Karl Jenkins Walesben élő brit zeneszerző kantátát komponált Arany János  balladájára. A walesi bárdok ősbemutatóját kedden este a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben tartották száz válogatott magyar kórusénekes és mintegy félszáz walesi, illetve angol énekes közreműködésével, a MÁV Szimfonikus Zenekart a szerző vezényelte.

A walesi bárdok megzenésítésének ötlete a Concert Masters International Budapest igazgatójától, Irinyi Lászlótól ered, ő hangolta össze a három éve folyó munkát is. Mint elmondta: sikerült megnyerni a projektnek a walesi Karl Jenkinst, aki a 60-as és 70-es évek Montreux-i Dzsesszfesztiváljainak üstököse volt.

Karl Jenkins. Arany megihlette

mupa.hu

A zeneszerző széleskörű nemzetközi ismertsége annak ígéretét és lehetőségét hordozza magában, hogy az új alkotás idővel szó szerint világszerte ismertté és közkedveltté válik – a szerző eleddig megjelent összes művéhez hasonlóan (Adiemus, Requiem, Stabat Mater, The Armed Man, Stella Natalis, Gloria, Kiri Te Kanawa sings Karl, stb).

Jenkins a ma élő legtöbbet játszott kortárs komponista, zeneműkiadója az ebben a műfajban legpatinásabbnak számító Boosey & Hawkes, CD-it az EMI jelenteti meg. Honlapját, bármilyen hihetetlen is, de közel 1 millióan látogatják, ehhez hasonló példányszámban fogynak eddig megjelent CD-i is – egyenként.

Karl Jenkins szerint a walesi és magyar történelmi párhuzamokról, kiemelve, hogy két olyan népről van szó, amelynek  nyelve nem hasonlít az őt körülvevő szomszédokéra. Felidézte, hogy Arany János balladájának szövege első olvasásra megragadta, képzeletét felgyújtotta, így adta a kantáta alcímét: A civil kurázsi dicsérete – In memoriam Arany János.

Az Arany-költeményt a Nagy-Britanniában élő magyar irodalmár, Peter Zollmann ültette át angolra, de a librettó háromnyelvű lesz, magyar, angol és walesi, az utóbbi fordítás Twm Morys munkája.

Károly walesi herceg öt évre elvállalta a projekt védnökségét, tekintve, hogy az ősbemutató után európai, sőt amerikai körútra is  kívánják indítani A walesi bárdok kantátát.

A 47 perces, kilenc tételből álló szimfonikus ballada előbb Magyarországon szólal meg más helyszíneken. A mű iránt a környező országokban máris komoly érdeklődés mutatkozik.

A 2011-es soros magyar EU-elnökség utolsó hónapjának egyedien magyar, ugyanakkor európai dimenziót is felmutató eseménye a különböző századokon, kultúrákon, nyelveken és határokon átívelő mű budapesti ősbemutatója. A témáról és a bemutató koncertekről az S4C nevű velszi televíziós csatorna a Magyar Televízióval közös dokumentumfilmet készít.

A koncert első felében Kodály Psalmus Hungaricusa hangzik el, vezényel Takács-Nagy Gábor. Az esten közreműködik: Kiss B. Atilla, Kertesi Ingrid, Kováts Kolos és a Debreceni Kodály Kórus.

Az angol kormányt képviselve a walesi ügyekért felelős minisztere, David Jones személyesen is részt vett az előadáson. A brit politikus a kulturális program teremtette alkalmat kihasználta arra is, hogy találkozzon a magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara tagjaival, s megbeszéljék a kereskedelmi kapcsolatok és lehetőségek helyzetét a két ország között.

David Jones elmondta: Wales és Magyarország között mindig erős kereskedelmi és kulturális kapcsolatok voltak, amelyeket tovább erősít a walesi zeneszerző, Karl Jenkins műve, amely a Walesi bárdok balladája alapján készült. A mű jól ismert minden magyar iskolás gyerek számára, amióta csak hozzá tartozik az ország nemzeti tantervéhez.” Kifejtette azt is, hogy a brit kormány szerint az export a gazdasági növekedés kulcsa, ezért bátorítani akarnak minden nemű és méretű üzleti kapcsolatot a külföldi piacokon, s Magyarország esetében is látnak lehetőségeket az együttműködés bővítésére.