Karácsony Gergely és Kukorelly Endre LMP-s képviselők módosító javaslatának elbukása után november 21-én eldőlt, hogy 2012-ben a VI-os kategóriába tartozó - független - intézmények nem pályázhatnak a teljes színházi-előadóművészeti támogatás 8 százalékára. A jövőben „a VI. kategóriába sorolt színházak számára pályázati úton fordítható támogatások összegét a mindenkori költségvetési lehetőségek figyelembevételével állapítja meg” a költségvetési törvény - többek között ez derült ki a hivatalos tájékoztatásból. 2011-ben a VI. kategóriába sorolt intézmények közül körülbelül száz pályázott - 83 intézmény sikeresen - a 760 millió forintos össztámogatásra, ami egyes források szerint már csak 600 millió forint körül jár.

Kukorelly Endre

Horváth Szabolcs

Tavaly is beadtunk egy módosítót Karácsony Gergellyel, ami átment. Ez viszont nem - mondta a hvg.hu-nak Kukorelly Endre. A kérdésre, mi állhat az elutasítás hátterében, az író-parlamenti képviselő azt felelte: a kultúra a kormány számára csak periférikus terület.

„A döntéshozók nem kultúraellenesek, de cinikus attitűd áll a forráskivonások mögött: a kultúra a szavazatmaximálás szempontjából nem tényező, ezért a kormány elengedte ezt a területet” - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a független színházak és társulatok - a színházi világ legértékesebb szegmensének - léte veszélybe kerülhet.

A kőszínházak, függetlenül attól, hogy úgymond jobboldalra vagy baloldalra sorolandók, amúgy is a függetlenek ellen vannak. Nehezíti a helyzetet, hogy a kormány úgy véli, az alternatív színház pár ezer ember belügye, a tömegek/szavazók a kőszínházakba járnak. Ha választani kell, akkor a forráskivonás sokkal jobban érvényesül a színházi élet azon szegmensében, ami számukra marginális - mondta Kukorelly. Véleménye szerint az lenne a megoldás, ha nem csak az éppen elvonásokat elszenvedő területek képviselői emelnék fel a szavukat, hanem minden művészeti ág összefogna.

Kellemetlen göngyöleg, „leértékelt áru”

A kulturális tárca szeptemberben közölte, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) költségvetéséből 1,346 milliárd forintot csoportosít át a Nemzeti Kulturális Alaphoz (NKA), mondván: ebből támogatják többek között a VI. kategóriába sorolt független színházak tevékenységét, a II. kategóriába tartozó zenekarokat és énekkarokat, és ebből gazdálkodják ki a művészeti társadalmi szervezetek működési támogatását is.

Noha a támogatottak köréről és a nekik megítélt összegről már hónapokkal korábban döntött a tárca, a függetlenek szeptemberben még mindig nem jutottak hozzá a működésükhöz szükséges NKA pályázati pénzekhez. Ahogy arról korábban írtunk, szeptemberben 15 művészeti szervezet fordult nyílt levélben Orbán Viktor miniszterelnökhöz, Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszterhez és Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkárhoz, hogy nyomatékosítsák: a támogatás nélkül lassan képtelenek fennmaradni. (Kálváriájuk nem új keletű, májusban a független színházak működési támogatásáról szóló pályázat kiírása, az állami támogatások mértékének alakulása, a tánc és színház terültének szétválasztása és a Nefmi által végrehajtott kuratóriumi tagcserék miatt kezdeményeztek párbeszédet a kulturális minisztériummal a függetlenek.)

Fazekas István

Hudi László, a Független Színházak Szövetségének (FSZSZ) elnöke akkor úgy nyilatkozott, hogy közel másfél éve egészpályás letámadás megy ellenük, a független terület ismét kísérleti terep lett, szakmailag és strukturálisan. A helyzet nem változott, sőt. Hudi és az FSZSZ elnöksége éppen most köszönt le - saját elhatározásból -, helyüket az elnökségben Schilling Árpád, Erős Balázs és Csató Kata vette át.

A mostani parlamenti döntéssel előállt helyzetről az FSZSZ korábbi elnöke úgy nyilatkozott: nem pénzkérdésről van szó, hanem arányokról. „A területnek szánt össztámogatás tíz százalékát kértük annak idején, kemény harcok árán sikerült is megegyeznünk az előző kormánnyal. A kormányváltás után viszont általánossá vált a vélekedés, miszerint a kőszínházakban is születnek annyira újító előadások, mit a függetleneknél, ezért az egész kérdéskört ideológiai alapra helyzték” - mondta Hudi László, hozzátéve, hogy mióta a függetlenek törekvése megindult, azóta azt csak megtűrt próbálkozásnak tekintik - nem a magyar színjátszás egységes részének. Mint mondta, nyilvánvaló cél, hogy ne legyen versenytársa az állami, önkormányzati fenntartású színházaknak.

„Azt kértük, hogy a támogatások esetében legyen meghatározva egy arány. Ha az állam az állami színjátszást támogatja, akkor a függetlent is támogassa valamilyen arányban. Ha az egészre kevesebb pénz jut, akkor a függetlenek is kevesebbet kapnak, ha több, akkor többet” - vázolta Hudi. A tíz százalékból időközben nyolc lett, most ezt nem szavazta meg a parlament. Az a hír járja, hogy idén 600 millió forint marad a független területre. A kilencvenes években 500 millió jutott - mondta Hudi László.

Az új vezetőség - reményei szerint - vehemensebb lesz. Mindenesetre levelet már küldtek L. Simon Lászlónak - az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnökének -, melyben többek között azt kérték, hogy az NKA-kuratóriumokban a függetleneket is képviselhesse valaki.