A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) székházában tartottak elnöki szintű találkozót a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) versenyhatóságai. A szakmai egyeztetésen részt vettek az azeri, a kazah, a kirgiz, a török, az üzbég és az együttműködésben megfigyelői státusszal rendelkező magyar nemzeti versenyhatóság vezetői – írja közleményében a GVH.

A szakmai egyeztetés keretében két fő témakört vitattak meg a résztvevők. Elsőként a mesterséges intelligencia (MI) versenypolitikai vetületeit, kérdéseit és tapasztalatait járták körbe. A rendezvény második felében a kartellek elleni küzdelem került a fókuszba.

A kartellek elleni küzdelem éppenséggel aktuális téma Magyarország vonatkozásában, a magyar kormány ugyanis (személyesen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter) az összehangolt árkorlátozás jegyében heti rendszerességgel igyekszik kartellezésre szorítani gazdasági szereplőket.

A törvény szerint a vállalkozásoknak tilos versenykorlátozó megállapodásokat kötniük. A kormány most épp ezt várja el (kiskereskedőktől, telekomcégektől, bankoktól, biztosítóktól). A törvény betűje szerint kartellnek minősül az árak „összehangolt megállapítása”. A versenyhivatal szerint ha árcsökkenés a vége, akkor nem kartell a kartell: a kormányzat és egy érdekképviseleti szervezet közötti gazdaságpolitikai egyeztetés nem tartozik a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény hatálya alá – közölte korábban a GVH a HVG megkeresésére. Továbbá a GVH szerint

egy kartell mindig a fogyasztói jólét csökkenésével jár. A végfogyasztói árak csökkentése pedig éppen növeli a fogyasztói jólétet.

Valójában a versenytörvényben egyetlen egyszer sem szerepel a „jólét” kifejezés, a kartell definíciója az árak „összehangolt” „meghatározását” tiltja.

Nagy Márton gazdasági miniszter az árakról egyeztet a kiskereskedőkkel

Nagy Márton/Facebook

A türk találkozón szó esett még az inflációs sokkok okozta kihívásokról is. A TÁSZ országok versenyhatóságainak képviselői megismerhették a GVH gyorsított ágazati vizsgálatainak irányait és eddigi tapasztalatait, illetve a GVH által működtett online Árfigyelő rendszert is. Több versenyhatóság képviselői is élénken érdeklődtek a piaci verseny intenzitását, illetve az árak átláthatóságát erősítő magyar megoldások iránt – írja közleményében a GVH.

Az Árfigyelő is érdekes téma, a platformot a kormány és a GVH sokáig ünnepelték, mint az infláció letörésének egyik sikeres eszközét, mint ami „öldöklő árversenyt”. A sikerpropaganda addig tartott, amíg a „földbe döngölt” infláció újra fel nem ütötte a fejét – ezek szerint az Árfigyelő mégsem volt olyan sikeres.

Mindenesetre a figyelt termékkört kibővítették, jelen állás szerint úgy tűnik, hogy az Árfigyelő leginkább a kormány dolgát teszi könnyebbé, amennyiben egyszerűen követhetik a termékek árának alakulását. Az árakat ugyanis a nagy láncok automatikusan lejelentik, attól függetlenül, hogy az Árfigyelőt használja-e a lakosság.