Nagy szenzációként harangozták be a világ leghíresebb street art művészének (akit a Time magazin nem mellesleg 2010-ben a 100 legnagyobb hatású személyiség közé is megválasztott) munkásságáról szóló kiállítást, az Art of Banksyt, amely február elsejétől látogatható a budapesti Tesla Loft kiállítótérben.

A tárlat egy vándorkiállítás, ami azt jelenti, hogy csak átutazóban van a magyar fővárosban, megjárta már Amszterdamot, Párizst, Berlint, és vélhetően egy újabb világvárosba indul Budapestről is. A gyakorlatilag készen kapott kiállítást a budapesti székhelyű Godot Kortárs Művészeti Intézet installálta a VII. kerületi Kazinczy utcában található Tesla Loft épületében, a képekhez magyarázó szövegek kerültek, a tárlat kiegészült darabokkal, egy eddig soha nem látott Banksy-művel, és magyar street art művészekre bízták az egész tárlat dizájnjának megvalósítását.

Máté Péter

Ez eddig nem is hangzik annyira rosszul, igaz? Sajnos azonban csalódást fog okozni a kiállítás annak, aki azt hitte, hogy itt bármit is megtudhat Banksyről azon kívül, amit már eddig is tudott: hogy ő az „igazságtalan világ lelkiismerete”, a fogyasztói társadalom, az elitizmus, a kapzsiság, a hadiipar, az erőszak és a perifériára szorult társadalmi csoportok eltiprásának az egyik legnagyobb kritikusa a kortárs művészetben.

Banksy, pontosabban a Banksy-jelenség ezerszer érdekesebb annál, minthogy a kiállított, papírra és vászonra nyomott képeinek egyébként is didaktikus, azaz teljesen közérthető jelentését (pont ettől iszonyat népszerű) tovább magyarázzák. Márpedig az Art of Banksyn nagyjából ennyi történik: a képekhez magyarázatot csatoltak a kurátorok (a Tesco paradicsomkonzervet ábrázoló kép „Banksy értelmezésében a túlzott fogyasztás elleni háború része”. Mindenki érti, ugye?), illetve még feltüntették azt is, hogy a printek falra nyomott eredetijei mikor, milyen körülmények között, melyik városban jelentek meg először. Ehhez egy applikációt is fejlesztettek: a mobilapp segítségével elvileg még többet tudhatunk meg a bevásárlózacskós Jézus, a nagy klasszikusnak számító piros lufis kislány vagy a banánpisztolyos Ponyvaregény-figurák eredettörténetéről.

Máté Péter

Csakhogy Banksy, ez a majd’ 30 éve teljes anonimitásban dolgozó street artist ma már egyáltalán nem attól izgalmas, hogy mondjuk, a II. Erzsébet királynőt majomként ábrázoló képe nagy felháborodást keltett annak idején. Attól izgalmas, ami mindenkinek a fejében ott kell, hogy motoszkáljon, amikor úgy dönt, hogy felkeresi a bulinegyedben a Banksy-kiállítást: mégis hogy lehetséges egy olyan művész munkáit beköltöztetni a steril, fehér falak közé – és elkérni érte fejenként 2900-4900 forintot –, aki valójában az utca emberének ingyen kínálja alkotásait?

Aki elvileg nem a pénzért csinálja, amit csinál? Aki pont, hogy irtózik a galériás közegtől, aki éppen, hogy a sznob, túlárazott művekkel kereskedő művészeti piacot kritizálja már csak pusztán a létezésével is?

Merchandise termékek a Banksy-kiállításon.

Máté Péter

Nos, ezekre a kérdésekre nem ad választ az Art of Banksy. Sőt, a művész munkásságának további aspektusaival sem sokat foglalkozik. Például azzal, hogy egy csapat áll Banksy mögött, hogy már nem egyetlen emberről beszélünk. Vagy azzal, hogy Banksy több mint street art művész, olajfestékkel is dolgozik, szobrokat készít – Banksy egy sokoldalú képzőművész. Erről sincs sok szó a Tesla Loftban.

Csak szőrmentén érinti a kiállítás azt a felvetést is, hogy vajon mi számít eredeti Banksy-műnek (vagy a befogadó szempontjából számít-e ez egyáltalán), ha a stencileknek éppen az a jellegzetességük, hogy sokszorosíthatók? Lehet-e eredeti egy Banksy-stencil, ha azt már eltávolították a piros téglás falról, és mi már csak papírra nyomtatva láthatjuk?

Lett volna tehát mit körbejárni. A szervezők mentségére szóljon, hogy mindössze egy hónapjuk volt arra, hogy a kiállítandó anyagokat valahogy tálalhatóvá tegyék a közönség számára. A maguk részéről még be is szereztek egy olyan Banksy-alkotást, amelyet eddig sehol nem mutattak be: a kép Banksynek abból a hoteljéből származik, amely Betlehemben, közvetlenül a palesztin területeket Izraeltől elválasztó fal mellett működik. A hotelprojekt egy súlyos társadalmi problémára – a polgárháborús helyzetre, a diszkriminációra – hívja fel a figyelmet, miközben a shopjában minden eltöltött éjszaka után egy hitelesítéssel (certifikációval) ellátott Banksy-műhöz lehet hozzájutni.

A vadonatúj Banksy Betlehemből.

Máté Péter

De ez az exkluzív darab sem menti meg a kiállítást, mert egészen zavarba ejtő módon alapvető információk hiányoznak a tárlatból. Kezdjük azzal, hogy nincs tisztázva, honnan származnak a látható művek. A képek mellett nem szerepel az alkotások származási helye (például a galériák megnevezése), a technikájukra vonatkozóan nincs semmiféle leírás, még a képméret sincs megadva – azaz hiányzik az összes olyan adat, amit egyébként egy kiállítástól joggal elvárna az ember. A képeket meglehetősen random módon függesztették fel, nem látni a nyomait egy olyan rendezőelvnek, amely mondjuk témák vagy korszakok szerint mutatná be nekünk az alkotásokat.

Homályban hagyott részletek

Térjünk vissza azonban a legproblematikusabb részhez, a fentebb már pedzegetett eredetiség kérdéséhez. Tudni kell, hogy Banksy semmiféle, a neve alatt futó kiállításhoz nem járul hozzá, így ehhez sem. Ezt a magyar tárlat oldalán úgy, ahogy nyilvánvalóvá is teszik, ám mit is jelent ez valójában? Azt, hogy Banksynek nem volt beleszólása abba, hogy mely munkáit hogyan állítsák ki, és az utazókiállítás után semmilyen honoráriumot nem kap.

Először Banksy egykori ügynöke – aki már több street art alkotót is sikerrel vezetett be a kortárs művészeti piacra –, Steve Lazarides találta ki, hogy Art of Banksy címmel kiállítást szervez az alkotó printes munkáiból. Azonban a Budapestre érkező tárlatnak már túl sok köze Lazarideshez sincs – derül ki legalábbis abból, amit Sáfár Zoltán, a Godot Galéria tulajdonosa mond – mert időközben a világban cirkáló vándorkiállítás összetétele és tulajdonosi háttere is megváltozott (bármit is jelentsen ez pontosan).

Máté Péter

Ennél még egy fokkal érdekesebb, hogy a kiállított közel 70 mű közül nem is mindegyik viseli magán Banksy ujjlenyomatát, ugyanakkor Sáfár azt nem árulhatta el, hogy akkor mégis melyik kép az eredeti Banksy, és melyik nem. Ez, lássuk be, eléggé hiteltelenné teszi a látványt.

Az eredetiségre vonatkozó információk nincsenek is feltüntetve a kiállításon (noha a szignók a kép alján azért árulkodók lehetnek). Sáfár Zoltán azt mondja, mindennek a fokozott elővigyázatosság az oka, hogy ne essen bántódása az értékes Banksy-képeknek… „Nem mind Banksy-mű. Egy irdatlan nagy dolog, mondhatni lehetetlen vállalkozás ma körülbelül 100 műalkotást összeszedni Banksytől. Azért is hangsúlyozzuk, hogy ez egy Banksyről szóló kiállítás” – emeli ki.

Igazi hozzáadott érték lett volna azonban, ha ezt az eredetiség kérdéskört bátrabban felvállalják a szervezők, és kicsit bevezetnek minket a kulisszák mögé. Reflektálhattak volna például arra (persze, nem tudjuk, mennyire kaptak szabad kezet), hogy ez az egész kiállítás miként is illeszkedik a nagy Banksy-dilemmába.

Máté Péter

Azaz, hogy miként kerülhetnek a munkái múzeumba, ha egyszer nem oda szánja őket, és ha nem oda szánja őket, akkor honnan van neki például bevétele? Hogyan használják ki a műkereskedők Banksy demokratikus művészetét, és hogyan tornászzák fel irreális mértékig a képeinek értékét?

Hogyan jut el odáig Banksy, hogy egy árverésen ledarálja a saját képét?

Szólhatna arról is a tárlat, hogy miként távolítanak el falrészleteket, szednek le kültéri órákat és tesznek vitrinbe vakolatokat azért, hogy Banksy eredetijeit jó pénzért eladják. Arról, hogy más művészek lefotózzák a stenciljeit és másolatokat készítenek. Arról is, hogy Banksynek jelenleg semmilyen galériával vagy intézménnyel nincs szerződése, a másodlagos piacra került, az aukciókon eladott Banksy-munkák után pedig nyilvánvalóan nem kap pénzt. Releváns szempont az is, hogy rengeteg ember, műkereskedők, fotósok, más street artistok hogyan élnek meg belőle (erről itt egy összefoglaló cikk).

Máté Péter

Szólhatna arról is, hogy az egyetlen lehetséges mód egy feltételezett Banksy-mű hitelességének igazolásához, ha az általa létrehozott Pest Control nevű szolgáltatáshoz fordulunk. De a kiállítás semmi ilyesmiről nem szól.

Mindennek dacára a tárlat talán mégis elmond valamit Banksyről. A kiállításon érzett zavarunk/hiányérzetünk talán mégis éppen az ő ars poeticájából következik. Hogy bár nem járult hozzá, olyan, mintha pontosan azt akarta volna, hogy zavarba ejtsen, és ezáltal az itt is taglalt kérdéseken kicsit elgondolkodjunk.

Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: