés esetén a fogyasztóvédelem akár 7 millióra is bírságolhatja az árrésstopot megsértő boltokat, ráadásul naponta többször is büntethetnek.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára azt mondta, hogy nem háborúzni akarnak a kereskedőkkel, hanem azt szeretnék, ha megértenék, hogy a családokra és az idősekre nem lehet a túlzott és indokolatlan áremeléseket ráterhelni.

Zsigó kitért arra is, hogy ha az árrésstop – melyről már kötelező tájékoztató táblákat is kitenni – nem vezetne eredményre, akkor jöhet az árstop, de érdemes még időt hagyni a tapasztalatok összegzésére. Az államtitkár szerint egyébként az árrésstop eddigi tapasztalatai nem rosszak, 760 élelmiszer ára csökkent, átlagosan 16 százalékkal. Hogy a tapasztalatok továbbra is minimum „nem rosszak” maradjanak – legalábbis a kormány szempontjából – arról Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is igyekezett gondoskodni, ő még a beszállítókat is megfenyegette, hogy ne merészeljenek árakat emelni.

Az új rendszert megszenvedik a kereskedők. A SPAR a dolgozóinak írt levelében „nehéz lépéseket” sem zárt ki, aztán korlátozást vezetett be, a Lidllel és a Tescóval együtt. Az árrésstop azonban nem a nagy láncoknak fáj a legjobban, hanem a CBA, a Coop, a Reál és társaik franchise-üzleteinek, melyek be is dőlhetnek az új szabályok miatt.

(via MTI)